Csoportjaink
Dolgozóink
Dokumentumok
Nevelési program
Hitélet
Házirend
Alapítvány
Fenntartó
Felújítás
Nevelési program
NEVELÉSI
PROGRAM



SZŐLŐFÜRT REFORMÁTUS ÓVODA





2013.

TARTALOMJEGYZÉK



Az óvoda adatai 3
Törvényi háttér 5
1. Bevezetés 6
1.1. Helyzetkép 6
1.2. Küldetésünk 6
1.3. Keresztyén pedagógiánk súlypontja 6
1.4. A program tartalmában fő hangsúlyt kap 7
2. Óvodai nevelésünk alapelvei 7
2.1. Legfontosabb alapelveink 7
3. Az óvodai nevelés feladatai 8
3.1. Egészséges életmód alakítása 8
3.2. Érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés megvalósítása 10 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 12
3.4. Hitre nevelés 14
4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 16
4.1. Az óvodába lépés feltételei 16
4.2. Óvodánk személyi feltételei 16
4.3. Óvodánk tárgyi feltételei 18
4.4. Napirend-hetirend 18
4.5. A csoportszervezés elvei 20
4.6. Az óvoda kapcsolatai 20
5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 26
5.1. Az óvoda ünnepei 26
5.2. Játék 28
5.3. Verselés, mesélés, mondókázás 30
5.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 32 5.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 33 5.6. Mozgás 35
5.7. Külső világ tevékeny megismerése 36
A környező valóság fontos jellemzői, a formai és mennyiségi viszonyok
5.8. Munka 40
5.9. A tevékenységben megvalósuló tanulás 41
6. Gyermekvédelem 44
7. Sajátos tevékenységek 46
7.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése 46
7.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 48
8. Érvényességi nyilatkozat 49

AZ ÓVODA ADATAI



AZ ÓVODA NEVE:

Szőlőfürt Református Óvoda
Cím: 2113 Erdőkertes, Fő tér 2.
Tel:
E-mail:
Honlap:


AZ ÓVODA OM AZONOSÍTÓ SZÁMA:
202697



AZ ÓVODA ALAPÍTÁSÁNAK IDEJE:

2013.


AZ ÓVODA FENNTARTÓJA:

Váchartyáni Református Missziói Egyházközség
Cím. 2164 Váchartyán, Fő út 65.
Tel: 06-27/816-166, +36-30/40-56-173


AZ ÓVODA ALAPTEVÉKENYSÉGE:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig óvodai nevelés. Integráltan nevelkedő enyhe fokban beszédfogyatékos, sajátos nevelési igényű gyermekek különleges óvodai ellátása.

AZ ÓVODAI CSOPORTOK SZÁMA:

4 csoport


AZ ÓVODA MAX. LÉTSZÁMA:

100 fő

ALAPÍTÓ OKIRAT KELTE:
2013. április 26.


MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY SZÁMA ÉS KELTE:

A PROGRAM BENYÚJTÓJA:

Az óvoda fenntartója

TÖRVÉNYI HÁTTÉR



TÖRVÉNYEK:

• A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, ill. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai, és ennek a 2007. évi LXXXVII. törvényben foglalt módosításai.
• A nemzetiségek jogairól szóló 2011.évi CLXXIX. törvény, ill. a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról.
• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védeleméről és a gyámügyi igazgatásról és módosításai,
• 1995. évi I. tc. A Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye Módosította: 1998. évi II. tv.; 2005. évi II. tc.,
• 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról.

RENDELETEK:

• A 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról,
• A 20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,
• Melléklet az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelethez 7. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelethez,
• Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről és módosításai,
• A 32/2012.(X.8.)EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelveiről,
• továbbá a fenntartói és a helyi (önkormányzati) rendeletek.


1. BEVEZETÉS



1.1. HELYZETKÉP

Óvodánk 2013. szeptember 1-jén kezdi meg működését. Az önkormányzat ajánlata után, az Erdőkertes Község Önkormányzata fenntartása alól – a Váchartyáni Missziói Református Egyházközség fenntartása alá került. Mindannyiunkban örömet, és nagy reménységet váltott ki ez a változás.
Az óvodánk: 4 – vegyes / homogén / - csoportban működünk, maximált létszámunk 100 fő. Az integráció - a sajátos nevelési igényű – pl. megkésett beszédfejlődésű gyermekek ellátásával valósul meg, mellyel célunk – a másságot elfogadó – befogadó óvoda megteremtése. Pedagógiai Programunkat a megújult helyzetnek megfelelően a Református Óvodai nevelési Keretprogramban foglaltakkal összhangban alakítottuk ki.


1.2. KÜLDETÉSÜNK

„Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” (Jn 15,5)
Küldetésünk keresztyén segítséget nyújtani ahhoz, hogy a ránk bízott gyermekek, a fejlődés útján egészségesen haladva, Isten szeretetével és a lehetőségek széles körével úgy kerüljenek kapcsolatba, hogy az személyiségüket építse. Testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg kreatív emberré válhassanak. Képesek legyenek arra, hogy akaratukat, érzelmeiket és gondolkodásukat önálló és felelős életvitelre fordítsák, környezetüket ne visszautasítsák, hanem emberségesebbé tegyék.
Óvodánk azzal válik reformátussá, hogy az óvodai közösség minden tagja osztozik a keresztyén világszemléletben. Ezért az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. Református óvodánk a családokkal és a gyülekezettel együtt kívánja nevelni a gyermekeket a szeretet és a bizalom légkörében. Nagy gondot fordítunk a gyermek és a családja megismerésére. Valljuk: “csak a megismert gyermek nevelhető”. Elsősorban a református családok számára kívánunk segítő kezet nyújtani gyermekeik neveléséhez, emellett azoknak a családoknak, akik elfogadják értékeinket nevelési elképzeléseinket.

1.3. KERESZTYÉN PEDAGÓGIÁNK SÚLYPONTJA:

„Jézus azonban így szólt: "Hagyjátok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hisz ilyeneké a mennyek országa!" (Mt 19,14)

• hitre nevelés,
• A szeretetre való képesség kialakítása, valamint továbbfejlesztése, és azok helyes kifejezési formáinak megtanítása,
• Értelmes rendre nevelés (Isten rendet teremtett a világban.),
• Önuralomra nevelés (olyan attitűd, mely során a gyermek tiszteletben tartja a másik ember személyiségét és környezetét),
• A gyermekek személyiségének és képességeinek fejlődését a családi neveléssel együtt megalapozzuk annak érdekében, hogy kiegyensúlyozottan fejlődő, önálló, nyitott, és
az iskolát váró gyermekké váljon, aki képes egyházi vagy más fenntartású iskolában megállni a helyét.
• A dolgozók és a gyermekek egyazon keresztyén világnézetet vallanak, bár a vallás gyakorlása szempontjából ökumenikus az összetételük. Tiszteljük és elfogadjuk a másik ember vallását. Pedagógiai munkánk során figyelembe vesszük a gyermekek változó társadalmi körülményeit, élményanyagában bekövetkezett változásokat, tevékenységi lehetőségük átrendeződését, a család megváltozott szerkezetét és értékrendjét. Mindezek a változások új feladat elé állítanak bennünket. Feladatunk és küldetésünk a gyermekek óvodai környezetét és életét olyanná alakítani, ami építőleg hat lelki életükre, szellemi fejlődésükre, magatartásukra, és egészséges életmódjuk kialakítására. Ezt megvalósítani, csak az Istentől kapott határtalan, végtelen és mélységes szeretetben lehet.


1.4. A PROGRAM TARTALMÁBAN FŐ HANGSÚLYT KAP:

• a hitre való nevelés,
• a környezettudatos magatartás kialakítása,
• a magyar keresztyén népi hagyományok ápolása.

2. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI

„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” (Péld 22,6)

2.1. LEGFONTOSABB ALAPELVEINK:
• Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretetszolgálat,
• a gyermek egyszeri, egyedi lényének felismerése és képességeinek felelősségteljes fejlesztése,
• a gyermeki szabadság biztosítása,
• a gyermek tevékenységére épülő tanulás biztosítása,
• a családokkal való jó együttműködés, (Ezen alapelvek kimunkálásának érdekében igyekszünk már az első pillanatban jó kapcsolatot kialakítani az egész családdal. Lehetősége van bármelyik családtagnak arra, hogy intézményünket, nevelési elveinket megismerhessék.)
• a gyermek mindenek felett álló érdeke,- a gyermeki jogok tiszteletben tartása, szükségleteik életkoruknak megfelelő kielégítése,
• a különbözőség elfogadása,
• esélyegyenlőség biztosítása, egyenlő hozzáférés elve,
• nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör, melyben a gyermeki szabad játék elsődlegessége érvényesül,
• az óvoda sajátosságaihoz igazodóan gyermekeink hitre nevelése,
• a magyar népi kultúra, és hagyományok egyes elemeinek megismertetése,
• a környezettudatos magatartás megalapozása,
• a külvilágra nyitott nevelési légkör megteremtése,
• az óvodapedagógusok szakmai önállóságának törvényi keretek között való biztosítása,
• inkluzív szemlélet, hátránycsökkentő pedagógiai attitűd,
• Kölcsönös bizalomban élünk, minden esetben bátorítjuk a szülőket őszinte véleményük megvallására, mert e nélkül nem lehetséges összehangolt, szeretetteljes nevelés.

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI


AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
Ezen belül:
• az egészséges életmód kialakítása,
• az érzelmi nevelés és az erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása,
• az értelmi fejlesztés,- nevelés megvalósítása.

3.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

" Avagy nem tudjátok - e, hogy a ti testetek a benne lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek, és nem a magatokéi vagytok? " (Kor 6,19)

CÉLJA:
• testi-lelki szükségletek kielégítése,
• az egészség megtartása, betegségek megelőzése,
• egészségügyi szokások kialakítása és belső igénnyé válása,
• mozgásfejlesztés prevencióval, korrekcióval.

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA:
• egészséges, biztonságos környezet kialakítása,
• nyugodt légkör megteremtése,
• a gyermekek szükségleteihez igazodó szokásrendszer kialakítása.
Levegőzés:

Naponta,(-20o alatt, szakadó esőben, hóviharban nem, homokozás +20o felett) az egészségmegőrzés érdekében.
Szellőztetés:
Friss levegő biztosítása miatt, napközben, igény szerint.

Táplálkozás:
Gyümölcsnapok szervezése, folyadék biztosítása. A kulturált étkezés szokásainak, szabályainak megismertetése, kialakítása. Evőeszköz és szalvéta használata. /középsőben és kiscsoportban kanál, villa, nagycsoportban kés is/ Az allergiás és az egyéni érzékenységű gyermekek táplálkozásának figyelemmel kísérése.

Testápolás:
WC használat: nyugodt, intim, tiszta hely biztosítása, igény szerint segítségadás. Nemeknek megfelelő használatra, lehúzásra való megtanítás.
Kézmosás:
WC használat után, étkezések előtt és után, szennyező tevékenységek után. Kézmosás előtt ruha ujjának felhúzása, ellenőrzése. Kéztörlés segítséggel, vagy önállóan. Körömkefe és szappan használatának megismertetése.
Fogmosás:
Technikájának megismertetése, gyakoroltatása.
Orrtörlés és orrfújás:
Technikájának megtanítása, segítség, ellenőrzés.
Fésülködés:
Minden gyermek a saját fésűjével, keféjével fésülködjön. A gyermekek hajának rendbetétele, segítséggel, önállóan, ellenőrzéssel.
Pihenés, altatás:

Pizsama felvétele igény szerint segítséggel. Nyugodt légkör megteremtése. Elalvás előtt az óvónő énekeljen, meséljen, a csoportban kialakított rend szerint. A nyugtalanabbul pihenők mellé ülve, simogatással és a számukra biztonságot nyújtó alvó játékok ágyba vitelének biztosításával teremtsen a pihenéshez kellő nyugalmat.

Öltözködés:

Réteges öltözködés az időjáráshoz alkalmazkodva. Váltóruha, váltócipő bekérése /papucsot, mamuszt egészségük védelmében nem használunk/.




Mozgás, edzés:

Mindennapos testnevelés tartása. A mozgásanyag összeállításánál az óvónő tervezzen tartásjavító gyakorlatokat. Kiszűrni a segítségre szoruló gyermekeket, korrekcióra javaslatot adni a szülő az óvodavezető és a gyermekorvos felé.


A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:
• Szívesen jár óvodába, nyugodt,kiegyensúlyozott
• Korának megfelelően fejlett testileg, ritkán beteg, csökken a hiányzások száma.
• Öltözködés: önállóan öltözködik és vetkőzik, tud cipőfűzőt kötni.
• Testápolás: önállóan végzi az egészségügyi szokásokat: önállóan használja a WC –t, a papírt, a szappant, a körömkefét, stb. Mosakodás előtt felhúzza a ruhája ujját, szárazra törli a kezét. Önállóan fésülködik, önállóan mos fogat. Tud orrot fújni.
• Levegőzés: szívesen tartózkodik friss levegőn.
• Mozgás, edzés: örömmel vesz részt a mozgástevékenységeken és a prevenciós foglalkozásokon.
• Táplálkozás: helyesen használja az evőeszközöket /kanál, villa, kés/. Kulturáltan étkezik, a szalvétát használja. Helyes testtartással ül az asztalnál. El tudja dönteni, miből, mennyit kér, önállóan szedi az ételt és önti a folyadékot.
• Pihenés, altatás: képes nyugodtan, másokat nem zavarva pihenni.

3.2. ÉRZELMI , ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS BIZTOSÍTÁSA

„Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül.” (Zsolt 34,9)

CÉLJA:
• Érzelmi biztonság,
• Nyugodt, derűs szeretetteljes légkör kialakítása,
• Biztonságot adó, otthonos körülmények kialakítása,
• Az erkölcsi, szociális érzékenység fejlődése,
• Az éntudat alakulása,
• Teret adni az önkifejezési törekvéseknek,
• A különbözőség megértése, elfogadása

Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, tehát alapvető feladatunk, hogy az óvodában érzelmi biztonságot, derűs kiegyensúlyozottságot, szeretetteljes légkört, otthonos körülményeket teremtsünk számukra. A tárgyi feltételek megteremtésén túl, óriási felelőssége van az óvodapedagógusnak, hiszen az ő példáján keresztül tanulják meg a gyermekek a társas viselkedés formáit és normáit. A keresztyén óvodában az óvodapedagógus hite semmivel nem pótolható értéket képvisel az érzelmi nevelés folyamatában. A gyermek-gyermek kapcsolat során fejlődik az alkalmazkodás, a társas kapcsolatok, a kooperáció és a kommunikáció. Az életkori sajátosságokat tükröző társas együttélés és az énkép kialakulása folyamatos fejlődésen megy keresztül. Kialakul mások akaratának tudomásul vétele,- konfliktushelyzetek kivédése, megoldása – a csoportban kialakult helyzet reális felmérése.
AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

• Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket.
• Óvodapedagógus-gyermek; dajka-gyermek; gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Anyás- vagy apás beszoktatás történik az óvodánkban, ezt az óvodapedagógus alakítja a gyermek igényeinek megfelelően. Fontos a testközelség, a gyermek meghallgatása, ráfigyelés, a felé irányuló szeretet kimutatása, dicséret, bíztatás.
• Az óvoda segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását és engedjen teret az önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek.
• Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, arra neveljük a gyermeket, hogy a különbözőségeket elfogadja és tartsa tiszteletben. Szükség esetén egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazása. Egyenlő esélyt adunk minden gyermeknek.
• A befogadó, inkluzív szemléletet követjük.
A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása:
• együtt ünneplések: születésnapok, jeles napok,
• ünnepeink: tanévnyitó, tanévzáró istentisztelet a templomban,
• közös készülődések,
• kirándulások,
• családi kirándulás,
• séták a községünkben,
• múzeumok látogatása.

A GYERMEK ÉRZELEMVILÁGÁT 3 FŐ TERÜLETEN FEJLESZTJÜK:
1. Szociális érzelmek: együttérzés, bizalom, segítőkészség, bánat, örömszerzés, önzetlenség, figyelmesség.
2. Esztétikai érzelmek: szép iránti fogékonyság, a művészeti élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése.
3. Erkölcsi érzelmek: igazságosság, lelkiismeretesség, őszinteség, felelősség, igazmondás.

Ezek megvalósításának feltételei:
• Jól kidolgozott napirend – szokások és szabályrendszer kialakítása, közösségben megélt örömök, csoportosan szerzett élmények, párbeszédek a gyermek és felnőtt, gyermek és gyermek között.
• Az óvoda dolgozóinak beszédkultúrája minta értékű a gyermekek számára.
• A dajka bánásmódja, viselkedése legyen összhangban az óvónőével.
• A gyermek tudjon rácsodálkozni a természeti és társadalmi környezetében mutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt.
• Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötödés alapja.
• Sétákon figyelje meg az őt körülvevő értékeket, Isten teremtett világának csodáit.
• Kirándulások alkalmával ismerkedjen meg a helyi nevezetességekkel.
• A gyermeknek tudnia kell, milyen magatartást várunk tőle egy adott helyzetben.
• Ismernie kell mi a helyes és mi a helytelen. Ennek eldöntésében irányadónk a Szentírás.
• A szocializáció magatartásában az egyezkedés, a meggyőződés, megegyezésre való törekvés, a környezettudatosság, önazonosság, kiegyensúlyozottság, a szülőföld szeretete fontos.
• Egyes gyermekek: a nehezen szocializálódó, a lassabban fejlődő, az érzékszervi fogyatékos, a beszédfogyatékos, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedően jó képességű gyermek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Szükség esetén szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus stb.) közreműködésével, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködésben kell a fejlesztésüket megvalósítani.
A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:


• Szívesen jár óvodába, nyugodt, kiegyensúlyozott.
• A gyermekek szabadon, gátlásoktól mentesen, biztonságosan gyakorolják a társas
• együttélés szabályait: köszönnek egymásnak, a felnőtteknek („Áldás, békesség!”), elkérnek, megköszönnek mindent, segítenek egymásnak.
• Kapcsolataikban (gyermek-gyermek; felnőtt-gyermek) kooperációra alkalmassá válnak. A kapcsolatokat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezi.
• Tudnak jó és rossz között különbséget tenni, ebben irányítóik a megismert Bibliai történetek lesznek.
• Rá tudnak csodálkozni a természetben és az ember környezetében mutatkozó jóra és szépre, tisztelik és megbecsülik azt.
• Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.
• Meg tudják oldani a konfliktushelyzeteket.
• Érzékelik az alá- fölérendeltségi viszonyokat és elfogadják azokat.
• Bátran legyőzik az előttük álló akadályokat.
• El tudják fogadni társaik különbözőségét.
• Érzelmileg készen állnak az iskolai életre.
• Tudnak helyhez és az alkalomhoz illően viselkedni (pl.: templom, múzeum, játszótér, színház, stb.)

3.3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA

„Gyermekek szája által is építed hatalmadat.” (Zsolt 8,3)

CÉLJA:
• A gyermeki közlésvágy kibontása, fenntartása,
• Az aktív szókincs gyarapítása, gazdagítása,
• Beszélő, ingergazdag környezet megteremtése,
• A nyelvi kommunikációs készség fejlesztése,
• A beszédfegyelem kialakulása,
• Az anyanyelv ápolása,
Az anyanyelvi nevelés áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része.
A beszéd által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága. A helyes és szép beszéd elmélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét.

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:
• Beszélő, inger gazdag környezet megteremtése,
• Szókincsgyarapítás
• A javítgatás elkerülése,
• Az adó-vevő helyzet fenntartása,
• Az életkori sajátosságok figyelembevétele
• Az aktív szókincs gyarapítása
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben fontos a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire, és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS:
A gyermek kíváncsiságára alapozott, tágan értelmezett tanulás. Kitüntetett módja ebben az életkorban az utánzás, a felnőtt és a nagyobb társ mintájának követése spontán helyzetekben. Fontos alapja a felnőtt és a gyermek közötti szoros érzelmi kapcsolat. A gyermek a környezetével való minden kapcsolatteremtésben tanul.
Nem cselekvésre kényszerítünk, hanem cselekvési alkalmakat hozunk létre. Tiszteletben tartjuk, ha valaki „csak” szemlélődik. Az érési folyamatot szolgálni, és nem erőltetni kívánjuk.
Tapasztalatszerzésre, gyakori ismétlésre adunk lehetőséget a gyermekeknek, alakítjuk gondolkodási sémáikat, ismereteik rendszerét, problémamegoldó gondolkodásukat. Figyelembe vesszük, hogy az óvodáskort a nem tudatos tanulástól a tudatos tanulás felé való haladás jellemzi.
CÉLJA:
• Az értelmi, kognitív képességek széleskörű fejlesztése.
• Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermekeknek változatos tevékenységet, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet, a természeti és társadalmi környezetről.
• A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása.
• Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.




AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:
• jártasságok és készségek kialakítása, amelyek nem csupán az iskolai beilleszkedést könnyítik meg, hanem egész életük során hasznosak és fontosak,
• a tevékenységek szervezése során építünk a gyermekek természetes kíváncsiságára,
• változatos tevékenységek biztosításával az érdeklődés fenntartásával, egyéni fejlettségük figyelembe vételével a kognitív képességek fejlesztése,
• az anyanyelvi kultúra fejlesztése,
• beszéde legyen követésre méltó, kifogástalan,
• törekedjen szemléletességre,
• kérdéseivel gondolkozásra ösztönözzön,
• teremtsen gyakran meghitt helyet és alkalmat a mese önfeledt hallgatására,
• az anyag kiválasztásánál vegye figyelembe csoportja összetételét,
• tanuljon meg az évszakokhoz, ünnepekhez, természethez kapcsolódó verseket, mondókákat,
• tanítson olyan irodalmi alkotásokat, amelyek segítik a keresztyén szellemben való nevelést,
• segítse a fejlődést (anyanyelvi játékok, helyes beszédlégzés).

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:
• aktívan részt vesz a különböző feladathelyzetekben,
• felismeri a problémákat, és azt kreatívan megoldja,
• a szerzett ismereteket alkalmazza,
• szívesen ismétli a verseket, rigmusokat,
• képes végighallgatni a mesét,
• igénye van a hallott mű újrahallgatására,
• képes önállóan, összefüggően kifejezni magát,
• tud mesét, történetet kitalálni, elkezdett történetet befejezni, azt mozgással megjeleníteni, dramatizálni, bábozni, az előadáshoz kreatív módon eszközt készíteni,
• az élmények hatására kialakul a kötődése a népköltészethez,
• ismer evangéliumi verseket, történeteket,
• meg tudja különböztetni a bibliai történeteket a meséktől,
• kialakul a beszédfegyelme,
• megbecsüli a könyveket.
3.4. HITRE NEVELÉS
„A lélek gyümölcse: szeretet, türelem, hűség, jóság, öröm, békesség, szívesség, szelídség…” (Gal 5,22)

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI:

Valószínű, hogy a gyermekek többsége az óvodában hall először imádságot. Kezdetben utánozzák a kezünk összekulcsolását, később tanulnak tőlünk imádkozni. Nem erőltetjük, a példa hatására válik megszokottá a tevékenységek előtti és utáni imádság. A napi áhítatot fokozatosan vezetjük be. Megszokják, hogy ilyenkor elcsendesedünk, mindenki Isten elé viheti örömeit, bánatát, hálaadását, gondjait. Menete: ének, imádság, történet, beszélgetés, imádság, ének. Célunk, hogy a gyermekekben megalapozzuk a teremtett világ szeretetét.

A hitre nevelés áthatja az óvodai élet egészét:
• köszönési formák,
• játékidő,
• csendes percek (mindennapos lelki beszélgetés),
• bibliai történetek,
• templomlátogatás,
• tevékenységek előtti,- utáni imádság.

BIBLIAI TÖRTÉNETEK:

A jól megválasztott történet, példázat megismertetése körültekintést igényel az óvónőktől, alapja a Református Keretprogram. Az Ige pontos megértéséről az Úr gondoskodik Szentlelke által, a gyermekek őszinte szívvel fogadják az evangéliumot.

A BIBLIAI TÖRTÉNETEK, PÉLDÁZATOK KIVÁLASZTÁSÁRA:
• az óvónők imádságban kérjék Isten vezetését felkészüléskor és az áhítatok előtt,
• ne térjünk el az Ige üzenetétől,
• az elmondás igazodjon a 3-7 éves gyermekek sajátosságaihoz, hangsúlyozva, hogy az nem mese,
• az üzenet az egész napi tevékenységben előkerülhet.
Az evangélium hitünk szerint a gyermekek által eljut a családokhoz.

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:
• olyan Isten-kép kialakítása a gyermekekben, aki szeret, gondoskodik rólunk, aki megőriz minket, akinek minden döntése a javunkra válik,
• használja ki a gyermekek spontán érdeklődését,
• alakítson ki keresztyén erkölcsi értékeket: személyválogatás nélküli szeretet, megbocsátás, türelem, segítőkészség, önzetlenség,
• vegye figyelembe a történetek kiválasztásánál a csoport fejlettségét, aktuális problémáit,
• segítse a gyermekeket hozzá, hogy a történeteket dramatizálják, bábozzák, rajzolják le, fessék le, mintázzák meg.

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:
• nagycsoportos korukra belső igénnyé válik, hogy örömeiket, gondjaikat Isten elé viszik,
• ismerik a Bibliát, tudják, hogy abból Isten szava szól hozzánk,
• ismerik a bibliai történeteket,
• a gyermekekben kialakul a 3-7 éves gyermek szintjének megfelelő Istenkép,
• tudják, hogy a templom Isten háza és annak megfelelően kell ott viselkedni,
• tudják, hogy ezt a világot Isten teremtette, minket is ő alkotott,
• megjelenik az életükben a keresztyén erkölcsi magatartás egy – két jellemzője,
• tudnak tevékenységhez kötődő imádságokat, és koruknak megfelelő keresztyén énekeket.

KERESZTYÉN ÉRTÉKREND BEÉPÜLÉSÉNEK KRITÉRIUMAI:
• az érzelmi élet kiteljesítésével a pozitív személyiségjegyek kialakítása, erősítése,
• a keresztyén erkölcsi, etikai normák beépítése a gyermeki személyiségbe,
• a hitre nyitottság előkészítése,
• a gyermekek lelki szükségleteinek kielégítése,
• a gyermekek életkorának megfelelő vallási, egyházi ismeretek átadása,
• a keresztyén értékrend alapján óvodásaink személyiségfejlesztésének megvalósítása,
• a gyermekek hitéletének megalapozása.
Hisszük, hogy nevelésünkkel sikerül olyan alapokat leraknunk, mellyel gyermekeink későbbi életükben is boldog, Istent szerető, parancsait, útmutatásait betartó, kiegyensúlyozott, boldog felnőttek lesznek.

4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI


„De te maradj meg azokban, amiket tanultál, és amik rád bízattak, tudván kitől tanultad. És hogy gyermekségedtől fogva tudod a szent írásokat, amelyek téged bölccsé tehetnek az üdvösségre a Krisztus Jézusban való hit által.” (2Tim 3,14-15)


4. 1. AZ ÓVODÁBALÉPÉS FELTÉTELEI:
• Az óvodai felvételnél a Fenntartó, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 24.§-a, a 2003. évi LXI. Törvény és a 2011. évi NKT. 8.§-a szerinti követelmények szerint járunk el.
• Azokat a gyermekeket tudjuk fogadni, akiknek szülei igénylik és kérik a hitben való nevelést.
4. 2. ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELE:

Az óvoda dolgozói:
Igazgató: 1 fő
Óvodapedagógus: 8 fő
Dajka: 4 fő
Óvodatitkár 1 fő
Rendszergazda: 1 fő
Takarító 1 fő
Összesen: 16 fő
Gyermekeink fejlesztését, és logopédiai ellátását, az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálattal kötött szerződés alapján kívánjuk megoldani.
Amikor felvetődött a református óvoda indításának lehetősége, minden önkormányzati dolgozót megkérdeztünk, hol szeretne dolgozni. A keresztyén óvónők és dajkák örömmel csatlakoztak, és önként felvállalták a keresztyén szellemiséget. Az újonnan jelentkező dolgozók, különösen az óvodapedagógusaink kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy hitét gyakorló keresztyén ember legyen, aki hitelesen tudja közvetíteni cselekedeteivel, munkájával a keresztyén értékrendet.
Az indítást megelőző hónapokban lelkészeink segítségével képeztük magunkat, hogy lelkiségben ráhangolódjunk, ismeretekben gazdagodjunk. Folyamatosan figyelemmel kísérjük lelki és szakmai fejlődésünk lehetőségeit.

A keresztyén pedagógus:
• legyen hívő ember – a példa erejével tanító,
• legyen tanítva tanuló – tanulva tanító,
• ismerje a Bibliát.
A keresztyén óvónő a gyermeket mindig fókuszba állítja, tekintélyelvtől, sztereotípiáktól függetlenül, olyan atmoszférát teremt maga körül, hogy a gyermek félelem nélkül hagyatkozik rá, bízik benne.

Mire van szüksége a gyermeknek?
• rejtettségre, fészek melegre, biztonságérzetre,
• fenntartás nélküli szeretetre,
• példaadó magatartásra szülei, nevelői, környezete részéről,
• nevelői tekintélyre,
• kérdéseire megfelelő válaszokra,
• vele és érte töltött időre, ami nem csak mellette telik el,
• csöndre, hogy belül is növekedhessék,
• elismerésre és „nyesegetésre”,
• megértésre,
• önálló hitre.
Szükségesnek tartjuk, hogy a csoportokban együttmunkálkodó óvodapedagógusok szakmai téren, valamint személyiségükben is úgy tudjanak együtt dolgozni, hogy az a gyermekek javát szolgálja. Az óvónők a nyitvatartási idő alatt, a nap folyamán átfedéssel, a csoportban vannak, heti váltásban dolgozva. Hangsúlyozzuk valamennyi munkatárs folyamatos együttműködését, összehangolt munkáját az inkluzív (befogadó) nevelés kialakítása érdekében. Az óvodai nevelés eredményességét segíti az óvónő és a dajka közös együttműködése. Ennek érdekében a feladatok megbeszélése, a segítség formájának áttekintése, egyeztetése feltétlenül szükséges. A gyermekek előtt példa értékű a felnőttek egymás közötti kapcsolata, beszéde, hangneme, bármely munkaterületen is dolgoznak.
“Egymást különbnek tartván magatoknál.” ige tudatában mindenki a maga feladatát végezze el lelkiismeretesen.

4.3. ÓVODÁNK TÁRGYI FELTÉTELEI:

Óvodánk tárgyi feltételeinek előteremtésekor szem előtt tartottuk az országos alapprogramban előírtakat és a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendeletet. Rendelkezünk az ebben a Törvényben előírt eszköz és felszerelések listájával, a Törvényben előírt helyiségekkel.
Fontosnak tartjuk:
• a gyermekek számára a biztonságos, kényelmes környezet biztosítását,
• az egészségvédelem, mozgásigény, játékigény kielégítését,
• az óvodai dolgozók biztonságos, jó légkört eredményező munkakörülményeinek biztosítását.
A berendezési tárgyak a tevékenységeknek megfelelően alakíthatók. A gyerekek által használt eszközök, játékok elérhető magasságú polcokon nyernek elhelyezést, így ők is tevőlegesen vesznek részt óvásukban. A bútorok: öltözőszekrények, játéktartó polcok és szekrények MDF-alapúak. Különböző méretű fonott kosarak szolgálnak a játékok és egyéb tárgyak tárolására. A textíliák színben harmonizálnak a berendezéssel. A játékszerek, és eszközök túlnyomó része szintén természetes anyagokból készült. Az óvoda udvara a gyerekek szabadban végzett tevékenységének kiszolgálója. Egyaránt vannak napos és árnyékos udvarrészek, valamint nagyobb tér áll a gyerekek rendelkezésére a természetes mozgások gyakorlásához. A homokozás az udvari tevékenységek sorában fontos helyet foglal el. A földdel való játék, a homokozás, a gyermekek elemi, ősi szükséglete. A homokot igény szerint lazítjuk, locsoljuk, az óvoda délutáni zárásakor letakarjuk. Célunk a gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő tárgyi környezet kialakítása - ezért a lehetőségeknek megfelelően alakítunk ki ágyásokat, ahol tevékenykedhetnek, megfigyelhetik a virágok, vetemények fejlődését. A nyári időszakban biztosítjuk a gyermekek számára az egész napos kinn tartózkodás feltételeit. Az óvoda udvarán az Európai Uniós szabványnak megfelelő kerti játékok találhatók. Szükséges az eszközök folyamatos feltöltése, bővítése, pótlása, cseréje. Erre keressük a különféle pályázati lehetőségeket is.


4.4. NAPIREND-HETIREND:
Az óvoda napirendjében a teljes nyitvatartási időben biztosítjuk a játék folyamatosságát. Fontosnak tartjuk, hogy a mindennapok folyamán megjelenjenek a hitélet során tanult imádságok (reggeli ima, ima betegekért, étkezés előtti-utáni imák, pihenés előtti ima), elcsendesülés, az áhítat percei. Ugyanakkor legyen jelen a játékban a mindennapos mesélés, mozgás, énekes játék, vizuális tevékenység.
A helyes életritmus kialakítása szempontjából a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységeket az óvodapedagógus tudatosan a gyermek élettani és egyéni szükségleteit figyelembe véve tervezi a napirendben.
A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységformák megtervezésével. A rendszeres visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, és a gyermekek egyéni szükségleteihez. Figyelembe veszi a helyi szokásainkat, igényeket, a tevékenységek közötti belső arányokat.


Az óvoda napirendje:


6.00 - 7.00
folyamatos érkezés,
közös gyülekező az ügyeletes csoportban


7.00-12.00
Játék, párhuzamosan tervezett differenciált tevékenység a csoportszobában vagy a szabadban.
• testápolási teendők,
• mindennapos testnevelés,
• kötött, vagy kötetlen tevékenységek /játékba integrált tevékenységek/:
• gyermekáhítat,
• csendes percek,
• mesélés, verselés, mondókázás,
• rajzolás,festés mintázás, kézi munka,
• ének, zene, énekes játék,gyermektánc,
• a külső világ tevékeny megismerése,
• mozgás, mozgásos játékok,
• részképességek fejlesztése egyéni szükségletek alapján /fejlesztőpedagógus, logopédus közreműködésével/,
• beszélgetés,
• játék a szabadban: levegőzés, séta, szabadon választott tevékenység

közben 9.00-9.30
tízórai-gyümölcsevés


12.00-12.30
ebéd,
testápolási teendők


12.30-14.30
csendes pihenő,
testápolási teendők


14.30-15.00
uzsonna, testápolási teendők


15.00-17.30
játék a csoportszobában vagy a szabadban,
folyamatos hazamenetel



A hetirend kialakításának elvei:
• a tevékenység szervezésének formája témától függően változhat, az óvónő döntése alapján kötött vagy kötetlen,
• nagycsoportban a foglalkozás kötelező,
• a tevékenységek időtartama korcsoporttól és a fejlettségtől függően:5-35 percig terjed.
A hetirendet befolyásoló tényezők:
• a tornaszoba használatának időbeosztása,
• a logopédiai, és a fejlesztő foglalkozások időpontja.
A hetirendet, a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki, amely a csoportnaplóban szerepel.

4.5. A CSOPORTSZERVEZÉS ELVEI:

A nevelőtestület önállóan dönti el az egyéni, sajátos arculatuknak megfelelően, az óvónők belső igénye, elképzelése alapján, hogy osztott, vagy osztatlan csoportokat szervez. Jelenleg 4 vegyes – osztatlan csoportban dolgozunk. A vegyes csoport sajátosságai közé tartozik, pl. hogy lehetőséget ad a testvérek egy csoportba járására, vagy egy-egy korosztály személyre szabott fejlesztésére.
A csoportok létszáma max. 25 fő. Az óvoda maximált létszáma: 100 fő.



4.6. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI:
Óvodánk kapcsolatrendszere:
REFORMÁTUS ÓVODA

Fenntartó
Társintézmények

Szakmai szervezetek
Közművelődési
Intézmények

Egészségügyi
Intézmények

gyülekezet,
családok
Neumann János Általános Iskola, Erdőkertes,
Kálvin Téri Református Általános Iskola,
Ki Akarok Nyílni Óvoda,
református óvodák


Református Pedagógiai Intézet,
Nevelési Tanácsadó,
Önkormányzat Oktatási és Művelődési irodája,
Gyermekjóléti Szolgálat,
Családsegítő Központ,
Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat

Erdőkertesi Faluház és Könyvtár
gyermekorvos,
gyermekfogászat,
védőnői szolgálat,
ÁNTSZ

SZÜLŐK:

Az együttneveléshez szükséges, hogy eredményes legyen a kapcsolattartásunk, meghatározó az óvónők hozzáállása. A szülőknek érezniük kell, hogy a gyermeket minden körülmények között szeretjük, elfogadjuk. Nevelői és emberi magatartásunk elismerést, tiszteletet, bátor közeledést váltson ki a szülőben. Bíznia kell titoktartásunkban, segítőkészségünkben, tanácsainkban. Óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait. Ha gyermekről véleményt alkotunk, mindig elismerjük a gyermek pozitívumait, de kötelességünk a változás érdekében a negatívumokat is elmondani.
AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA:
A gyermeknek elsősorban a szüleitől kell megkapnia azt a szeretetet, megértést és nevelést, amelyre szüksége van. A Biblia mikor nevelésről szól, mindig a családot helyezi előtérbe. A keresztyén pedagógustól ez fokozott alázatot kíván, a gyermekek életében nem mi vagyunk a legfontosabb személy, hanem a szülő.
Feladatunk, a család és az óvoda együttműködésének megszervezése, a családok segítése a gyermek keresztyén lelkiségben való neveléséhez. Ezt nagy türelemmel, megértéssel és szeretettel kell tennünk. A gyermek fejlődéséért kölcsönös a felelősség, az együttműködésnek a célja mindig a gyermek optimális fejlesztése.
AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK, SZÜLŐK, GYERMEKEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI:
A jobb együttműködéshez ismernünk kell:
• a család értékrendjét, életvitelét, nyitottságát,
• a család szerkezetét, generációk, szülők kapcsolatát,
• a gyermek helyét a testvérkapcsolatban,
• a szülők gyermekismeretét, nevelési attitűdjét, nevelési problémáikat,
• a család helyzetét, (lakásmegoldás, munkanélküliség),
• az óvodai neveléssel szembeni elvárásaikat.

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI:
• felkészítjük a szülőket az óvodai életre,
• anyás, apás beszoktatás történik az óvodánkban, a gyermek igényeihez igazodva,
• meghívjuk a szülőket egyházi ünnepségeinken való részvételre, egyházi alkalmakra,
• ismeretterjesztő előadásokat szervezünk a keresztyén gyermeknevelésről (szülői értekezlet),
• a családlátogatáson kölcsönösen megismerjük egymást,
• fogadóórát tartunk, igény szerint, előre egyeztetett időpontban,
• olyan programokat szervezünk, ahol a családokkal együtt lehetünk.

Óvodánkban a szülői képviseletet a Szülői Munkaközösség látja el.


A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI:
Szóbeli:

családlátogatás, naponkénti párbeszéd, „egyéni beszélgetés”, nyílt nap, szülői értekezlet, munkadélután

Írásbeli:

faliújság, gyermekmunkák kiállítása, meghívás a rendezvényekre

Családlátogatás:

Célja: a gyermeket otthonában megismerni, szociális helyzetét felmérni, betekinteni az otthoni családi kapcsolatokba és a családi nevelésbe, ismerkedési lehetőség óvodába lépés előtt,

Eljárás rendje: a szülővel előre egyeztetett időpontban- a látogatás előtt legalább 1-2 nappal

Rögzített dokumentumok: a csoportnaplóban,

Naponkénti párbeszéd:

Célja: egymás kölcsönös, reális tájékoztatása, tanácsadás,

„Egyéni beszélgetés”:

Célja: az egyéni problémák megbeszélése,

Eljárás rendje: kezdeményezheti a szülő, vagy az óvónő, a megbeszélés előtt egy héttel /rugalmasan/,

Rögzített dokumentumok: a gyermekek fejlődését nyomon követő naplóba,

Nyílt nap:

évente egy alkalommal

Célja: az óvoda életének megismerése


Szülői értekezletek:

Célja: az óvodára, a csoportra vonatkozó közérdekű információk átadása, fontos, érdeklődésre számot adó, ismeretterjesztő előadások tartása, szervezése

Eljárás rendje: a szülőket egy héttel az értekezlet előtt írásban értesítjük

Rögzített dokumentumok: jelenléti ív, jegyzőkönyv

Rendezvények:

Célja: a szülők közötti kapcsolat, és a szülő és az óvoda közötti kapcsolat ápolása

Eljárás rendje: egy héttel a rendezvény előtt meghívók átadása személyesen

Rögzített dokumentumok: a csoportnaplóban a szervezési feladatoknál

Munkadélután:

Célja: a szülők,az óvoda dolgozói közötti jó kapcsolat ápolása, a tárgyi eszközök javítása, az udvar szépítése

Eljárás rendje: a munkadélután előtt az óvónők személyesen kérik fel a szülőket, a szervezett idő előtt legalább egy héttel

Rögzített dokumentumok: a csoportnaplóban a szervezési feladatoknál

Faliújság:

Célja: a szülők tájékoztatása az óvoda és a csoportok életéről, közérdekű információk szerepeltetése /házirend, telefonszámok, étlap, stb./
Eljárás rendje: folyamatosan aktualizálni
Gyermekmunkák kiállítása:

Célja: a szülők ismerjék meg és gyönyörködjenek a gyermekeik alkotásaiban, ízlésformálás,
Eljárás rendje: folyamatos, tükrözi az óvodai tevékenységeket

Családi istentisztelet tartása:

Célja: Karácsonykor és Húsvétkor az ünnepre való lelki ráhangolódás

Előadások és Beszélgetések szervezése:

a szülők által fontosnak tartott témákban /pl. gyereknevelés, hitéletre nevelés családban, stb./

Szülői áhítatok:

Célja: a közös imádság, beszélgetés a szülőtársakkal

Eljárás rendje: havonta 1 alkalommal, fix időpontban

FENNTARTÓ:

Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. A kapcsolatot a fenntartóval az óvodavezető tartja. Részt vesz értekezleteken, megbeszéléseken, előadásokon, igazgatótanácsi üléseken, amennyiben azon az óvodát érintő kérdések szerepelnek. Írásos beszámolók, tervek készülnek.
AZ ÓVODA ÉS A GYÜLEKEZET KAPCSOLATA:

A gyülekezet, mint fenntartó, egyben lelki háttér is kíván lenni a szülők, illetve a gyermekek, valamint a gyülekezethez tartozó munkatársak számára. Fontosnak tartjuk, hogy a kapcsolat élő legyen az intézmény és a gyülekezet között, és a családok, amennyiben igényük van rá, bekapcsolódhassanak a gyülekezet életébe, hiszen ez hosszú távú kapcsolatot jelent Isten népével, míg az óvoda 3-4 évig ad hátteret a gyermekeknek.

A gyermekek az óvodában szerzett tapasztalataikat, illetve az ott megtanult énekeket, ismereteket a gyülekezet közösségében is hasznosíthatják.

A gyülekezeti tagok számára pedig a gyermeknevelés terén egy fontos példa és bázis lehet az óvoda.

Kapcsolattartási formák:

• meghívjuk a gyülekezet lelkipásztorát, presbitériumát és az érdeklődő egyháztagokat az ünnepségeinkre,
• a lelkipásztor minden héten egy alkalommal Felnőtt Áhítatot tart az óvodában,
• előre egyeztetett programokon az óvoda is részt vesz.
REFORMÁTUS ÓVODÁK:

Kapcsolattartás formái:

• a Református Óvodák Országos Találkozója minden évben, áprilisban
• az óvodavezető tagja az Óvodavezetők munkaközösségének

KI AKAROK NYÍLNI ÓVODA:
Kapcsolattartásunk célja a partneri viszony kialakítása, esetenként kölcsönös segítségnyújtás.

ISKOLA:
Az óvoda-iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesszük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek és képesek legyenek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő és megtartó kapcsolatra törekszünk. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt.


Kapcsolattartás formái:

A kapcsolatot az óvodavezető, és az óvónők tartják.
• a pedagógusokkal az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt,
• kölcsönös látogatások,
• szakmai tanácskozások, megbeszélések,
• a szülői értekezletre a leendő elsős tanító nénik meghívása,
• a gyermekek ellátogatása az iskolába,
• közös részvétel rendezvényeken, ünnepeken,
• iskolai nyílt napokon való részvétel a leendő elsősökkel.

NEVELÉSI TANÁCSADÓ:
A gyermekek problémáinak megoldása.
Kapcsolattartás formái:
• kerek-asztal beszélgetés,
• személyes beszélgetés a problémás esetről, gyermekről,
• vizsgálatok kérése írásban, indoklással,
• visszajelzés a vizsgálatról, írásban,
• a különleges bánásmódot igénylő gyerekek fejlesztésére fejlesztési tervek elkészítése, megbeszélése.
GYÁMÜGYI SZOLGÁLAT:
A szociálisan hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, illetve szüleiket odairányítjuk.

Kapcsolattartás formái:

A kapcsolatot a gyermekvédelmi felelős látja el:
• adatlapok kitöltésével,
• telefonon,
• személyes megbeszéléseken.

GYERMEKORVOS ÉS ÁNTSZ:
Kapcsolattartás formái:

A kapcsolatot az óvodavezető tartja.
• alkalmanként esetmegbeszélések,
• hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felkutatása, annak érdekében, hogy az óvodai ellátással segíteni tudjuk a családokat.
GYERMEKJÓLÉTI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT:
Életvezetési, és krízishelyzetekben nyújt segítséget a családoknak.
Kapcsolattartás formái:

A kapcsolatot a Gyermekvédelmi Felelős, vagy a problémát észlelő óvónő tartja. Probléma esetén azonnali intézkedés, segítségkérés telefonon, személyesen. Fokozottan figyelemmel kísérjük a családok életét, a gyermekkel való bánásmódot.

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

5.1. AZ ÓVODA ÜNNEPEI:


„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi: csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy-e világban otthonosan mozgó, eleven eszű, és tevékeny ember váljon belőle.” (Wolf Katalin, óvónő)


A keresztyén óvodákban az ünnepek, az öröm, a hálaadás alkalmai gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Az ünnepek szépséget, ritmust adnak a hétköznapoknak. Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai, és az ezekkel összefüggő emberi munkák.

Gyermekeinket segítenünk kell az ünneplés átélésében, hogy ne csak a külső formák adta szabályokat ismerjék meg, hanem az ünneplés bensőségességét, a készülődés örömét, az átélés élményét is. Vigyáznunk kell arra, hogy ne a családok helyett akarjuk megadni az ünneplés élményét, folyton „előünnepelve”, hanem a készülődés és a bensőségesség csendjét és örömét segítsük átélni. Az ünnepeket hosszas készülődés, örömteli várakozás előzi meg. Minden esetben lényeges momentum az érzelmi ráhangolódás. Vannak életünkben visszatérő elemei az ünneplésnek, ezzel a hagyományteremtés a célunk, hiszen az ünnepek, akár az évezredes hagyományok keltette élmény együttes, a közösséghez tartozás érzésének első megtapasztalása, később a nemzethez tartozás belsővé válásának első lépcsőfoka is. Minden ünnepet úgy kell megélnünk, megülnünk, hogy az elmélyítse az ünnep jelentőségét, mondanivalóját. Aki nem tud ünnepelni, annak életéből kimarad valami, nincs mit átadnia a következő nemzedéknek. Az ünnepi készülődés izgalma, a várakozás öröme meghatározza az ünnep hangulatát. Egy-egy ünnepen a napi események tudatosan kiválasztva követik egymást. A csoportszoba tükrözze az adott évszak hangulatát és az évkörön belüli ünnep jellegzetességeit.


Ünnepeink:
• Aratás- betakarítás- szüret: Az asztalra helyezett kenyér az Úr jelenlétére utal népe között. A gabonaszálakat különböző díszítésekhez használjuk fel, kifejtjük a szemeket és alkalmunk adódik megbeszélni, hogyan készül a kenyér. (Lehetőség szerint, kenyérsütés, pékséglátogatás.) Remek alkalom, hogy megismertessünk olyan fogalmakat, mint: az étel megbecsülése, az éhség, a pocsékolás, az egészséges életmód.
• A szőlő hasonlóan fontos bibliai jelkép. A szüreti mulatság, felvonulás alkalmat ad a szülők megvendégelésére is.
• Megemlékezés a Reformációról, templomi áhítat a református templomban.
• Advent időszaka- Jézus visszajövetelének várása. Az egész időszak alkalmat ad a mindennap meggyújtott adventi gyertya körülülésére, közös énekléssel várva a Megváltó születésének ünnepét.
• december 6. Mikulás – az önzetlen ajándékozás vidám ünnepe.
• december 13. Luca napja /jeles nap / – Luca-búza ültetése, ami az új élet kisarjadását jelképezi.
• december 24. Karácsony – közös ünneplés a templomban, előre egyeztetett időpontban.
• Farsang: előre megbeszélt tematika alapján történik a beöltözés, elkerülve a destruktív jelmezeket.
• Március 15-e - megünneplése a csoportokban.
• Böjti időszak: újabb várakozás, e napokban reggelente Jézus halálára és feltámadására figyelünk.
• Virágvasárnap - „Áldott a király, aki jő az úr nevében.”/Luk.19.38./
• Húsvét - közös ünneplés a templomban. Húsvétunk középpontja nem a tojást hozó nyuszika! A gyermekeknek egyszerűen, gyermekszerűen, igeszerűen mondjuk el a feltámadás történetét. Hangsúlyozzuk a tanítványok örömét, hiszen találkozhattak a feltámadott Jézussal. Mondjuk el, hogy Húsvét óta ünnepeljük a vasárnapot, mert ez az Úr napja. A néphagyományokról sem feledkezünk el, tojást díszítünk. (A tojás, mint a megújuló élet jelképe.)
• Anyák napja- rövid műsor keretében megemlékezünk az édesanyákról
• Áldozócsütörtök- Jézus mennybemenetelének ünnepe, melyet a csoportokban ünnepelünk meg.
• Pünkösd-„Ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad”/Ján.14,16/
A Szentlélek kitöltetésének ünnepe, az egyház születésnapja, melyet csoportokban ünneplünk meg.
• Gyermeknap- játékos hálaadó ünnep a gyermekekért.

Feladat:
• az ünneplés megtanítása,
• az ünnep érzelmi tartalommal való megtöltése,
• az ünnep, jeles nap kiemelése a mindennapi élet eseményeiből,
• az ünnep előkészítése.
Minden tanévben kétszer – a karácsonyi és húsvéti ünnepkörben – ovis istentiszteletet tartunk, amin a szülők is részt vehetnek.

A tanév folyamán többször átmegyünk a templomba, ilyenkor megtanítjuk a gyerekeknek, hogy hogyan lépünk be a templomba (fiúk leveszik a sapkájukat). Megismertetjük velük az Úr asztalát, a szószéket stb.
5.2. JÁTÉK:

CÉLJA:
• Szabad játékon keresztül képességfejlesztés, tapasztalatszerzés, élményhez juttatás, s ez által a személyiség sokoldalú fejlesztése, valamint a keresztyén erkölcs jellemzőinek gyakorlása.
• A gyermek örömteli tevékenységként élje meg a játékot.
• Társas-kapcsolatok kialakítása, fejlesztése.
• A játék során jelenjenek meg a keresztyén erények: (öröm, barátság, szeretet, segítőkészség, jóság, türelem, békesség, megbocsátás, bátorság, becsületesség).

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA:

• A játékhoz szükséges hely, csoportlégkör, folyamatos játékidő és eszköz, valamint játékélmény biztosítása.
• A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.
• Bibliai történetekhez, hagyományőrzéshez kapcsolódó játékok biztosítása.
• Játékszerek megismertetése, játékok használatának bemutatása, óvónői modell kiemelkedő szerepe. Szabályok betartása.
• Az indirekt játékirányítás. Az óvónő a játékban elsősorban partner szerepet tölt be, együttműködik és segít, de csak olyan szinten és mértékben, amennyiben az adott gyermeknek, adott szituációban szüksége van. A segítség módját mindig a konkrét játékhelyzet a gyermekek igénye és fejlettsége határozza meg. Közvetlen beavatkozásra csak a társait rendszeresen zavaró gyermek esetében van szükség. Alkalom nyílik a játék alatt, - ami egyben az óvónő feladata is – egy-egy gyermek, egy-egy csoport megfigyelésére. Erre alapozhatja a továbbiakban az óvónő a tervszerű kezdeményezéseit.
• Egyéni képességeknek megfelelő játékjavaslat.
• Egyéni bánásmód, differenciált nevelés.
• Játéktevékenységek továbbfejlesztése.
• Megtanítani a gyermekeket arra, hogy a játékokat óvják, rakják el kezdetben segítséggel, majd önállóan, segítsenek a játék elrendezésében.
• A szabad játék legyen túlsúlyban.
Gyakorló játék:
• 3-4 éves korban a hangok, szótagok, szavak, esetleg rövid mondatok és dallamok, a halandzsa játékos szabály szerinti ismétlés útján válnak játékká. A játék szempontjából nem a szöveg, hanem annak ritmusa és a sokszor hozzákapcsolódó mozgás a lényeges. Ez szerez örömet, ez készteti őket ismétlésre.
• 4-6-7 éves korban a gyakorló játék tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyermek a fejlődésében lemaradt, képességei fejletlenek, tapasztalatai, élményei szegényesek, vagy amikor egy új játékszer, eszköz használatát még nem ismeri, és a sikeres játékhoz a játékszerrel való előzetes manipulálásra van szüksége. Gyakorló játék jelentkezik a konstrukciós és szerepjáték elemeiként is.
Szerepjáték:

A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, amely a gyakorló játék keretei között bontakozik ki és kifejlett formáját az óvodás kor végére éri el. A gyermekek szerepjátéka, tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi.
Konstrukciós játék:

Rész-egész megláttatása, finommotorika, kreativitás, fantázia fejlesztése.
Szimbolikus játék:

Élmény biztosítása, a játék intimitását ne sértsük meg, fontos az óvónő empátiás készsége. Az óvónő tanítsa meg a gyermekeket arra, hogy a szerepeket tudják elosztani saját maguk, s olyan szerepeket is tudjanak felvállalni, ami nem igazán nekik tetsző.

Szabály-játék:

A szabályok megértetése, egymáshoz való alkalmazkodás, kudarctűrés, egészséges versenyszellem kialakítása. Társasjáték.

Bábjáték, dramatizálás:

Örömök, bánatok kiélésére, kijátszására ad lehetőséget. Pozitív, negatív szerepkör megismertetése és felvállaltatása. Erkölcsi ítéletek alkotására készteti a gyerekeket.

Barkácsolás:

Lehetőségek, eszközök, hely biztosítása.

Mozgásos játék:

A gyermek mozgásigényeinek kielégítése, a gyermekek életkorának figyelembe vételével. Célszerű a játékokat cserélgetni.

Udvari játék:

Biztonságos udvari játékszerek használatának megtanítása, figyelemmel kísérése. A csúszdáknál, mászókáknál mindig fokozottabban felügyeljenek a felnőttek.

Sport-, és versenyjátékok:

Szabályok betartatása, szervezése, irányítása. Versenyszellem kialakítása, akaraterő fejlesztése.


A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:

• a gyermek örömmel játszik,
• tud és képes kitartóan játszani,
• nincsen magányosan tevékenykedő gyermek,
• a játékszabályokat betartja, vigyáz társai és saját testi épségére,
• a játékeszközöket rendeltetésszerűen használja és óvja, a helyére teszi és elrendezi,
• önállóan kezdeményez játékot, szerepet vállal. /Pozitív és negatív szerepeket is./,
• a konfliktusokat megpróbálja önmaga lerendezni, sikertelenség esetén segítséget kér az óvónőtől,
• egyszerűbb játék-kiegészítőket önállóan elkészít,
• képes megoldani a problémahelyzeteket,
• másokhoz alkalmazkodva tud játszani, a többiek játékát tiszteletben tartja,
• betartja az udvariassági formákat /elkéri a játékot társaitól, és megköszöni azt/,
• ítéleteiben megjelenik a pozitív és a negatív értékrend,
• igyekszik örülni más sikerének, győzelmének.

5.3. VERSELÉS, MESÉLÉS:

„Minden nemzetnek fő kincse a nyelve.” (Gárdonyi Géza)


CÉLJA:

A gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek, mondókák, dúdolók zeneiségével, rímei csengésével. Nyelvünk szépségének és kifejezőerejének megéreztetése a mesélés és verselés élményével.
Az érzelmek fejlesztésének átélhetőségének, az erkölcsi-, szociális-, személyiségfejlődésnek egyik alapvető eszköze a gyermekirodalom. Az óvodáskorú gyermekek fogékonyak az irodalmi alkotásokra, ezt a vershez és a meséhez való viszonyuk is mutatja. A szeretet, a jóság, a gyűlölet, a nagyravágyás, szerénység, összefogás, részvét elvont fogalmait, az emberi érzések tükrében, konkrét belső képi formában ismerik meg. A megalapozó nevelés, a mesélés és a mondókázás minden tevékenységhez spontán kapcsolódik, így a mindennapok részét képezik.

A gyermekek fejlődése szempontjából több funkciót is betölt.

A gyermek átéli:
• a mesehallgatás intimitását,
• a belső képalkotás feszültségét és feszültségoldó hatását,
• a mesealkotás és mesemondás örömszerző élményét,
• a nyelv játékából, sokszínűségéből fakadó ritmus és hangzás élményét.
A népmesék, népköltészeti alkotások, magyar költők versei, elbeszélései által megismertetjük a népi kultúra kincseit. A ritmikus és humoros versek, népi mondókák, szólások, közmondások, nyelvtörők, az anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb eszközei. Fontos, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve, beszédértésük, kifejezőkészségük (szókincs), kommunikációs készségük gazdagodjon. Célunk, hogy a gyermek értse a beszédet és szeressen beszélni.
Mivel keresztyén hitvallásunk a szeretet talajára épít, ezért olyan értékes irodalmi anyagokat kell összegyűjtenünk, melyek a pozitív emberi értékeket kiemelik, és annak megerősítését előmozdítják (pl. jóság, igazságosság, türelem, segítőkészség, együttérzés stb.). Ezért gondolunk elsősorban magyar népmesékre, vagy más népek hasonló erkölcsi értékeket sugárzó meséire, - hiszen az óvodás gyermek képes azonosulni a mese szereplőivel, átélve annak tulajdonságait.
A bibliai történetek etikai mondanivalóját a mesék megerősíthetik a gyermekben, de nagyon kell vigyáznunk arra, hogy minden esetben kihangsúlyozzuk a Biblia üzenetének valódiságát.
A gyermekek bármikor kezdeményezhetnek bábokkal való játékot.
Az irodalmi nevelés szerves része a bábozás és a dramatikus játék.
Ezekkel a játékokkal segítjük elő a helyes légzést, a beszédszervek fejlesztését, a verbális emlékezet, az összefüggő szövegmondás, pl. mesefolytatás, saját mese kitalálását. Célunk, hogy újabb tapasztalatokra tegyen szert mesék, történetek eljátszásával, színházi élmények nyújtásával, dramatikus népszokások megismertetésével.





AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA:
• minden nap lehetőséget biztosítani az irodalmi alkotásokkal való találkozásokra,
• mesélésre, könyvnézegetésre és bábozásra alkalmas nyugalmas hely, eszköz és hangulat biztosítása,
• a felhasznált népi, kortárs és klasszikus irodalmi anyagok életkornak megfelelő, igényes összeállítása,
• a meséket nyelvileg tisztán ejtve, könyv nélkül, megfelelő gesztusokkal tegye képszerűvé,
• késztesse a gyermekeket az önálló szöveg és mesemondásra,
• egy mesét, verset többször, többféle módon adjon elő a gyerekeknek,
• „Istenes” versek ismertetése különböző alkalmakra (Karácsony, Húsvét, Pünkösd, egyéb egyházi ünnepek, Anyák napja, Évzáró),
• olyan mesék választása, amelyeknek tanulsága, hangulata nem zavarja meg a keresztyén szellemű nevelésünket, hanem inkább erősíti azt,
• keresztyén mesekönyvek használata, pl. Az Aranyág meséi (Szt. István Társulat).

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:
• a gyermekek szívesen vesznek részt a népi és irodalmi alkotásokkal való találkozásokban, könyveket nézegetnek, és vigyáznak azokra,
• kedvvel báboznak, és részt vesznek a dramatikus játékokban,
• önállóan mesélnek, s az elkezdett történetet folytatják,
• megjegyezik a tanult verseket,
• szókészletük gyarapszik.


5.4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

„Az éneklés a hit után az Isten legcsodálatosabb ajándéka.” (Luther Márton)

CÉLJA:

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek. Ezek felkeltik a zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös éneklés, ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése a néptánc elemek, a népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások, valamint a korosztályi sajátosságok figyelembevételével válogatott klasszikus zenei szemelvények fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.

„ A zene, lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal meg. Teljes lelki élet zene nélkül nincs.” (Kodály Zoltán)
A zene hasznos eszköze az Istenre való odafigyelésnek és az Istennel való kapcsolattartásunknak.

„Hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak.” (Kol 3,16)
A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének.

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA:
• sokat és tisztán énekeljen, törekedjen a zenei élmény nyújtására,
• az életkornak megfelelő hangterjedelmű énekeket válasszon,
• az alapvető feltételeket teremtse meg az énekes játékokhoz
• segítse elő és formálja a gyermek zenei ízlésének és mozgáskultúrájának alakulását,
• gyűjtsön népi énekes játékokat, ezeket gyakran játssza a gyermekekkel,
• gondoskodjon arról, hogy a zene mindig örömforrás legyen,
• ösztönözze a gyerekek zenei alkotókedvének kialakulását,
• használja ki a zene elcsendesítő, feszültségoldó hatását,
• legyen igényes az énekek, mondókák, zenei feladatok kiválasztásánál, évszakokhoz, néphagyományokhoz és az ünnepekhez kapcsolódó anyagot válasszon,
• migráns gyerekek számára biztosítsa az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését szolgálja dalainak közös éneklésével,
• az interkulturális és multikulturális nevelési módszerek beépítésének figyelembe vétele érdekében válasszon más népek dalaiból, zenéiből,
• zenehallgatás anyaga tartalmazza nemzetiségi, etnikai, kisebbségi csoportok dalait, zenéit, multikulturális műveket,
• fejlessze a gyermek ritmusérzékét, hallását, zenei mozgását,
• az óvodapedagógus feladata a keresztyén énekek kiválasztásánál:
o szöveg szerint olyan éneket válasszon, aminek a szövege érthető, rövid,
o dallam szerint: szép legyen és értékes, formálja a zenei ízlést, feleljen meg a gyermekek hangterjedelmének,
• énekelni mindig lehet, de a zenei foglalkozáson leggyakrabban ne ezeket válasszuk.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:

• szeretnek énekelni, mondókázni, körjátékot játszani a nap bármelyik szakaszában,
• vannak kedvenc énekeik, mondókáik, játékaik, táncaik,
• egyes néptáncainkat ismerik, népi hangszer kíséretére tudnak néhány lépést, - mozdulatot eltáncolni egyénileg és párokban, s ezt örömmel végzik,
• tisztán, helyes tempóban énekelnek csoportban, egyénileg,
• felismerik a dallamot, ritmusmotívumot tudnak létrehozni, visszatapsolni, tudnak dallamot bújtatni, visszaénekelni,
• érzékelik a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú közötti különbségeket,
• a tárgyak és környezet zörejhangját meg tudják különböztetni,
• érzékelik, és érzékeltetik az egyenletes lüktetést, ritmust,
• bátran felismerik több hangszer hangját,
• zenehallgatásnál figyelmesek, érdeklődőek, nyitottak,
• képesek megadott kezdőhangot átvenni,
• emlékezetből tudnak több mondókát, éneket,
• koruknak megfelelő egyházi énekeket ismernek, ezeket ünnepeken éneklik (Karácsony, Pünkösd, Húsvét),
̶