Csoportjaink
Dolgozóink
Dokumentumok
Nevelési program
Hitélet
Házirend
Alapítvány
Fenntartó
Felújítás
Dokumentumok
A
VÁCHARTYÁNI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
ERDŐKERTESI
SZŐLŐFÜRT ÓVODÁJA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA




2013.







Intézmény neve: Szőlőfürt Református Óvoda
Szabályzat típusa: Óvodai szervezeti és működési szabályzat
Intézmény székhelye, címe: 2113 Erdőkertes Fő tér 2.
Intézmény OM-azonosítója: 202697
Intézmény fenntartója: Váchartyáni Református Missziós Egyházközség




Bevezető

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a/az

Szőlőfürt Református Óvoda

nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő


Szervezeti és működési szabályzatot

(továbbiakban: SZMSZ) fogadta el.

Az SZMSZ célja, hogy megállapítsa a Szőlőfürt Református Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

Az SZMSZ jogszabályi alapja

• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)
• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.)
• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Vhr.)
• A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (EMMI r.)
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

Az SZMSZ időbeli hatálya

Az SZMSZ a nevelőtestületi elfogadást, a fenntartói jóváhagyást követő napon lép hatályba, és határozatlan időre szól.

Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:

• Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra.
• Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.
• A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek).



Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:

• Az óvoda területére
• Az óvoda által szervezett – a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán kívüli
• Programokra

I. Intézményi alapadatok

1. Az intézmény alapítója és fenntartója, székhelye
Váchartyáni Református Missziós Egyházközség
2164 Váchartyán, Fő út 65.
2. Az intézmény neve
Szőlőfürt Református Óvoda
3. Az intézmény típusa
ÓVODA
OM azonosító: 202697
4 .Az intézmény feladat ellátási és székhelye
2113 Erdőkertes Fő tér 2.
5. Az alapítás éve
2013.
6. Az intézmény évfolyamainak száma
Óvodai csoportok száma 4
7 . Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám
100 fő
A többi óvodás gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermek
Felvehető létszám:
100 főből 4 fő csoportonként maximum 1 fő
8. Alaptevékenysége:
Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, a felvételi körzetében található, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Szakágazat száma Szakágazat megnevezése
851020 Óvodai nevelés

Szakfeladat száma Szakfeladat megnevezése
851011 Óvodai nevelés
Óvodai nevelés, ellátás
Jogszabály: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
137/1996. évi kormányrendelet Az óvodai nevelés alapprogramja
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete
a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról
Pedagógiai Program


851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése
Jogszabály:
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
kiadásáról
A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről törvény 4. § 25. pontjának értelmezése alapján
sajátos nevelési igényű gyermek, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, továbbá
az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
Óvodánkban:
- mozgásszervi fogyatékosok közül – a helyváltoztatáshoz szükséges eszközöket a lehető legbiztonságosabban használó, vagy eszközök nélkül mozgó mozgáskorlátozott gyermek
- látás sérült gyermekek közül a gyengén látó és enyhébben sérült gyermek
- hallássérült gyermekek közül a kevésbé súlyosan sérült gyermek óvodai ellátása
Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján.
562912 Óvodai intézményi közétkeztetés
562917 Munkahelyi étkeztetés

Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az óvoda vezetőjét a fenntartó testület nevezi ki.
A kinevezés időtartama határozott idejű.
A feladatok forrása
• állami normatíva
• egyházi kiegészítő normatíva
• alapítványi támogatás
• az intézmény saját bevételei

9. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon
Ingatlan:
Az ingatlan címe: 2113 Erdőkertes, Fő tér 2.
Hrsz.: 4
Ingatlan m2 : 2146
Épület „ 482
Az építés éve : 1937.

Az intézmény által használt 2113 Erdőkertes, Fő tér 2.-szám alatti - ingatlan és a rajta lévő nevelési tevékenység céljára használt épület az Erdőkertes Község Önkormányzatának tulajdona.
Az Erdőkertes Község Önkormányzata a 28/2013. (05.28.) számú határozatával a tulajdonában lévő földterületet és a rajta álló felépítményt térítésmentesen – visszavonásig - a Váchartyáni Missziós Református Egyházközség Erdőkertesi Szórványgyülekezetének fenntartásában működő köznevelési intézmény (óvoda) rendelkezésére bocsátja.
Ingó vagyon:
A nevelő- oktató- munkát az óvoda leltárában nyilvántartott tárgyi eszközök segítik,
melyeket az óvoda szabadon használhat. Az óvoda rendeltetésszerű működése során
elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközeit értékesítheti.
10. A vagyon feletti rendelkezési joga:
Az intézmény vonatkozásában a vagyon felett a fenntartó jogosult rendelkezni. Az
intézmény által használt ingatlan eseti bérbeadása kizárólag előzetes egyeztetést követően a
fenntartó egyetértésével lehetséges.

11. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok

Az óvoda, mint köznevelési intézmény jogi személy, a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik.
Adószáma: 18503955-1-13
Pénzforgalmi számlaszáma: 11784009-20603674
A fenntartási és működési költségeket az évente összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben kell előirányozni. Az óvoda a mindenkori hatályos jogszabályok alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget - ha azt az alapfeladatainak ellátására használja fel – az évi költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni és azt nem lehet elvonni.
Az óvoda a rendelkezésre álló vagyont a vonatkozó állami és egyházi rendelkezések szerint köteles használni.

Törvényességi ellenőrző szerv: Budapest Főváros Kormányhivatala

Egyházi felügyeleti szerv:
Legfelsőbb: Magyarországi Református Egyház Zsinata
Közvetlen: Váchartyáni Református Missziós Egyházközség
Erdőkertesi Szórványgyülekezet Presbitériuma
Az intézmény működési köre: Erdőkertes közigazgatási területe.





3. Az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok:

• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
• A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet
• 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
• 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelvéről

• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról



II. Szervezeti felépítés

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.

Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Belső szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály, illetve a Magyarországi Református Egyház Zsinata által hozott rendelkezés nem utal más hatáskörbe.
A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és a szülők is.

A kötelezően foglalkoztatandó alkalmazottak létszámát a hatályos jogszabályi előírások tartalmazzák.

Az óvodát az intézményvezető irányítja, magasabb vezető beosztású alkalmazott. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik, visszavonásig érvényes. Feladatait a vezető helyettes közreműködésével látja el. Munkaköri leírását a fenntartó készíti el.
Intézményen belül megtalálható:
• alá - és fölérendeltség
• azonos szinten belül mellérendeltség

Az óvodán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó:
- vezetők,
- illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak.

Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.
A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is.
A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia.



1. Az óvoda magasabb vezetői, a vezetők közötti feladatmegosztás

1.1 Az óvodavezető
Az óvoda felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját a magasabb rendű jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi.

A kinevezés rendje

A vezető óvónőt az Erdőkertesi Református Szórványgyülekezet Presbitériuma nevezi ki.
A kinevezés 5 tanévre szól. /EKtv. 21. §. (6), 57. §. (1)-(2)/
Az óvoda vezetési feladatainak ellátása érdekében a presbitérium további két vezetői
státuszt hozhat létre, a helyettes vezető óvónői és a gazdasági vezetői státuszt.
Amennyiben valamelyik státusz betöltetlen, a presbitérium határozott időre
(legfeljebb 1 tanévre) szóló megbízást adhat a státusz betöltésére. A megbízás a
megbízólevélben rögzített határidő lejártával, illetve a státusz kinevezéssel történő
betöltésével automatikusan érvényét veszíti. /EKtv. 59. §. (1)

A vezető kötelessége

A vezető köteles biztosítani, hogy az általa vezetett intézmény a Magyarországi
Református Egyház Alkotmányának, törvényeinek megfelelően és erkölcsi értékeinek szellemében, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és törvényei szerint működjék.

Az óvodavezető – a köznevelési törvénynek megfelelően – egy személyben felelős:

* az intézmény szakszerű és törvényes működéséért
* az ésszerű és takarékos gazdálkodásért
* az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a jogszabályi előírásoknak való folyamatos megfeleltetéséért
* az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyásáért
* a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért
* a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért
* az egyházi és nemzeti ünnepek méltó megszervezéséért
* a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért
* a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért
* a munka- és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért
* a gyermekbalesetek megelőzéséért
* a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért
* a humánerőforrás biztosításáért és fejlesztéséért
* a KIR3-adatszolgáltatás hitelességéért
* a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért
* a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért
* a szabályzatok betartásának biztosításáért a munkaköri leírások és a vezetői ellenőrzés útján



Az óvodavezető feladata:

* a nevelőtestületi értekezletek előkészítése
* a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése
* a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése
* a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása
* az Erdőkertesi Református Szórványgyülekezet Egyházközösséggel, mint fenntartóval, Magyarországi Református Egyház Zsinata Oktatásügyi Irodájával, valamint a Dumamelléki Református
Egyházkerület Iskolaügyi Szervezetével, mint felügyeleti szervekkel való kapcsolattartás és
együttműködés
* a munkavállalókkal és a szülői szervezettel való együttműködés
* a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása
* az intézmény működésével kapcsolatban döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, nem utal más hatáskörébe
* rendkívüli szünet elrendelése – a fenntartó egyidejű értesítése mellett –, ha az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet miatt annak működtetése nem lehetséges (időjárás, járvány, természeti csapás, elháríthatatlan ok)
* a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben
* az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat
* a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása
* a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányítása
* az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak irányítása

Az óvodavezető kizárólagos hatásköre a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör.

1.2 Az óvodavezető-helyettes

Az óvodavezető munkáját az óvodavezető-helyettes segíti.
Az óvodavezető-helyettes megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével, a fenntartótestület jóváhagyásával az óvodavezető adja.
Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi.

Különleges felelőssége

• Az óvodavezető távollétében – korlátozott jogkörben – teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.
• A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.
• Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját.
• Az óvoda kulcsaiért, valamint a bélyegző használatáért teljes felelősséggel tartozik.


Az óvodavezető-helyettes felelős:

* a tanügyi nyilvántartások jogszabályban, továbbá intézményi szabályzatban (határozatban) rögzített vezetéséért
* az óvodai törzskönyv vezetéséért
* a helyettesítések megszervezéséért
* a helyettesítési napló vezetéséért, összesítéséért, elszámolásáért
* a szülői szervezet működésének segítéséért
* szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért
* a HACCP-rendszer működtetéséért
* a belső továbbképzések megszervezéséért
* az alkalmazotti értekezletek előkészítéséért
* a szakmai könyvtár fejlesztéséért

Az óvodavezető-helyettes feladatai:

* az óvodavezető külön megbízása alapján részt vesz a vezetői munkában
– szükség szerint végzi az új felvételeket, előjegyzéseket, részt vesz az étkezési térítések beszedésében
– elkészíti a munkaügyi statisztikákat
– szakmai fórumokon, hivatalos rendezvényeken képviseli az óvodát
– pályakezdő, újonnan belépő pedagógus szakmai munkáját segíti
– a költségvetés előtervezésénél összeállítja a hiánylistát, egyeztet az óvodapedagógusokkal és a dajkákkal

Az óvodavezető-helyettes ellenőrzési feladatai:

* csoportellenőrzéseket végez az éves munkatervben foglaltak szerint
* ellenőrzi a mulasztási naplók, csoportnaplók vezetését
* ellenőrzi a reszortfelelősök munkáját
* ellenőrzi a HACCP-előírásoknak megfelelő munkavégzést
* ellenőrzi az intézményi szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelő munkavégzést

Beszámolási kötelezettsége kiterjed:

• az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára
• a belső ellenőrzések tapasztalataira
• az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére
Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg.
Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt.

Kiadmányozási joga: jelen szabályzat rendelkezései alapján



1.3 A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását.
Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje a következő:

Vezetői beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodás rendje
Intézményvezető Heti munkaideje: 40 óra.
2013. 09. 01. -ig kötelező óraszáma: 6 óra
2013. 09. 01.-től kötelező óraszáma: 10 óra
Intézményvezető helyettes Heti munkaideje: 40 óra.
2013. 09. 01. -ig kötelező óraszáma: 24 óra
2013. 09. 01.-től kötelező óraszáma: 24 óra

Amennyiben tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás vagy két műszakos munkarend esetén az egybeeső munkarend miatt az intézményvezető vagy helyettesének folyamatos benntartózkodása ezen időszakban nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozó szabály szerint kell eljárni.

1.4 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt a vezető helyettes helyettesíti.

Az óvodavezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában az intézményvezető-helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.

Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés).

Az intézményvezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban adott megbízás alapján történik.

Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt a szakmai munkaközösség vezetője, távolléte esetén a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti.
A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:
• a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett,
• a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott,
• a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

A reggel 6.00 órától 7 óráig, illetve a 17 órától 17,30 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

1.6 A kiadmányozás szabályai

Az óvoda kiadmányozási joga az óvodavezetőt illeti meg.
Az intézmény nevében aláírásra az óvodavezető jogosult, akadályoztatása esetén – az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan – aláírási jogot gyakorolhat az óvodavezető-helyettes.
Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja.
Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az óvodavezetőt tájékoztatnia kell.
Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata:

„Hosszú bélyegző: Az óvoda neve, címe Körbélyegző: középen az óvoda logója, körben az óvoda neve, címe












1.7 Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Óvodánk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az óvodavezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papíralapú másolatát:
• Intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása
• Alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések
• Óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések
• OSAP - jelentés
• Alkalmazottak és gyermekek listája (október 1-jei állapot)
Az elektronikus úton előállított fenti dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása és hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR alrendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az óvodavezető által felhatalmazott vezető helyettes és az óvodatitkár férhetnek hozzá.

1.8 Az elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok kezelési rendje

A tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével tartjuk nyilván.
A jegyzőkönyv kitöltésének céljából a munkavédelmi felelős rendelkezik hozzáféréssel. A jegyzőkönyv lezárása, a kinyomtatott példány aláírása kizárólagosan óvodavezetői hatáskör.

2. Az óvoda szervezeti egységei, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:
* a vezetőség
* az alkalmazotti közösség
* a nevelőtestület
* a szakmai munkaközösség
* az óvodatitkár
* a dajkák, technikai dolgozók közössége

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével – az óvodavezető fogja össze.

A kapcsolattartás formái:
• értekezletek
• megbeszélések
• fórumok
• elektronikus levelezőlista

A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák.
A helyettesítés rendjét a vezető munkakörökre jelen szabályzat, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. ( melléklet)

A munkaköri leírás tartalmazza
• A munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését
• A munkaidő a közvetlen felettes meghatározását
• A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét
• Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat, jogokat
• A munkaköre szerinti ellenőrzését
• A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat

2.1 A vezetőség

Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető saját jogköréből szükségesnek tart.

A vezetőség tagjai:

• óvodavezető
• óvodavezető-helyettes
• szakmai munkaközösség vezetője

A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között folyamatos, és a szükségleteknek megfelelő. A vezetők irányítják, tervezik, szervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát. Írásban és értekezleteken beszámolnak területük működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, problémákról, valamint javaslatokat tesznek a fejlesztésekre.

2.2 Alkalmazotti közösség

Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi alkalmazott tagja.
A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve szabályozza.

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg.

Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

Véleményezési jog: az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan.
A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden alkalmazottja.
Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés-előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell.
A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.

Egyetértési jog: a döntési jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha a jogosultak ténylegesen egyetértenek.

Döntési jog: kizárólagos intézkedési jog, melyet jogszabályok biztosítanak.

2.3 A nevelőtestület

A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja.

A nevelőtestület a nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá az e Szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

2.3.1 A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt. 70. §-a, valamint a EMMI r. 117. §-a határozza meg.
A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.

A nevelőtestület döntési jogköre:

• a pedagógiai program elfogadása
• az SZMSZ és a házirend elfogadása
• a nevelési év munkatervének elfogadása
• átfogó értékelések és beszámolók elfogadása
• továbbképzési program elfogadása
• az intézményvezetői pályázat szakmai véleményezése
• a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása
• jogszabályban meghatározott más ügyek

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:

• a pedagógusok külön megbízásának elosztása során
• a vezető helyettes megbízásakor, megbízásának visszavonásakor

A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és – szükség szerint – rendkívüli értekezletet tart.
A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze.
A pedagógusok felelőssége és kötelessége, hogy a napirend alapján felkészüljenek, beszámolási kötelezettségüknek eleget tegyenek, és érdemi hozzászólásaikkal segítsék a cél elérését.

Az óvodavezető rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.
A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet nevelési időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.



2.3.2 A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések

A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja

• a pedagógiai program,
• az SZMSZ,
• a házirend,
• a munkaterv,
• az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló
elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat.

Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestület tagjainak.

A nevelőtestületi értekezlet levezetését az intézményvezető, akadályoztatása esetén a helyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet egy nevelőtestületi tagot választ.
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
Döntéseit és határozatait – kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el.
A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.

A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

• a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítő nevét
• a jelenlévők számát
• az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét
• a meghívottak nevét
• a jelenlévők hozzászólását
• a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását
• a határozat elfogadásának szavazási arányát

A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül egy hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek.

2.3.3 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

A nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át.

2.3.4 A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok
Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Csoportonként két óvodapedagógus dolgozik heti váltásban. Közvetlen felettese az óvodavezető.
Heti kötelező óraszám: 32 óra, heti munkaidő 40 óra.
Előzetes beosztás, ill. a dolgozóval történt egyeztetés alapján az óvodapedagógusok között váltakozva kerül sor a reggel 6.00 – 7.00 óra közötti, este 17.00- 17.30 óra közötti ügyeletre / hetenkénti váltásban /.
Feladata: Az Nkt. 62. § (1) bekezdésében megfogalmazottakon túl:
• Felkészül a foglalkozások megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat.
• Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a munkaközösség vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség - vezető által ellenőrzött, valamint a vezető által augusztus 30-ig jóváhagyott saját ütemterve szerint nevel.
• Az éves ütemtervben leírt foglalkozások megtartása kötelező.
• Szakmai autonómiája, hogy a szakmai munkaközösség által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott ütemtervi kereteken felül szabadon választja meg a foglalkozásokhoz a módszereket és szakmai anyagot.
• Minden nevelési év első szülői értekezletén a szülőkkel ismerteti a gyermekek értékelési rendszerét, majd évente kétszer (január, május) értékeli a gyermekeket és azt ismerteti a szülőkkel, kérésre írásban is.
• Menedzseli a tehetséges gyermekeket. Ha erre valamilyen oknál fogva nem képes, ezt megbeszéli az intézményvezetővel.
• Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására.
• Évente elkészíti, felülvizsgálja a munkájához szükséges eszközök jegyzékét, a hiányt és az amortizációt jelenti az intézményvezetőnek.
• Csoportjában működteti a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert.
• Csoportjában elvégzi az egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatokat.
• Munkájához szükséges ismeretek megszerzését folyamatos önképzéssel gazdagítja.
• Adminisztrációs tevékenységéhez az informatikai eszközök használatának képességét folyamatosan fejleszti.
• A napi nevelőmunkájához szükséges jogszabályokat folyamatosan figyeli és azokat megfelelően alkalmazza.

Adminisztratív teendők ellátása:

• minden foglalkozásról a csoportnapló vezetése
• a felvételi és hiányzási napló naprakész vezetése
• a gyermekek hiányzásainak igazolására szóló bizonylatok dokumentálása
• vezeti a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációt, a gyermek anamnézisét, valamint a testi (látás, hallás, mozgás), szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően
• a mérések adatainak vezetése, elemzése
• az intézményvezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére szociometriai, pedagógiai felmérések elvégzése és összegezése
• statisztikák határidőre történő elkészítése
• a gyermek, szülőjének írásbeli nyilatkozatát beszerzi minden olyan óvodai, döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul
• szülői értekezleteken jegyzőkönyvet készít
• az intézményvezetőnek előkészíti a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvéleményt

Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki.

Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban a nevelőtestületnek.

2.3.5. Óvodapszichológus 2013. 09. 01.-től
A Református Pedagógiai Szolgálat által biztosítva
Feladata:
• elsősorban preventív munkát végez,
• a szakszerű pszichológiai szűrővizsgálat, a valamilyen szempontból veszélyeztetett, beilleszkedési zavarokkal, pszichés rendellenességekkel, teljesítményzavarral küzdő magatartásproblémával, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek esetében,
• személyesen, a konkrét gyermek konkrét szükségleteinek, belülről motivált érdeklődésének s természetes aktivitásának értőn figyelése, egész személyiségének elfogadása és indirekt irányítása,
• a munkatársi együttműködés, a nevelési helyzet- és esetmegoldások folyamatos egyeztetése, szükség és igény szerin.

Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki.
Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban a nevelőtestületnek.
3. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége
Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Közvetlen felettesük az óvoda vezető-helyettese.
3.1. Dajkák

Feladata:

• Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. közreműködik a gyermek egész napi gondozásában a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt.
• A biztonságos játék feltételeinek megteremtése, - a játékeszközök kezelése, tisztántartása, - baleset és fertőzésveszély elkerülése
• Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva az óvónők irányítása mellett szervezi és végzi.
• Segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában.
• Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében.
• A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével.
• A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.
• A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve.
• A gyermek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben.
• Segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.
• Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermek-csoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre.
• A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.
• A rábízott növények, állatok napi gondozásban részt vesz.

Szakmai követelmények:
Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat az óvodás gyermekek fejlődésére. Tiszteli a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli. A technikai dolgozók a gyermekekről a szülőknek tájékoztatást nem adhatnak. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja.
Minden csoportba egy dajka van beosztva. A délelőtt dolgozó- két egymás mellett levő csoport ellátását, kiszolgálását biztosítja. A délután dolgozó hasonló feladatokkal szintén két csoport ellátását végzi. A dajkák átfedési időben saját csoportjukban végzik feladataikat. Műszakcserét nagyon indokolt esetekben csak a vezető - helyettes engedélyével lehet végrehajtani.
Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, továbbá a csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját.
Beszámolási kötelezettsége szóban nevelési évzáró értekezleten.

3.2. Óvodatitkár
Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. A nevelőtestülettől és a dajkák közösségétől elkülönült feladattal rendelkező alkalmazott, akinek feladata elsősorban az intézmény adminisztrációs adat és iratkezelési feladatainak elvégzése, a rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása a vezető egyszemélyi utasításai alapján. Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Közvetlen felettese az óvodavezető.
Létszám: 1 fő
Feladata:
• Gyermekenkénti és csoportonkénti nyilvántartást vezet.
• Elkészíti a rovat elszámolást, a számlákat tételesen bekönyveli, vezeti az elszámolásokat.
• Felelőséggel vezeti a munka és védőruha-nyilvántartást, az anyagszámadási füzetet, a szakmai anyagok nyilvántartását.
• Elvégzi a vagyonkezeléssel járó munkálatokat, leltározást, selejtezés előkészítést, stb.
• Az óvodára érvényes rendeleteket, utasításokat betűrendes mutatóba bejegyzi.
• Előkészíti a vezető részére a felvétellel, kilépéssel kapcsolatos adminisztrációt, szabadság-nyilvántartást, szükség szerint végzi a postázást.
• A baleseti jelentéseket a vezető utasítása szerint határidőre elkészíti, elpostázza.
• A vezető utasítása szerint a hiányzásjelentést, a helyettesítési elszámolásokat határidőre elkészíti.
• Végzi az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét és a határidő betartását.
• Vezeti a vezető utasítása szerint a személyi nyilvántartólapokat.
• Gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek.
• Személyi anyagokat rendezi az intézményvezető utasítása alapján.
• Irattári selejtezést végez.
• A vezető utasítása szerint intézi és nyilvántartja a pedagógus-igazolványokat.
• Közreműködik a személyzeti és munkaügyi ügyintézésben.
• Ebéd, és egyéb térítési díjak beszedése. A befolyt összeget a szabályzatokban leírt rendelkezéseknek megfelelően kezeli.
• Az óvoda önálló bérgazdálkodási jogköréből adódóan számítógépen végzi a béradatok nyilvántartását, naprakészen adatokat szolgáltat a vezető részére.
• Gondoskodik az illetmények és bérügyek pontos adminisztrációjáról.
• Kezeli a vagyonkimutatást és a hozzá kapcsolódó adminisztrációt.
• A vezető utasítása szerint kifizeti a napi kisebb összegű beszerzéseket a házi pénztárból, a rovatot pontosan elszámolja.
• Kezeli a házipénztárt.

Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Anyagi felelőséggel tartozik az általa kezelt készpénzt illetőleg.
Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed:
• a térítési díjak kezelésére
• az ügyiratok vezetésének kezelésére

3.3, Takarító 2013. 09. 01.-től
Létszám:1fő
Jogállása
• Felette az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja.
• Közvetlen felettese a vezető- helyettes.
A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a takarító részben önálló munkával, részben az óvodavezető-helyettes iránymutatása alapján végzi.
Munkaidő beosztása: napi 8 óra
• Munkaidejét- feladatától függően – előzetes megbeszélés alapján, a munkaköri leírásban rögzített osztott és folyamatos időben is végezheti. Ha az intézmény érdeke úgy kívánja, munkaidejét folyamatosan is köteles letölteni.

Általános feladatok
Ellátja a takarítási feladatokat.
Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi.
Feladatellátása során figyelembe veszi az intézmény nevelési jellegét, ennek megfelelően teremt kapcsolatot a gyermekekkel, szülőkkel.
Feladata, hogy a munkaterületén jelentkező, következőkben felsorolt feladatokat a munkaköri leírásában meghatározott rendszerességgel, illetve alkalomhoz kapcsolódva ellássa:
• A naponta keletkező szemetet szelektív tárolóba helyezi.
• A szőnyegeket naponta porszívózza.
• A bútorokat naponta portalanítja, az asztalokat fertőtleníti.
• A helyiségekben naponta a takarítás ideje alatt szellőztetést végez.
• A csoportszobákat és a folyosókat, valamint a mellékhelyiségeket (gyermek mosdó, öltöző, felnőtt mosdó öltöző, irodák, nevelői szoba stb.) naponta tisztítószeres, fertőtlenítős bő vízzel felmossa.
• Gondoskodik a felnőtt mosdók eszközeinek tisztán tartásáról, előkészíti a higiéniai
eszközöket.
• Havonta egyszer nagytakarítja a szobai berendezéseket.
• Ápolja, locsolja az udvar növényzetét.
• Gondozza a folyosón és az irodákban található növényzetet.

Alkalmanként jelentkező feladatok:
Az intézmény nyitása, zárása hétvégi rendezvény esetén, a rendezvény során érintett munkaterület soron kívüli takarítása. Ezen feladatokat, az intézményvezető- helyettes külön utasítása nélkül ellátja. A rendezvényeket követően, részvétel az eredeti rend visszaállításában.
Köteles minden hónap első munkanapján jelezni a takarítási feladataihoz szükséges eszközök, vegyszerek, tisztítószerek mennyiségi szükségletét.
Felelőssége kiterjed:
• a számára kiadott eszközök, valamint a vegyszerek, tisztítószerek biztonságos tárolásáért, különös figyelemmel arra, hogy a gyermekekre veszélyes szerek illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek.
• köteles a portán található „Hibabejelentő füzetbe” beírni, ha a munkaterületén karbantartást igénylő állapotot észlel.
• munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára való felügyeletre
• munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról való gondoskodásra

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.
Beszámolási kötelezettsége: évente egyszer szóban az óvodavezető-helyettes felé.
3.4. Pedagógiai asszisztens 2013. 09. 01.-től
Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Munkáját a vezető helyettes által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ és munkaköri leírása alapján végzi.
Jogállása
• Felette az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja.
• Közvetlen felettese a vezető- helyettes.
• A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat jogállásától függően az óvodapedagógus iránymutatása alapján végzi.

Létszám: 1fő
Beosztása, munkaideje: napi 8 óra, az intézmény aktuális igénye szerint.
Főbb tevékenységek:
• Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése:
• Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről a pedagógusok iránymutatása szerint.
• A foglalkozásokon az óvónő irányításával segíti az csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, hogy megfelelően tudjanak dolgozni.
• Ügyel a folyosói rendre, a WC rendeltetésszerű használatára, a kézmosásra, a gyermekek étkezésére.
• Részt vesz a reggeli, az ebéd és uzsonnáztatás lebonyolításában.
• Játék foglalkozásokat önállóan tart.
• Az udvaron a levegőztetésnél, sétánál segít a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez.
• A délutáni pihenő alatt és szabadidejében szemléltető eszközöket készít, azokat karban tartja, előkészíti a következő napokra.
• Segít a gyermekek hazabocsátásánál.
• Óvónői útmutatás alapján önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez.
• A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit a pedagógus útmutatása szerint a gyermekekkel gyakorolja.

Felelőssége:
Kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, a gondjára bízott gyermekek testi
épségéért teljes körű felelősséggel tartozik.

Beszámolási kötelezettsége: évente egyszer szóban az óvodavezető-helyettes felé.

3.5. Rendszergazda 2013.09.01.
Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Munkaköri leírását az intézményvezető készíti el.
Létszám: 1 fő
Az általános rendszergazda feladatok az alábbiak:
• új programok installálása, beállítása;
• rendszeres vírusellenőrzés és mentés;
• hibafelderítés, hibaelhárítás
• kapcsolattartás a szervízelő szakemberekkel, meghibásodott gépek el és visszaszállításának megszervezése, munkanapló vezetése, az elvégzett munka ellenőrzése;
• hálózati szabályzat készítése, a munkatársak felhasználói jogosultságának meghatározása, beállítása, a beállítások karbantartása, könyvtárstruktúra kialakítása;
• a helyi hálózati szerver rendszeres ellenőrzésének és üzemeltetésének biztosítása;
• biztonsági mentések készítése, archiválások;
• a hálózat hatékony üzemeltetése, az állandó működőképes állapot fenntartása, a szünetmentes áramforrás üzemkészségének biztosítása
• Webes megjelenés aktualizálása;
• a belső és külső levelezőrendszer működtetése, postamesteri feladatok ellátása
• telepített szoftverek átvizsgálása,
• ideiglenes tároló könyvtárak (temp) ürítése,
• rendszernaplók átvizsgálása,
• víruskeresési naplók átvizsgálása,
• ha van egyéb naplók vizsgálata,
• portalanítás,
• kábelek ellenőrzése,
• a számítógépek és egyéb hardver eszközök megfelelő működésének rendszeres ellenőrzése, üzemeltetésének biztosítása;
• a Webről származó információk (pályázatok, rendeletek, jogszabályváltozások, oktatási segédanyagok stb.) letöltése és publikálása az érintettek felé az éves munkatervben meghatározott felelősi rendszer alapján;
• hardver beszerzések intézése;
• szoftver beszerzéseknél a szoftver véleményezése;
• meglévő szoftverek nyilvántartása;
• kollégák segítése a multimédiás eszközök használatában;
• leltárkészítés a munkahelyen lévő gépekről, valamint a hozzájuk tartozó programokról;
• részvétel a selejtezésben;
• dokumentálás (pl.:licencszerződések, karbantartások stb.)

Együttműködik a vezetővel a hálózaton működtetett szoftvereknek megfelelően - adatbázis kezelő, levelező, nyilvántartó programok stb. kezelésében, elvégzi azok karbantartását.
Ha új feladatok, igények keletkeznek, rálát annak fejlesztési lehetőségeire, segít a döntés előkészítésében.
Segíti az elektronikus iratkezelés intézményi eljárásrendjének elkészítését és működtetését.
Felelőssége kiterjed: a számítógépek, az azok közti hálózat, valamint a számítógépekre telepített, illetve telepítendő szoftverek helyes működésére, az esetleges problémák felmerülésekor a vírusvédelemre, az óvodán belüli internetkapcsolat zavartalan működésére.
Beszámolási kötelezettsége: évente egyszer írásban az óvodavezető felé

4. Szakmai munkaközösség

Az intézmény pedagógusai – legalább öt pedagógus kezdeményezésére – elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A szakmai munkaközösség jogosítványait, feladatait a Nkt., az EMMI r., továbbá jelen Szabályzat határozza meg.

A szakmai munkaközösség dönt:

• működési rendjéről, munkaprogramjáról
• szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről

A szakmai munkaközösség véleményezi:

• a pedagógiai programot
• a továbbképzési programot
• a nevelés-oktatás eszközeinek kiválasztását
• szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességét
• a vezetői pályázat szakmai programját

A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adhat:

• az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez
• a pedagógusok minősítő eljárásának lebonyolításához
• a gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához
• a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához
• a pedagógusok szakmai munkájának támogatásához
• a nevelőmunka tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez

A munkaközösség feladatai a pedagógusok munkájának segítésében:

• a munkaközösség profiljában tervező, elemző, értékelő tevékenység
• módszerek, eljárások segítése, megvalósítása, értékelése, közzététele a testületben
• módszertani értekezletetek és gyakorlati napok szervezése
• a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása
• a munkaközösség tagjai szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, a megjelenő új szakirodalom tanulmányozása és felhasználása
• pályakezdő pedagógusok munkájának támogatása
• a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása

A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával.

A szakmai munkaközösség vezetője

Tevékenységét – a munkaközösség véleményének kikérésével – az óvodavezető írásos megbízása alapján végzi.

Felelős:

• a szakmai munkaközösség önálló, felelős vezetéséért
• a munkaközösség működési tervének elkészítéséért
• a működéshez szükséges feltételek biztosításáért
• az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzéséért
• az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzétételéért
• a pedagógiai munka színvonalának megőrzéséért, emeléséért
• a munkaközösség éves munkájáról szóló értékelés elkészítéséért

Kapcsolattartás rendje:

• Az intézményvezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről
• Írásos beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról

Képviseleti joga:
• A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken.
A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása

• Az óvodában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.
• A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:
o a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,
o óvodán belül szervezett bemutató foglalkozások, továbbképzések,
o óvodán kívüli továbbképzések,
• A szakmai munkaközösségek vezetői az óvodavezetés ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
• a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az e-mailes információnak és kommunikációnak.

A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje
• a munkaközösségek tagjainak munkakapcsolata folyamatos,
• nevelési évenként minimum négy alkalommal (a nevelési év tervezése, a félév értékelése, a nevelési év értékelése, valamint az éves feladatok szervezése) értekezletet tartanak,
• a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az e-mailes információnak és kommunikációnak.
• A szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben közös értekezletek megtartása, közös javaslatok megfogalmazása.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:
Az alkalmazotti közösség, ezen belül:
• a nevelőtestület- óvodapedagógusok
• a szakmai munkaközösség
• a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, gondnokok, óvodatitkár, rendszergazda, takarító, pedagógiai asszisztens dolgozók közössége

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével – az óvodavezető fogja össze.
A kapcsolattartás formái:
• értekezletek
• megbeszélések
• fórumok
• rendezvények

A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési, javaslattételi jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
5. Szülői szervezet

A szülők a Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet, illetve óvodaszéket hozhatnak létre.
A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt.

A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a házirend is tartalmazza.

A szülői szervezet elnökével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot.

Az óvoda a szülői szervezet képviselőinek értekezletet hív össze, vagy a szülői szervezet elnökét/képviselőjét meghívja a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda SZMSZ-e a szülői szervezet részére véleményezési, tanácskozói jogot biztosít.
A meghívás a napirend írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet.

Az óvoda vezetője a szülői szervezet képviselőit legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.
Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezete képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást.
Az óvodás gyermek fejlődéséről, magatartásában, érzelmi életében bekövetkezett változásokról való tájékoztatás a csoportos óvodapedagógus, adott esetben az óvodavezető feladata és kötelessége.

A szülői szervezet

• figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét
• bármely, gyermekeket érintő kérdésben tájékoztatást kérhet
• képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában
• nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezheti

A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol:

* a pedagógiai program elfogadásakor
* az SZMSZ elfogadásakor
* a házirend elfogadásakor
* a munkaterv elfogadásakor (a nevelési év rendjének meghatározásában)
* az adatkezelési szabályzat elfogadásakor
* a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában
* az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában
* a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjának meghatározásában
* a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend nyilvánosságával kapcsolatosan
* a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. a szükséges ruházati felszerelésekkel kapcsolatosan)
* a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok összeghatárának megállapításakor
* vezetői pályázatnál
* az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan

A szülői szervezet véleményezési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni.
A szülői szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a soron következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról.

A szülői szervezet részére érkezett iratokat az óvodatitkár bontatlanul köteles átadni az érdekeltnek. Az iratkezelés az érdekelt kezdeményezésére történik.


6. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

Az óvodavezető titkárságán – hitelesített másolati példányban –, valamint az intézmény honlapján a szülők számára hozzáférhető
* az óvoda pedagógiai programja,
* szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ),
* házirendje.

A pedagógiai program másolati példánya minden csoportban is megtalálható, ami a szülők számára nyomtatott formában bármikor hozzáférhető.

A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli tájékoztatás időpontjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az óvodavezetőtől.
A szülők az óvodavezetőtől, helyettesétől és a csoport óvodapedagógusától kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Ennek időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra.

Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtt is választ kapjanak kérdéseikre.
A felvételt követő tájékoztató szülői értekezleten a házirend egy példányát minden szülő kézhez kapja, melynek tényét aláírásával kell igazolnia.

Az Internetes nyilvánosságra vonatkozó feladatok
A köznevelési törvény és annak végrehajtási rendeletei írja elő, hogy amennyiben az intézménynek van honlapja, azon az alapdokumentumok közül mit kell nyilvánosságra hozni.
• 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (1) pontja alapján a nevelési-oktatási intézményi közzétételi listában szereplő dokumentumok
a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató,
b) a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma,
c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,
d) a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggõ értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait,
e) a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait,
f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával,
g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza.
229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (2) pontja alapján az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza:
• az óvodapedagógusok számát,
• iskolai végzettségüket, szakképzettségüket,
• a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét,
• az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.

Az ehhez tartozó adatokat minden év szeptember 30-ig át kell adni az óvodai honlap kezelésével megbízott rendszergazda részére.
Az adatközlés időpontja: A rendszergazda, a vezető és helyettese által biztosított adatokat az október 1-jei állapotnak megfelelően október 15.-ig továbbítja a KIR részére, az intézményi jóváhagyott dokumentumokkal együtt. Ezzel egy időben, kérelmet nyújt be a Hivatal felé, hogy a KIR- ben feldolgozott dokumentumokat az intézmény saját honlapján is megjelentethesse elektronikus formában.
Tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, egyszer, az OSAP - jelentés megküldését követõ tizenöt napon belül felül kell vizsgálni. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.
Felelős: óvodavezető helyettes, vagy kijelölt pedagógus
6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel.

6.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletére vonatkozó feladatellátás alapja a fenntartó és az egészségügyi szolgáltató által megkötött megállapodás tartalma.

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője.
Feladata: biztosítja a munkafeltételeket, gondoskodik a gyermekek felügyeletéről, vizsgálatokra való előkészítéséről, a szülők tájékoztatásáról.
A kapcsolat tartalma: az iskolaorvos felkérésére szakértőként közreműködik, a gyermekek egészségügyi ellátását és az egyéb iskola-egészségügyi feladatokat az óvodavezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi. A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat az 51/1997. (XII. 18.) NM-rendelet szabályozza.
A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre.
Gyakoriság: nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint.

6.2 Pedagógiai szakszolgálatok

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus.
A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.
A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.
Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.

6.3 Pedagógiai szakmai szolgáltatók

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve a szakmai munkaközösség vezetője.
A kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismeret




A MAGYAR GYERMEKVE DELMI
RENDSZER MŰ KÖ DE SE AZ ÖNLINE
KÖ RNYEZETBEN TÖ RTE NÖ
GYERMEKVESZE LYEZTETE S
TŰ KRE BEN
A magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, gyámügyi szabályozás törvényi alapja a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.), mely végrehajtási rendeleteivel – elsősorban a gyámhatóságokról,
valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm.
rendelettel (a továbbiakban: Gyer.) – kiegészülve szabályozza a gyermek veszélyeztetettségét
megelőzni, megakadályozni, illetve kezelni hivatott intézményi rendszer működését és az
ennek során felmerülő feladatait.
A Gyvt. 6. § (5)-(6) bekezdése kimondja:
„A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai,
szexuális vagy lelki erőszakkal - , az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni
védelemhez.”
„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését
segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy
védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a
pornográfia.”
A Gyvt. 5. § n) pontja szerint pedig veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy
által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot,
amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.
A fentiek szerint deklarált gyermeki jogok sérelme esetén e meghatározás egyértelműen
alkalmazható azokra a helyzetekre is, amikor a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi
fejlődését gátló vagy akadályozó körülmények online környezetben merülnek fel. Így a
gyermek veszélyeztetettsége esetén, ha az az információs ártalommal összefüggésben áll
fenn, a gyermekjóléti szolgáltató és a gyámhatóság az általános szabályok szerint járhat
el a gyermek védelme érdekében.
Gyermekvédelmi jelzőrendszer
A magyar gyermekvédelmi rendszer „első lépcsője” a – települési szinten működő –
gyermekjóléti szolgáltató által koordinált működésű ún. jelzőrendszer, melynek a Gyvt. 17. §
(1) bekezdése értelmében részei
􀀐 az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos,
a házi gyermekorvos,
􀀐 a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,
􀀐 a köznevelési intézmények,
􀀐 a rendőrség,
􀀐 az ügyészség,
􀀐 a bíróság,
􀀐 a pártfogó felügyelői szolgálat,
􀀐 az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
􀀐 a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
􀀐 az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
􀀐 a munkaügyi hatóság,
􀀐 a javítóintézet,
􀀐 a gyermekjogi képviselő,
􀀐 a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal,
􀀐 az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv.
Ezen intézmények és személyek – melyek körében a gyermekek legszélesebb körével való,
legkiterjedtebb kapcsolatunk miatt különösen a köznevelési intézmények, a gyermekek
napközbeni ellátását végző szolgáltatók (pl. bölcsőde, családi napközi) és az egészségügyi
szolgáltatást nyújtók felelősségét tartjuk kiemelendőnek – kötelesek jelzéssel élni a
gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál,
illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása
vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által
előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel egyébként bármely állampolgár és a gyermekek
érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.
Megjegyzendő, hogy a jelzőrendszer 2016-2017 folyamán négyszintűvé alakult, melyből két
szint 2016. január 1-jétől kialakításra került:
􀀐 Helyi szinten – a család- és gyermekjóléti szolgálat feladata a helyi gyermekvédelmi
jelzőrendszer szervezése, az együttműködési formák kialakítása, működtetése,
dokumentálása. A feladatra nevesítve lett jelzőrendszeri felelős, aki a területről érkező
jelzéseket heti rendszerességgel lejelenti a járási család- és gyermekjóléti központ
jelzőrendszeri tanácsadója felé. Helyi szinten történik az esetkonferenciák szervezése,
összehívása a járási szint jelzőrendszeri tanácsadója részvételével.
􀀐 Járási szinten – a család- és gyermekjóléti központ folyamatos szakmai hátteret
biztosít a települési szinten dolgozó családgondozóknak, jelzőrendszeri felelősöknek,
fogadja jelzéseiket, problémáikat. A járási jelzőrendszeri tanácsadó feladata a
települési szintű jelzőrendszerek működésének segítése, szakmai támogatása. A
település családgondozóinak, jelzőrendszeri felelőseinek jelzőrendszeri munkáját
koordinálja, feladata a településekre szervezett esetkonferenciák, szakmaközi
megbeszélések, éves szakmai tanácskozás szervezésében való részvétel, az azokon
való részvétel.
2017. január 1-jétől továbbá:
􀀐 Megyei szinten - a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer keretében a helyi és
járási szint mellett a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és
megyei kormányhivatalok számára is feladat került meghatározásra a jelzőrendszer
jogszabályban meghatározott működésének elősegítése érdekében. A fővárosi és
megyei kormányhivatal támogatást nyújt a gyermekvédelmi jelzőrendszer működése
kapcsán létrejött problémák, nehézségek, kezeléséhez, a Gyvt. 17. §-ában
meghatározott gyermekvédelmi észlelő- és jelző rendszer tagjainak, továbbá a
gyermekjóléti szolgáltatást nyújtóknak.
􀀐 Országos szinten – Országos módszertani feladatellátás és országos gyermekvédelmi
jelzőrendszeri hívószám működtetése. Az állam fenntartói feladatainak ellátása
körében gondoskodik a jelzőrendszer hatékony működésének fejlesztéséről, mely
tevékenység ellátására a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelöli ki.
Feladat a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működésének országos szakmai
támogatása, fejlesztése, képzések kidolgozása és megszervezése, szabályozási és
módosítási javaslatok megfogalmazása az ágazati irányítás felé. A jelzőrendszeri
működés támogatása és a gyermek veszélyeztetettségét jelző bejelentések fogadása
érdekében 2017. január 1-től országosan egységes gyermekvédelmi jelzőrendszeri
hívószám működtetése került nevesítésre a Gyvt.-ben.
Gyermekjóléti szolgáltatás
A fenti struktúra megléte mellett a veszélyeztetettséget észlelő személyek és szervek
számára elsősorban a települési család- és gyermekjóléti szolgáltató, illetve a járási
család- és gyermekjóléti központ felé történő jelzés megtétele javasolt a közvetlen
elérhetőség okán.
A gyermekjóléti szolgáltatás a Gyvt. 39. § (1)-(2) bekezdéseiből következően olyan, a
gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka
módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének,
családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének
megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt
gyermek visszahelyezését.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata – többek között – a gyermek testi, lelki egészségének,
családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermeki jogokról és a gyermek
fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás
segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és
a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás
megszervezése.
Védelembe vétel
Amennyiben a fentiek szerinti feladatokat biztosító, önkéntesen igénybe vehető alapellátás a
gyermek veszélyeztetettségét (a gyermek, ill. szülője együttműködésének hiányában) nem
tudja megszüntetni – de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a
családi környezetben mégis biztosítható –, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi.
A védelembe vétel keretében a gyámhatóság a következő szabályokat írhatja elő a
gyermek, ill. szülője számára, melyek több esetben az online környezetben előforduló
veszélyeztetettség kezelésében is relevánsak lehetnek:
􀀐 kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását,
a gyermekek átmeneti gondozását, az Nktv. hatálya alá tartozó iskolaotthonos
nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,
􀀐 kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel
foglalkozó személyt vagy szervezetet,
􀀐 kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat,
􀀐 kezdeményezi a háziorvosnál – súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál – a
betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan
kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi
vizsgálatát,
􀀐 intézkedik – az illetékes szervek bevonásával – a gyermek egészségét veszélyeztető
körülmények megszüntetéséről,
􀀐 magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás
megszüntetése érdekében,
􀀐 figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és
felszólítja annak megváltoztatására,
􀀐 kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más
személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt
kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg
iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő
szolgáltatást.
A gyámhatóság a védelembe vétel mellett feljelentést tesz a gyermek sérelmére elkövetett,
tudomására jutott bűncselekmény gyanúja esetén.
Nevelésbe vétel
A gyermek gyermekvédelmi szakellátásba helyezésére – ideiglenes hatályú elhelyezésére,
nevelésbe vételére, vagyis családjából való kiemelésével otthont nyújtó ellátásának és
törvényes képviseletének biztosítására – a fentiek tükrében abban az esetben kerül sor,
ha veszélyeztetettségét sem a gyermekjóléti alapellátás keretében, sem a védelembe
vétellel előírt szabályokkal nem sikerült megszüntetni.
A családjából kiemelt gyermeket elsősorban, a 12 év alatti gyermeket főszabály szerint
nevelőszülőnél kell elhelyezni. A nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban elhelyezett
gyermekek valamennyien gyermekvédelmi gyám gyámsága alatt állnak, aki előmozdítja e
kiskorúak megfelelő ellátását, nevelését, gondoskodik az iskolába történő beíratásáról, a
szükséges egészségügyi ellátás igénybe vételéről.
A gyámhatóság rendszeres időközönként felülvizsgálja a nevelésbe vétel fenntartásának
szükségességét, a gyermek hazagondozásának lehetőségét, ennek hiányában – kisebb életkorú
gyermekek esetén – az örökbefogadás előmozdításának lehetőségét.
Összegzés
Összegezve: A gyermekek védelmét szolgáló fentebb bemutatott rendszerben dolgozó
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek, a gyermekvédelmi észlelő- és
jelzőrendszer tagjai és a szülők/gyámok valamennyien találkozhatnak a gyermekek
online térben való veszélyeztetettségével, melynek észlelése esetén jelzési kötelezettségük
áll fenn.
Készítette: Emberi Erőforrások Minisztériuma
Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság
Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály