Dolgozóink
Hitélet
Alapítvány
Fenntartó
Felújítás
Csoportjaink
Dokumentumok
Dokumentumok
Szervezeti és Működési Szabályzat

A
VÁCHARTYÁNI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
ERDŐKERTESI
SZŐLŐFÜRT ÓVODÁJA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA




2013.







Intézmény neve: Szőlőfürt Református Óvoda
Szabályzat típusa: Óvodai szervezeti és működési szabályzat
Intézmény székhelye, címe: 2113 Erdőkertes Fő tér 2.
Intézmény OM-azonosítója: 202697
Intézmény fenntartója: Váchartyáni Református Missziós Egyházközség




Bevezető

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a/az

Szőlőfürt Református Óvoda

nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő


Szervezeti és működési szabályzatot

(továbbiakban: SZMSZ) fogadta el.

Az SZMSZ célja, hogy megállapítsa a Szőlőfürt Református Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

Az SZMSZ jogszabályi alapja

• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)
• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.)
• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Vhr.)
• A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (EMMI r.)
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

Az SZMSZ időbeli hatálya

Az SZMSZ a nevelőtestületi elfogadást, a fenntartói jóváhagyást követő napon lép hatályba, és határozatlan időre szól.

Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:

• Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra.
• Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.
• A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek).



Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:

• Az óvoda területére
• Az óvoda által szervezett – a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán kívüli
• Programokra

I. Intézményi alapadatok

1. Az intézmény alapítója és fenntartója, székhelye
Váchartyáni Református Missziós Egyházközség
2164 Váchartyán, Fő út 65.
2. Az intézmény neve
Szőlőfürt Református Óvoda
3. Az intézmény típusa
ÓVODA
OM azonosító: 202697
4 .Az intézmény feladat ellátási és székhelye
2113 Erdőkertes Fő tér 2.
5. Az alapítás éve
2013.
6. Az intézmény évfolyamainak száma
Óvodai csoportok száma 4
7 . Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám
100 fő
A többi óvodás gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermek
Felvehető létszám:
100 főből 4 fő csoportonként maximum 1 fő
8. Alaptevékenysége:
Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, a felvételi körzetében található, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Szakágazat száma Szakágazat megnevezése
851020 Óvodai nevelés

Szakfeladat száma Szakfeladat megnevezése
851011 Óvodai nevelés
Óvodai nevelés, ellátás
Jogszabály: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
137/1996. évi kormányrendelet Az óvodai nevelés alapprogramja
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete
a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról
Pedagógiai Program


851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése
Jogszabály:
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
kiadásáról
A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről törvény 4. § 25. pontjának értelmezése alapján
sajátos nevelési igényű gyermek, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, továbbá
az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
Óvodánkban:
- mozgásszervi fogyatékosok közül – a helyváltoztatáshoz szükséges eszközöket a lehető legbiztonságosabban használó, vagy eszközök nélkül mozgó mozgáskorlátozott gyermek
- látás sérült gyermekek közül a gyengén látó és enyhébben sérült gyermek
- hallássérült gyermekek közül a kevésbé súlyosan sérült gyermek óvodai ellátása
Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján.
562912 Óvodai intézményi közétkeztetés
562917 Munkahelyi étkeztetés

Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az óvoda vezetőjét a fenntartó testület nevezi ki.
A kinevezés időtartama határozott idejű.
A feladatok forrása
• állami normatíva
• egyházi kiegészítő normatíva
• alapítványi támogatás
• az intézmény saját bevételei

9. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon
Ingatlan:
Az ingatlan címe: 2113 Erdőkertes, Fő tér 2.
Hrsz.: 4
Ingatlan m2 : 2146
Épület „ 482
Az építés éve : 1937.

Az intézmény által használt 2113 Erdőkertes, Fő tér 2.-szám alatti - ingatlan és a rajta lévő nevelési tevékenység céljára használt épület az Erdőkertes Község Önkormányzatának tulajdona.
Az Erdőkertes Község Önkormányzata a 28/2013. (05.28.) számú határozatával a tulajdonában lévő földterületet és a rajta álló felépítményt térítésmentesen – visszavonásig - a Váchartyáni Missziós Református Egyházközség Erdőkertesi Szórványgyülekezetének fenntartásában működő köznevelési intézmény (óvoda) rendelkezésére bocsátja.
Ingó vagyon:
A nevelő- oktató- munkát az óvoda leltárában nyilvántartott tárgyi eszközök segítik,
melyeket az óvoda szabadon használhat. Az óvoda rendeltetésszerű működése során
elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközeit értékesítheti.
10. A vagyon feletti rendelkezési joga:
Az intézmény vonatkozásában a vagyon felett a fenntartó jogosult rendelkezni. Az
intézmény által használt ingatlan eseti bérbeadása kizárólag előzetes egyeztetést követően a
fenntartó egyetértésével lehetséges.

11. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok

Az óvoda, mint köznevelési intézmény jogi személy, a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik.
Adószáma: 18503955-1-13
Pénzforgalmi számlaszáma: 11784009-20603674
A fenntartási és működési költségeket az évente összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben kell előirányozni. Az óvoda a mindenkori hatályos jogszabályok alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget - ha azt az alapfeladatainak ellátására használja fel – az évi költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni és azt nem lehet elvonni.
Az óvoda a rendelkezésre álló vagyont a vonatkozó állami és egyházi rendelkezések szerint köteles használni.

Törvényességi ellenőrző szerv: Budapest Főváros Kormányhivatala

Egyházi felügyeleti szerv:
Legfelsőbb: Magyarországi Református Egyház Zsinata
Közvetlen: Váchartyáni Református Missziós Egyházközség
Erdőkertesi Szórványgyülekezet Presbitériuma
Az intézmény működési köre: Erdőkertes közigazgatási területe.





3. Az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok:

• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
• A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet
• 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
• 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelvéről

• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról



II. Szervezeti felépítés

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.

Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Belső szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály, illetve a Magyarországi Református Egyház Zsinata által hozott rendelkezés nem utal más hatáskörbe.
A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és a szülők is.

A kötelezően foglalkoztatandó alkalmazottak létszámát a hatályos jogszabályi előírások tartalmazzák.

Az óvodát az intézményvezető irányítja, magasabb vezető beosztású alkalmazott. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik, visszavonásig érvényes. Feladatait a vezető helyettes közreműködésével látja el. Munkaköri leírását a fenntartó készíti el.
Intézményen belül megtalálható:
• alá - és fölérendeltség
• azonos szinten belül mellérendeltség

Az óvodán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó:
- vezetők,
- illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak.

Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.
A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is.
A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia.



1. Az óvoda magasabb vezetői, a vezetők közötti feladatmegosztás

1.1 Az óvodavezető
Az óvoda felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját a magasabb rendű jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi.

A kinevezés rendje

A vezető óvónőt az Erdőkertesi Református Szórványgyülekezet Presbitériuma nevezi ki.
A kinevezés 5 tanévre szól. /EKtv. 21. §. (6), 57. §. (1)-(2)/
Az óvoda vezetési feladatainak ellátása érdekében a presbitérium további két vezetői
státuszt hozhat létre, a helyettes vezető óvónői és a gazdasági vezetői státuszt.
Amennyiben valamelyik státusz betöltetlen, a presbitérium határozott időre
(legfeljebb 1 tanévre) szóló megbízást adhat a státusz betöltésére. A megbízás a
megbízólevélben rögzített határidő lejártával, illetve a státusz kinevezéssel történő
betöltésével automatikusan érvényét veszíti. /EKtv. 59. §. (1)

A vezető kötelessége

A vezető köteles biztosítani, hogy az általa vezetett intézmény a Magyarországi
Református Egyház Alkotmányának, törvényeinek megfelelően és erkölcsi értékeinek szellemében, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és törvényei szerint működjék.

Az óvodavezető – a köznevelési törvénynek megfelelően – egy személyben felelős:

* az intézmény szakszerű és törvényes működéséért
* az ésszerű és takarékos gazdálkodásért
* az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a jogszabályi előírásoknak való folyamatos megfeleltetéséért
* az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyásáért
* a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért
* a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért
* az egyházi és nemzeti ünnepek méltó megszervezéséért
* a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért
* a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért
* a munka- és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért
* a gyermekbalesetek megelőzéséért
* a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért
* a humánerőforrás biztosításáért és fejlesztéséért
* a KIR3-adatszolgáltatás hitelességéért
* a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért
* a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért
* a szabályzatok betartásának biztosításáért a munkaköri leírások és a vezetői ellenőrzés útján



Az óvodavezető feladata:

* a nevelőtestületi értekezletek előkészítése
* a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése
* a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése
* a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása
* az Erdőkertesi Református Szórványgyülekezet Egyházközösséggel, mint fenntartóval, Magyarországi Református Egyház Zsinata Oktatásügyi Irodájával, valamint a Dumamelléki Református
Egyházkerület Iskolaügyi Szervezetével, mint felügyeleti szervekkel való kapcsolattartás és
együttműködés
* a munkavállalókkal és a szülői szervezettel való együttműködés
* a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása
* az intézmény működésével kapcsolatban döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, nem utal más hatáskörébe
* rendkívüli szünet elrendelése – a fenntartó egyidejű értesítése mellett –, ha az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet miatt annak működtetése nem lehetséges (időjárás, járvány, természeti csapás, elháríthatatlan ok)
* a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben
* az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat
* a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása
* a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányítása
* az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak irányítása

Az óvodavezető kizárólagos hatásköre a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör.

1.2 Az óvodavezető-helyettes

Az óvodavezető munkáját az óvodavezető-helyettes segíti.
Az óvodavezető-helyettes megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével, a fenntartótestület jóváhagyásával az óvodavezető adja.
Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi.

Különleges felelőssége

• Az óvodavezető távollétében – korlátozott jogkörben – teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.
• A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.
• Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját.
• Az óvoda kulcsaiért, valamint a bélyegző használatáért teljes felelősséggel tartozik.


Az óvodavezető-helyettes felelős:

* a tanügyi nyilvántartások jogszabályban, továbbá intézményi szabályzatban (határozatban) rögzített vezetéséért
* az óvodai törzskönyv vezetéséért
* a helyettesítések megszervezéséért
* a helyettesítési napló vezetéséért, összesítéséért, elszámolásáért
* a szülői szervezet működésének segítéséért
* szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért
* a HACCP-rendszer működtetéséért
* a belső továbbképzések megszervezéséért
* az alkalmazotti értekezletek előkészítéséért
* a szakmai könyvtár fejlesztéséért

Az óvodavezető-helyettes feladatai:

* az óvodavezető külön megbízása alapján részt vesz a vezetői munkában
– szükség szerint végzi az új felvételeket, előjegyzéseket, részt vesz az étkezési térítések beszedésében
– elkészíti a munkaügyi statisztikákat
– szakmai fórumokon, hivatalos rendezvényeken képviseli az óvodát
– pályakezdő, újonnan belépő pedagógus szakmai munkáját segíti
– a költségvetés előtervezésénél összeállítja a hiánylistát, egyeztet az óvodapedagógusokkal és a dajkákkal

Az óvodavezető-helyettes ellenőrzési feladatai:

* csoportellenőrzéseket végez az éves munkatervben foglaltak szerint
* ellenőrzi a mulasztási naplók, csoportnaplók vezetését
* ellenőrzi a reszortfelelősök munkáját
* ellenőrzi a HACCP-előírásoknak megfelelő munkavégzést
* ellenőrzi az intézményi szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelő munkavégzést

Beszámolási kötelezettsége kiterjed:

• az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára
• a belső ellenőrzések tapasztalataira
• az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére
Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg.
Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt.

Kiadmányozási joga: jelen szabályzat rendelkezései alapján



1.3 A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását.
Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje a következő:

Vezetői beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodás rendje
Intézményvezető Heti munkaideje: 40 óra.
2013. 09. 01. -ig kötelező óraszáma: 6 óra
2013. 09. 01.-től kötelező óraszáma: 10 óra
Intézményvezető helyettes Heti munkaideje: 40 óra.
2013. 09. 01. -ig kötelező óraszáma: 24 óra
2013. 09. 01.-től kötelező óraszáma: 24 óra

Amennyiben tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás vagy két műszakos munkarend esetén az egybeeső munkarend miatt az intézményvezető vagy helyettesének folyamatos benntartózkodása ezen időszakban nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozó szabály szerint kell eljárni.

1.4 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt a vezető helyettes helyettesíti.

Az óvodavezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában az intézményvezető-helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.

Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés).

Az intézményvezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban adott megbízás alapján történik.

Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt a szakmai munkaközösség vezetője, távolléte esetén a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti.
A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:
• a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett,
• a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott,
• a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

A reggel 6.00 órától 7 óráig, illetve a 17 órától 17,30 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

1.6 A kiadmányozás szabályai

Az óvoda kiadmányozási joga az óvodavezetőt illeti meg.
Az intézmény nevében aláírásra az óvodavezető jogosult, akadályoztatása esetén – az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan – aláírási jogot gyakorolhat az óvodavezető-helyettes.
Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja.
Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az óvodavezetőt tájékoztatnia kell.
Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata:

„Hosszú bélyegző: Az óvoda neve, címe Körbélyegző: középen az óvoda logója, körben az óvoda neve, címe












1.7 Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Óvodánk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az óvodavezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papíralapú másolatát:
• Intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása
• Alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések
• Óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések
• OSAP - jelentés
• Alkalmazottak és gyermekek listája (október 1-jei állapot)
Az elektronikus úton előállított fenti dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása és hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR alrendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az óvodavezető által felhatalmazott vezető helyettes és az óvodatitkár férhetnek hozzá.

1.8 Az elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok kezelési rendje

A tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével tartjuk nyilván.
A jegyzőkönyv kitöltésének céljából a munkavédelmi felelős rendelkezik hozzáféréssel. A jegyzőkönyv lezárása, a kinyomtatott példány aláírása kizárólagosan óvodavezetői hatáskör.

2. Az óvoda szervezeti egységei, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:
* a vezetőség
* az alkalmazotti közösség
* a nevelőtestület
* a szakmai munkaközösség
* az óvodatitkár
* a dajkák, technikai dolgozók közössége

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével – az óvodavezető fogja össze.

A kapcsolattartás formái:
• értekezletek
• megbeszélések
• fórumok
• elektronikus levelezőlista

A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák.
A helyettesítés rendjét a vezető munkakörökre jelen szabályzat, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. ( melléklet)

A munkaköri leírás tartalmazza
• A munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését
• A munkaidő a közvetlen felettes meghatározását
• A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét
• Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat, jogokat
• A munkaköre szerinti ellenőrzését
• A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat

2.1 A vezetőség

Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető saját jogköréből szükségesnek tart.

A vezetőség tagjai:

• óvodavezető
• óvodavezető-helyettes
• szakmai munkaközösség vezetője

A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között folyamatos, és a szükségleteknek megfelelő. A vezetők irányítják, tervezik, szervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát. Írásban és értekezleteken beszámolnak területük működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, problémákról, valamint javaslatokat tesznek a fejlesztésekre.

2.2 Alkalmazotti közösség

Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi alkalmazott tagja.
A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve szabályozza.

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg.

Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

Véleményezési jog: az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan.
A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden alkalmazottja.
Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés-előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell.
A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.

Egyetértési jog: a döntési jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha a jogosultak ténylegesen egyetértenek.

Döntési jog: kizárólagos intézkedési jog, melyet jogszabályok biztosítanak.

2.3 A nevelőtestület

A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja.

A nevelőtestület a nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá az e Szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

2.3.1 A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt. 70. §-a, valamint a EMMI r. 117. §-a határozza meg.
A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.

A nevelőtestület döntési jogköre:

• a pedagógiai program elfogadása
• az SZMSZ és a házirend elfogadása
• a nevelési év munkatervének elfogadása
• átfogó értékelések és beszámolók elfogadása
• továbbképzési program elfogadása
• az intézményvezetői pályázat szakmai véleményezése
• a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása
• jogszabályban meghatározott más ügyek

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:

• a pedagógusok külön megbízásának elosztása során
• a vezető helyettes megbízásakor, megbízásának visszavonásakor

A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és – szükség szerint – rendkívüli értekezletet tart.
A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze.
A pedagógusok felelőssége és kötelessége, hogy a napirend alapján felkészüljenek, beszámolási kötelezettségüknek eleget tegyenek, és érdemi hozzászólásaikkal segítsék a cél elérését.

Az óvodavezető rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.
A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet nevelési időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.



2.3.2 A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések

A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja

• a pedagógiai program,
• az SZMSZ,
• a házirend,
• a munkaterv,
• az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló
elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat.

Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestület tagjainak.

A nevelőtestületi értekezlet levezetését az intézményvezető, akadályoztatása esetén a helyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet egy nevelőtestületi tagot választ.
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
Döntéseit és határozatait – kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el.
A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.

A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

• a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítő nevét
• a jelenlévők számát
• az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét
• a meghívottak nevét
• a jelenlévők hozzászólását
• a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását
• a határozat elfogadásának szavazási arányát

A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül egy hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek.

2.3.3 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

A nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át.

2.3.4 A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok
Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Csoportonként két óvodapedagógus dolgozik heti váltásban. Közvetlen felettese az óvodavezető.
Heti kötelező óraszám: 32 óra, heti munkaidő 40 óra.
Előzetes beosztás, ill. a dolgozóval történt egyeztetés alapján az óvodapedagógusok között váltakozva kerül sor a reggel 6.00 – 7.00 óra közötti, este 17.00- 17.30 óra közötti ügyeletre / hetenkénti váltásban /.
Feladata: Az Nkt. 62. § (1) bekezdésében megfogalmazottakon túl:
• Felkészül a foglalkozások megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat.
• Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a munkaközösség vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség - vezető által ellenőrzött, valamint a vezető által augusztus 30-ig jóváhagyott saját ütemterve szerint nevel.
• Az éves ütemtervben leírt foglalkozások megtartása kötelező.
• Szakmai autonómiája, hogy a szakmai munkaközösség által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott ütemtervi kereteken felül szabadon választja meg a foglalkozásokhoz a módszereket és szakmai anyagot.
• Minden nevelési év első szülői értekezletén a szülőkkel ismerteti a gyermekek értékelési rendszerét, majd évente kétszer (január, május) értékeli a gyermekeket és azt ismerteti a szülőkkel, kérésre írásban is.
• Menedzseli a tehetséges gyermekeket. Ha erre valamilyen oknál fogva nem képes, ezt megbeszéli az intézményvezetővel.
• Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására.
• Évente elkészíti, felülvizsgálja a munkájához szükséges eszközök jegyzékét, a hiányt és az amortizációt jelenti az intézményvezetőnek.
• Csoportjában működteti a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert.
• Csoportjában elvégzi az egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatokat.
• Munkájához szükséges ismeretek megszerzését folyamatos önképzéssel gazdagítja.
• Adminisztrációs tevékenységéhez az informatikai eszközök használatának képességét folyamatosan fejleszti.
• A napi nevelőmunkájához szükséges jogszabályokat folyamatosan figyeli és azokat megfelelően alkalmazza.

Adminisztratív teendők ellátása:

• minden foglalkozásról a csoportnapló vezetése
• a felvételi és hiányzási napló naprakész vezetése
• a gyermekek hiányzásainak igazolására szóló bizonylatok dokumentálása
• vezeti a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációt, a gyermek anamnézisét, valamint a testi (látás, hallás, mozgás), szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően
• a mérések adatainak vezetése, elemzése
• az intézményvezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére szociometriai, pedagógiai felmérések elvégzése és összegezése
• statisztikák határidőre történő elkészítése
• a gyermek, szülőjének írásbeli nyilatkozatát beszerzi minden olyan óvodai, döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul
• szülői értekezleteken jegyzőkönyvet készít
• az intézményvezetőnek előkészíti a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvéleményt

Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki.

Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban a nevelőtestületnek.

2.3.5. Óvodapszichológus 2013. 09. 01.-től
A Református Pedagógiai Szolgálat által biztosítva
Feladata:
• elsősorban preventív munkát végez,
• a szakszerű pszichológiai szűrővizsgálat, a valamilyen szempontból veszélyeztetett, beilleszkedési zavarokkal, pszichés rendellenességekkel, teljesítményzavarral küzdő magatartásproblémával, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek esetében,
• személyesen, a konkrét gyermek konkrét szükségleteinek, belülről motivált érdeklődésének s természetes aktivitásának értőn figyelése, egész személyiségének elfogadása és indirekt irányítása,
• a munkatársi együttműködés, a nevelési helyzet- és esetmegoldások folyamatos egyeztetése, szükség és igény szerin.

Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki.
Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban a nevelőtestületnek.
3. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége
Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Közvetlen felettesük az óvoda vezető-helyettese.
3.1. Dajkák

Feladata:

• Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. közreműködik a gyermek egész napi gondozásában a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt.
• A biztonságos játék feltételeinek megteremtése, - a játékeszközök kezelése, tisztántartása, - baleset és fertőzésveszély elkerülése
• Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva az óvónők irányítása mellett szervezi és végzi.
• Segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában.
• Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében.
• A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével.
• A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.
• A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve.
• A gyermek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben.
• Segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.
• Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermek-csoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre.
• A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.
• A rábízott növények, állatok napi gondozásban részt vesz.

Szakmai követelmények:
Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat az óvodás gyermekek fejlődésére. Tiszteli a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli. A technikai dolgozók a gyermekekről a szülőknek tájékoztatást nem adhatnak. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja.
Minden csoportba egy dajka van beosztva. A délelőtt dolgozó- két egymás mellett levő csoport ellátását, kiszolgálását biztosítja. A délután dolgozó hasonló feladatokkal szintén két csoport ellátását végzi. A dajkák átfedési időben saját csoportjukban végzik feladataikat. Műszakcserét nagyon indokolt esetekben csak a vezető - helyettes engedélyével lehet végrehajtani.
Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, továbbá a csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját.
Beszámolási kötelezettsége szóban nevelési évzáró értekezleten.

3.2. Óvodatitkár
Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. A nevelőtestülettől és a dajkák közösségétől elkülönült feladattal rendelkező alkalmazott, akinek feladata elsősorban az intézmény adminisztrációs adat és iratkezelési feladatainak elvégzése, a rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása a vezető egyszemélyi utasításai alapján. Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Közvetlen felettese az óvodavezető.
Létszám: 1 fő
Feladata:
• Gyermekenkénti és csoportonkénti nyilvántartást vezet.
• Elkészíti a rovat elszámolást, a számlákat tételesen bekönyveli, vezeti az elszámolásokat.
• Felelőséggel vezeti a munka és védőruha-nyilvántartást, az anyagszámadási füzetet, a szakmai anyagok nyilvántartását.
• Elvégzi a vagyonkezeléssel járó munkálatokat, leltározást, selejtezés előkészítést, stb.
• Az óvodára érvényes rendeleteket, utasításokat betűrendes mutatóba bejegyzi.
• Előkészíti a vezető részére a felvétellel, kilépéssel kapcsolatos adminisztrációt, szabadság-nyilvántartást, szükség szerint végzi a postázást.
• A baleseti jelentéseket a vezető utasítása szerint határidőre elkészíti, elpostázza.
• A vezető utasítása szerint a hiányzásjelentést, a helyettesítési elszámolásokat határidőre elkészíti.
• Végzi az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét és a határidő betartását.
• Vezeti a vezető utasítása szerint a személyi nyilvántartólapokat.
• Gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek.
• Személyi anyagokat rendezi az intézményvezető utasítása alapján.
• Irattári selejtezést végez.
• A vezető utasítása szerint intézi és nyilvántartja a pedagógus-igazolványokat.
• Közreműködik a személyzeti és munkaügyi ügyintézésben.
• Ebéd, és egyéb térítési díjak beszedése. A befolyt összeget a szabályzatokban leírt rendelkezéseknek megfelelően kezeli.
• Az óvoda önálló bérgazdálkodási jogköréből adódóan számítógépen végzi a béradatok nyilvántartását, naprakészen adatokat szolgáltat a vezető részére.
• Gondoskodik az illetmények és bérügyek pontos adminisztrációjáról.
• Kezeli a vagyonkimutatást és a hozzá kapcsolódó adminisztrációt.
• A vezető utasítása szerint kifizeti a napi kisebb összegű beszerzéseket a házi pénztárból, a rovatot pontosan elszámolja.
• Kezeli a házipénztárt.

Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Anyagi felelőséggel tartozik az általa kezelt készpénzt illetőleg.
Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed:
• a térítési díjak kezelésére
• az ügyiratok vezetésének kezelésére

3.3, Takarító 2013. 09. 01.-től
Létszám:1fő
Jogállása
• Felette az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja.
• Közvetlen felettese a vezető- helyettes.
A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a takarító részben önálló munkával, részben az óvodavezető-helyettes iránymutatása alapján végzi.
Munkaidő beosztása: napi 8 óra
• Munkaidejét- feladatától függően – előzetes megbeszélés alapján, a munkaköri leírásban rögzített osztott és folyamatos időben is végezheti. Ha az intézmény érdeke úgy kívánja, munkaidejét folyamatosan is köteles letölteni.

Általános feladatok
Ellátja a takarítási feladatokat.
Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi.
Feladatellátása során figyelembe veszi az intézmény nevelési jellegét, ennek megfelelően teremt kapcsolatot a gyermekekkel, szülőkkel.
Feladata, hogy a munkaterületén jelentkező, következőkben felsorolt feladatokat a munkaköri leírásában meghatározott rendszerességgel, illetve alkalomhoz kapcsolódva ellássa:
• A naponta keletkező szemetet szelektív tárolóba helyezi.
• A szőnyegeket naponta porszívózza.
• A bútorokat naponta portalanítja, az asztalokat fertőtleníti.
• A helyiségekben naponta a takarítás ideje alatt szellőztetést végez.
• A csoportszobákat és a folyosókat, valamint a mellékhelyiségeket (gyermek mosdó, öltöző, felnőtt mosdó öltöző, irodák, nevelői szoba stb.) naponta tisztítószeres, fertőtlenítős bő vízzel felmossa.
• Gondoskodik a felnőtt mosdók eszközeinek tisztán tartásáról, előkészíti a higiéniai
eszközöket.
• Havonta egyszer nagytakarítja a szobai berendezéseket.
• Ápolja, locsolja az udvar növényzetét.
• Gondozza a folyosón és az irodákban található növényzetet.

Alkalmanként jelentkező feladatok:
Az intézmény nyitása, zárása hétvégi rendezvény esetén, a rendezvény során érintett munkaterület soron kívüli takarítása. Ezen feladatokat, az intézményvezető- helyettes külön utasítása nélkül ellátja. A rendezvényeket követően, részvétel az eredeti rend visszaállításában.
Köteles minden hónap első munkanapján jelezni a takarítási feladataihoz szükséges eszközök, vegyszerek, tisztítószerek mennyiségi szükségletét.
Felelőssége kiterjed:
• a számára kiadott eszközök, valamint a vegyszerek, tisztítószerek biztonságos tárolásáért, különös figyelemmel arra, hogy a gyermekekre veszélyes szerek illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek.
• köteles a portán található „Hibabejelentő füzetbe” beírni, ha a munkaterületén karbantartást igénylő állapotot észlel.
• munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára való felügyeletre
• munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról való gondoskodásra

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek.
Beszámolási kötelezettsége: évente egyszer szóban az óvodavezető-helyettes felé.
3.4. Pedagógiai asszisztens 2013. 09. 01.-től
Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Munkáját a vezető helyettes által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ és munkaköri leírása alapján végzi.
Jogállása
• Felette az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja.
• Közvetlen felettese a vezető- helyettes.
• A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat jogállásától függően az óvodapedagógus iránymutatása alapján végzi.

Létszám: 1fő
Beosztása, munkaideje: napi 8 óra, az intézmény aktuális igénye szerint.
Főbb tevékenységek:
• Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése:
• Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről a pedagógusok iránymutatása szerint.
• A foglalkozásokon az óvónő irányításával segíti az csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, hogy megfelelően tudjanak dolgozni.
• Ügyel a folyosói rendre, a WC rendeltetésszerű használatára, a kézmosásra, a gyermekek étkezésére.
• Részt vesz a reggeli, az ebéd és uzsonnáztatás lebonyolításában.
• Játék foglalkozásokat önállóan tart.
• Az udvaron a levegőztetésnél, sétánál segít a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez.
• A délutáni pihenő alatt és szabadidejében szemléltető eszközöket készít, azokat karban tartja, előkészíti a következő napokra.
• Segít a gyermekek hazabocsátásánál.
• Óvónői útmutatás alapján önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez.
• A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit a pedagógus útmutatása szerint a gyermekekkel gyakorolja.

Felelőssége:
Kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, a gondjára bízott gyermekek testi
épségéért teljes körű felelősséggel tartozik.

Beszámolási kötelezettsége: évente egyszer szóban az óvodavezető-helyettes felé.

3.5. Rendszergazda 2013.09.01.
Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Munkaköri leírását az intézményvezető készíti el.
Létszám: 1 fő
Az általános rendszergazda feladatok az alábbiak:
• új programok installálása, beállítása;
• rendszeres vírusellenőrzés és mentés;
• hibafelderítés, hibaelhárítás
• kapcsolattartás a szervízelő szakemberekkel, meghibásodott gépek el és visszaszállításának megszervezése, munkanapló vezetése, az elvégzett munka ellenőrzése;
• hálózati szabályzat készítése, a munkatársak felhasználói jogosultságának meghatározása, beállítása, a beállítások karbantartása, könyvtárstruktúra kialakítása;
• a helyi hálózati szerver rendszeres ellenőrzésének és üzemeltetésének biztosítása;
• biztonsági mentések készítése, archiválások;
• a hálózat hatékony üzemeltetése, az állandó működőképes állapot fenntartása, a szünetmentes áramforrás üzemkészségének biztosítása
• Webes megjelenés aktualizálása;
• a belső és külső levelezőrendszer működtetése, postamesteri feladatok ellátása
• telepített szoftverek átvizsgálása,
• ideiglenes tároló könyvtárak (temp) ürítése,
• rendszernaplók átvizsgálása,
• víruskeresési naplók átvizsgálása,
• ha van egyéb naplók vizsgálata,
• portalanítás,
• kábelek ellenőrzése,
• a számítógépek és egyéb hardver eszközök megfelelő működésének rendszeres ellenőrzése, üzemeltetésének biztosítása;
• a Webről származó információk (pályázatok, rendeletek, jogszabályváltozások, oktatási segédanyagok stb.) letöltése és publikálása az érintettek felé az éves munkatervben meghatározott felelősi rendszer alapján;
• hardver beszerzések intézése;
• szoftver beszerzéseknél a szoftver véleményezése;
• meglévő szoftverek nyilvántartása;
• kollégák segítése a multimédiás eszközök használatában;
• leltárkészítés a munkahelyen lévő gépekről, valamint a hozzájuk tartozó programokról;
• részvétel a selejtezésben;
• dokumentálás (pl.:licencszerződések, karbantartások stb.)

Együttműködik a vezetővel a hálózaton működtetett szoftvereknek megfelelően - adatbázis kezelő, levelező, nyilvántartó programok stb. kezelésében, elvégzi azok karbantartását.
Ha új feladatok, igények keletkeznek, rálát annak fejlesztési lehetőségeire, segít a döntés előkészítésében.
Segíti az elektronikus iratkezelés intézményi eljárásrendjének elkészítését és működtetését.
Felelőssége kiterjed: a számítógépek, az azok közti hálózat, valamint a számítógépekre telepített, illetve telepítendő szoftverek helyes működésére, az esetleges problémák felmerülésekor a vírusvédelemre, az óvodán belüli internetkapcsolat zavartalan működésére.
Beszámolási kötelezettsége: évente egyszer írásban az óvodavezető felé

4. Szakmai munkaközösség

Az intézmény pedagógusai – legalább öt pedagógus kezdeményezésére – elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A szakmai munkaközösség jogosítványait, feladatait a Nkt., az EMMI r., továbbá jelen Szabályzat határozza meg.

A szakmai munkaközösség dönt:

• működési rendjéről, munkaprogramjáról
• szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről

A szakmai munkaközösség véleményezi:

• a pedagógiai programot
• a továbbképzési programot
• a nevelés-oktatás eszközeinek kiválasztását
• szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességét
• a vezetői pályázat szakmai programját

A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adhat:

• az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez
• a pedagógusok minősítő eljárásának lebonyolításához
• a gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához
• a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához
• a pedagógusok szakmai munkájának támogatásához
• a nevelőmunka tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez

A munkaközösség feladatai a pedagógusok munkájának segítésében:

• a munkaközösség profiljában tervező, elemző, értékelő tevékenység
• módszerek, eljárások segítése, megvalósítása, értékelése, közzététele a testületben
• módszertani értekezletetek és gyakorlati napok szervezése
• a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása
• a munkaközösség tagjai szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, a megjelenő új szakirodalom tanulmányozása és felhasználása
• pályakezdő pedagógusok munkájának támogatása
• a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása

A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával.

A szakmai munkaközösség vezetője

Tevékenységét – a munkaközösség véleményének kikérésével – az óvodavezető írásos megbízása alapján végzi.

Felelős:

• a szakmai munkaközösség önálló, felelős vezetéséért
• a munkaközösség működési tervének elkészítéséért
• a működéshez szükséges feltételek biztosításáért
• az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzéséért
• az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzétételéért
• a pedagógiai munka színvonalának megőrzéséért, emeléséért
• a munkaközösség éves munkájáról szóló értékelés elkészítéséért

Kapcsolattartás rendje:

• Az intézményvezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről
• Írásos beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról

Képviseleti joga:
• A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken.
A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása

• Az óvodában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.
• A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:
o a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,
o óvodán belül szervezett bemutató foglalkozások, továbbképzések,
o óvodán kívüli továbbképzések,
• A szakmai munkaközösségek vezetői az óvodavezetés ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
• a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az e-mailes információnak és kommunikációnak.

A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje
• a munkaközösségek tagjainak munkakapcsolata folyamatos,
• nevelési évenként minimum négy alkalommal (a nevelési év tervezése, a félév értékelése, a nevelési év értékelése, valamint az éves feladatok szervezése) értekezletet tartanak,
• a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az e-mailes információnak és kommunikációnak.
• A szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben közös értekezletek megtartása, közös javaslatok megfogalmazása.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:
Az alkalmazotti közösség, ezen belül:
• a nevelőtestület- óvodapedagógusok
• a szakmai munkaközösség
• a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, gondnokok, óvodatitkár, rendszergazda, takarító, pedagógiai asszisztens dolgozók közössége

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével – az óvodavezető fogja össze.
A kapcsolattartás formái:
• értekezletek
• megbeszélések
• fórumok
• rendezvények

A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési, javaslattételi jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
5. Szülői szervezet

A szülők a Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet, illetve óvodaszéket hozhatnak létre.
A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt.

A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a házirend is tartalmazza.

A szülői szervezet elnökével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot.

Az óvoda a szülői szervezet képviselőinek értekezletet hív össze, vagy a szülői szervezet elnökét/képviselőjét meghívja a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda SZMSZ-e a szülői szervezet részére véleményezési, tanácskozói jogot biztosít.
A meghívás a napirend írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet.

Az óvoda vezetője a szülői szervezet képviselőit legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.
Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezete képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást.
Az óvodás gyermek fejlődéséről, magatartásában, érzelmi életében bekövetkezett változásokról való tájékoztatás a csoportos óvodapedagógus, adott esetben az óvodavezető feladata és kötelessége.

A szülői szervezet

• figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét
• bármely, gyermekeket érintő kérdésben tájékoztatást kérhet
• képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában
• nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezheti

A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol:

* a pedagógiai program elfogadásakor
* az SZMSZ elfogadásakor
* a házirend elfogadásakor
* a munkaterv elfogadásakor (a nevelési év rendjének meghatározásában)
* az adatkezelési szabályzat elfogadásakor
* a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában
* az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában
* a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjának meghatározásában
* a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend nyilvánosságával kapcsolatosan
* a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. a szükséges ruházati felszerelésekkel kapcsolatosan)
* a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok összeghatárának megállapításakor
* vezetői pályázatnál
* az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan

A szülői szervezet véleményezési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni.
A szülői szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a soron következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról.

A szülői szervezet részére érkezett iratokat az óvodatitkár bontatlanul köteles átadni az érdekeltnek. Az iratkezelés az érdekelt kezdeményezésére történik.


6. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

Az óvodavezető titkárságán – hitelesített másolati példányban –, valamint az intézmény honlapján a szülők számára hozzáférhető
* az óvoda pedagógiai programja,
* szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ),
* házirendje.

A pedagógiai program másolati példánya minden csoportban is megtalálható, ami a szülők számára nyomtatott formában bármikor hozzáférhető.

A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli tájékoztatás időpontjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az óvodavezetőtől.
A szülők az óvodavezetőtől, helyettesétől és a csoport óvodapedagógusától kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Ennek időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra.

Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtt is választ kapjanak kérdéseikre.
A felvételt követő tájékoztató szülői értekezleten a házirend egy példányát minden szülő kézhez kapja, melynek tényét aláírásával kell igazolnia.

Az Internetes nyilvánosságra vonatkozó feladatok
A köznevelési törvény és annak végrehajtási rendeletei írja elő, hogy amennyiben az intézménynek van honlapja, azon az alapdokumentumok közül mit kell nyilvánosságra hozni.
• 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (1) pontja alapján a nevelési-oktatási intézményi közzétételi listában szereplő dokumentumok
a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató,
b) a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma,
c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,
d) a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggõ értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait,
e) a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait,
f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával,
g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza.
229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (2) pontja alapján az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza:
• az óvodapedagógusok számát,
• iskolai végzettségüket, szakképzettségüket,
• a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét,
• az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.

Az ehhez tartozó adatokat minden év szeptember 30-ig át kell adni az óvodai honlap kezelésével megbízott rendszergazda részére.
Az adatközlés időpontja: A rendszergazda, a vezető és helyettese által biztosított adatokat az október 1-jei állapotnak megfelelően október 15.-ig továbbítja a KIR részére, az intézményi jóváhagyott dokumentumokkal együtt. Ezzel egy időben, kérelmet nyújt be a Hivatal felé, hogy a KIR- ben feldolgozott dokumentumokat az intézmény saját honlapján is megjelentethesse elektronikus formában.
Tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, egyszer, az OSAP - jelentés megküldését követõ tizenöt napon belül felül kell vizsgálni. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.
Felelős: óvodavezető helyettes, vagy kijelölt pedagógus
6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel.

6.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletére vonatkozó feladatellátás alapja a fenntartó és az egészségügyi szolgáltató által megkötött megállapodás tartalma.

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője.
Feladata: biztosítja a munkafeltételeket, gondoskodik a gyermekek felügyeletéről, vizsgálatokra való előkészítéséről, a szülők tájékoztatásáról.
A kapcsolat tartalma: az iskolaorvos felkérésére szakértőként közreműködik, a gyermekek egészségügyi ellátását és az egyéb iskola-egészségügyi feladatokat az óvodavezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi. A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat az 51/1997. (XII. 18.) NM-rendelet szabályozza.
A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre.
Gyakoriság: nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint.

6.2 Pedagógiai szakszolgálatok

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus.
A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.
A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.
Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.

6.3 Pedagógiai szakmai szolgáltatók

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve a szakmai munkaközösség vezetője.
A kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismeret




Házirend

A

VÁCHARTYÁNI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

SZŐLŐFÜRT ÓVODÁJÁNAK


H Á Z I R E N D J E





Készítette: Hoholné Varga Tímea

Hatálybalépés időpontja: 2016. 09.
Érvényes: visszavonásig



I. Bevezető


Kedves Szülők!

Szeretettel és tisztelettel köszöntjük Önöket a Szőlőfürt óvodában!
Az elkövetkező években közös lesz az örömünk és a felelősségünk a gyermekek nevelése során. Ezért szeretnénk, ha kapcsolatunk a kölcsönös bizalomra és tiszteletre épülne, melyben valódi partnerek lehetnénk. Ahhoz, hogy ez az együttműködés eredményes és jó legyen, engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljuk az óvoda életét meghatározó fontosabb szokásokat, szabályokat. Bízunk benne, hogy segít az eligazodásban, a megértésben, és a szülői jogok és kötelességek megismerésében.
Kérjük, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig és a gyerekek érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására.


1.1. A házirend célja

A házirendbe foglalt előírások célja, hogy biztosítsák az óvoda törvényes működését, a nevelés zavartalan megvalósítását, valamint a gyerekek közösségi életének megszervezését.

1.2. Jogszabályi háttér

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény fokozatosan hatályát veszti. 2012. szeptember 1-től érvénybe lépett az új 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Továbbá a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendeletet felváltotta a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI - rendelet.

Ez utóbbi alapján hoztuk létre óvodánk házirendjét.

A házirend egységes szemléletű az Óvodai nevelés országos alapprogramjával, az intézmény helyi nevelési programjával, a fenntartó elvárásaival, valamint szervezeti működési szabályzatával.

1.3. A házirend hatálya

Az 1./2013.határozatszámon elfogadott házirend a kihirdetés és kifüggesztés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. A házirend személyi hatálya kiterjed az óvodával jogviszonyba álló minden gyermekre, pedagógusra és pedagógiai munkát közvetlen segítőkre, valamint a szülőkre. Azon személyekre, akik az intézménnyel nem állnak jogviszonyban, de részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.
A házirend területi hatálya kiterjed:
• az óvoda teljes területére / parkolóra is! /
• az óvoda által szervezett – a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán kívüli programokra
• az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira

A Házirend nyilvánosságra hozatala
• A házirend a központi faliújságon, az előtérben és az óvoda honlapján megtekinthető.
• A házirend egy példányát az újonnan érkező családoknak átadjuk.
A Házirend jogforrás, melynek megsértése jogsértés.

A Házirendet
 az óvoda vezetője készíti el
 és a nevelőtestület fogadja el.

A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a Szülői Szervezet véleményezési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A Házirend módosítására akkor kerül sor, ha a vonatkozó jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők - képviselőik útján-, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz.
A nevelési évre vonatkozó adatok módosítására az óvodavezető egy személyben jogosult.

A Házirend felülvizsgálati rendje:
Legalább kétévente, illetve jogszabályi és egyéb változások alkalmával.

II. Általános információk

Az óvoda neve: Szőlőfürt Református Óvoda
Az óvoda címe: 2113 Erdőkertes Fő tér 2.
A gazdasági iroda telefonszáma: 28/ 475 087
A vezetői iroda telefonszáma: 28/475 087 , fax száma: u.a

Az óvoda e-mail címe: szolofurtovoda@gmail.com
Az óvoda férőhelyszáma: 100 fő

Intézményvezető helyettes, megbízott vezető: Hoholné Varga Tímea
Fogadóórája: minden hónap első hétfője, vagy előzetes egyeztetés szerint
Óvodavezető helyettes neve: Balogh Katalin
Az óvoda ügyintézőjének neve: Szaszák Emőke
Az óvoda gyermekvédelmi felelőse: Tóthné Hársvölgyi Zsuzsanna
Elérhetőségük: helyben és az óvoda telefonszámán

Az óvoda gyerekorvosa: Dr. Lechner Éva
Az óvoda logopédusa: Ferenczi Bernadett
Az óvoda pszichológusa: Ledneczky Anikó

Óvodánk fenntartója:
Váchartyáni Református Missziói Egyházközség
Erdőkertesi Szórványgyülekezet
Székhelye: 2164 Váchartyán Fő út 65.

Óvodánk felügyeleti szerve:
A Magyarországi Református Egyház fokozatos (egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati) iskolaügyi szervei.

III. Az intézmény pontos nyitva tartása

3.1 A nevelési év meghatározása: szeptember 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszak

Téli zárás időpontja: Karácsony és Újév közötti időszak
Nyári zárás (4 hét), időpontjáról legkésőbb február 15-ig a szülőket tájékoztatjuk.

3.2. Nevelés nélküli napok
Az óvodában a nevelés nélküli munkanapok száma 5 nap lehet (20/2012.(VIII. 31.) EMMI. rendelet 3. §. 5. bekezdés alapján), melynek időpontjáról 7 nappal előre tájékoztatjuk a családokat.
Tudomásul vételét a szülők aláírásukkal igazolják, a csoportokba külön erre a célra kiadott névsorokon.
Az ügyeletek megszervezésének rendje

· tanév közbeni iskolai szünetekben, nyáron, június 15-e után a gyerekeket összevont csoportban helyezzük el, augusztus 31-ig.
· A gyerekek reggel 6 órától 7 óráig, délután 5 órától ½ 6 óráig ügyeletes csoport szobában tartózkodnak, egy ügyeletes óvónő felügyelete alatt. Az ügyeletes csoportokról tájékoztatás az óvodatitkár szobája mellett található. A hét óra után érkező gyerekeket saját csoportjukban, a saját óvónőjük fogadja.

3.3. Az óvoda napi nyitvatartási ideje
Hétfőtől – péntekig: reggel 6 órától – délután 17.30 óráig.

A gyermekek óvodában tartózkodásának maximális ideje: 10 óra
A még mindig érvényben lévő közoktatási törvény 24. § (4) pontjának értelmében egy gyermek napi tíz óránál hosszabb ideig nem tartózkodhat az óvodában, annak ellenére, hogy az intézmény nyitva tartás ideje ennél hosszabb.
A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el.
A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét.
Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az óvodavezető adhat engedélyt.
Az óvodában a gyermekek szülei a hivatalos ügyeiket (beleértve az információ, tájékoztatáskérést, valamint a gazdasági jellegű ügyeiket) a következő időpontban intézhetik: naponta 8 – 16 óra között


IV. Az óvoda használatba vételének rendje

4.1. A gyermek igénybe veheti az óvodát
 Amikor a harmadik életévét betöltötte az iskolaérettségének eléréséig, de maximum nyolc éves koráig.
 Amennyiben a gyermek megbízhatóan ágy – és szobatiszta.
 Amikor a gyerek egészséges és erről orvosi igazolást tud bemutatni a szülő az óvónőnek.
 Akkor, ha a szülő az étkezési térítési díjat befizette az adott hónapra.






4.2. Óvodai jelentkezés, felvétel, átvétel rendje

A Nemzeti köznevelési törvény (a továbbiakban Nkt.) 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.

Az Nkt. 49. §- a szerint az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek – az alábbi kivétellel – harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos, / ha férőhely rendelkezésre áll /.

Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Óvodánknak nincs felvételi körzete, Erdőkertes területének bármely részéről fogadhatunk gyermeket.
A felvételi eljárás keretében a fenntartó vizsgálhatja a család elkötelezettségét egy adott vallás iránt, ezért óvodánk elsősorban azokat a gyermekeket veszi fel, veszi át, akinek szülei a fenntartó református gyülekezetünk tagjai, az Erdőkertesi református gyülekezetben lettek megkeresztelve, a testvére már az óvodánkba jár vagy járt, illetve református keresztségben részesült.

A jelentkezésről szóló felhívást a fenntartó teszi közzé az eddig megszokott módon: a tájékoztató az óvoda bejárati ajtajára, kapujára, a gyülekezet hirdető táblájára egy hónappal a beiratkozás előtt kifüggesztésre kerül, az óvoda honlapján, valamint református kiadványunkban is megjelentetjük.

Egy szervezett nyílt nap során a jelentkezési hét előtt lehetőséget biztosítunk a gyermekek és a szülők számára az intézmény megtekintésére és a felmerülő kérdések megválaszolására.

A jelentkezés a szülő személyes megjelenésével, és a jelentkezési lap kitöltésével történik.

A gyermekek adatait a Felvételi előjegyzési naplóban rögzítjük.
Az adatok igazolása érdekében a gyerek és a szülők személyazonosságát igazoló dokumentumokat /születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya/ be kell mutatni. Amennyiben a gyermek keresztségben részesült, az azt igazoló emléklap másolatát is kérjük másolatban csatolni. Szívesen fogadunk lelkészi ajánlást is.

A gyermekek felvételéről a lelkipásztor és az óvodavezető dönt. A felvételről, vagy az esetleges elutasításról írásban és kérésükre e-mailben értesítjük a szülőket.
A felvett gyermekek szülei részére a szülői értekezletet nyár elején tartunk. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők, és az óvodapedagógusok véleményének ismeretében, az óvodavezető dönt.
A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételéről - a szakértői bizottság véleménye és az intézményben történő pedagógiai megfigyelés alapján - a nevelőtestület véleményét figyelembe véve, az intézményvezető dönt.



A jelentkezések függvényében az óvodánkba, a jövőt illetően lehetséges tiszta, vagy részben vegyes szervezésű csoport szervezése.

A sajátos nevelési igényű gyermekeket igyekszünk kisebb létszámú csoportba elhelyezni. Csoportonként egy sajátos nevelési igényű gyermeket fogadhatunk.

4.3. Az elhelyezés megszűnése

Megszűnik a gyermek óvodai elhelyezése az iskolai életmódra való felkészítő foglalkozások kivételével, ha az óvodából igazolatlanul 10-nél több napot hiányzik, feltéve, ha az óvoda legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette a szülőket a hiányzás következményeiről.

Amennyiben a szülő másik óvodába kívánja áthelyeztetni gyermekét.

Óvodaköteles gyerek igazolatlan hiányzásáról, illetve rendszeres késéséről a jegyzőt is értesíteni kell.

V. Gyermekek az óvodában

5.1. A gyermek jogai
Nkt.46§ alapján
A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

5.2. A gyermeknek joga, hogy

a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,
b) a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt, végig pedagógus felügyelete alatt álljon,
c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,
d) részére a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,
e) egyházi vagy magánintézményben vegye igénybe az óvodai ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt,
f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét,
g) a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
h) a gyermek az intézmény eszközeit (játékok, foglalkozási és fejlesztőeszközök), berendezéseit (bútorok, rádió, magnó stb.), felszereléseit ingyenesen használhatja. Életkorának és fejlettségének megfelelően a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint vegyen részt saját környezete és az általa használt játékok, eszközök rendben tartásában.

5.3. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
Az adott óvoda akkor jelölhető ki SNI gyermek fogadására, ellátására, ha az alapító okiratában erre felhatalmazása van a fenntartó részéről, és rendelkezik a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel.

5.4. A gyermeket a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell.( Nkt. 58. § (1) bekezdés )

a) a gyermekek jutalmazásának elvei és formái:
Mikor és miért alkalmazunk jutalmazást:
ha gyermek a csoport szokásrendjének betartására törekszik, minden olyan esetben, amikor a gyermeknek pozitív megerősítésre van szüksége,
a gyermek produktumainak elemzésekor, kiemelkedő teljesítménykor,
ha a gyermek közösségi magatartása követendő, helyes és példamutató

A teljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható:
- az kiemelkedő sporteredmény, illetve tevékenység,
- példamutató, kiemelkedő, kulturális élet területén elért jó eredmény, illetve tevékenység.

A jutalmazás történhet:
- egyénileg, gyermekenként, illetve
- csoportosan, adott közösség számára

A gyermekek jutalmazásának főbb formái:
- szóbeli dicséret, simogatás, pozitív kiemelés a csoport előtt stb.
- írásbeli dicséret: oklevél,

A szóbeli dicséret valamely gyermeki közösség előtt, nyilvánosan történik.

Írásbeli dicséret: oklevél átadással történik.

A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható, ha arról a jutalmazó úgy dönt.
A jutalmazások fokozatai:
- csoportvezető óvónői szóbeli dicséret,
- csoportvezető óvónői írásbeli dicséret,
- óvodavezetői szóbeli dicséret,
- óvodavezetői írásbeli dicséret.

Az írásbeli dicséret mellé jutalom is adható.

A jutalmazás formái:
- egyén esetében: tárgyjutalom,
- közösség esetében: tárgyjutalom, illetve jutalomkirándulás, egyéb
kulturális, sport stb. tevékenységhez kapcsolódó anyagi kedvezmény (pl.
belépőjegy juttatás stb.)

b) a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei:
Mikor és miért alkalmazunk elmarasztalást: ha a gyermek veszélyezteti saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, nem együttműködő a felnőttel, a csoport szabály és
szokásrendjében megfogalmazottakat megszegi

A fegyelmezés módszerei: kiemelés a játékból, átirányítás más tevékenységbe.

Az óvoda a gyermeknek az óvodai elhelyezéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (Nkt. 58. § (3) bekezdés)

5.5A gyermekek kötelessége:

 hogy részt vegyen az óvónő által szervezett tevékenységekben,
 hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét,
 hogy megtartsa az óvoda helyiségei és az óvodához tartozó területek használati rendjét,
 hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje az óvodában használt játékokat, eszközöket, óvja az óvoda létesítményeit, eszközeit,
 hogy az óvodástársai, az óvoda vezetői, pedagógusai és alkalmazottai, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

A gyermekek kötelességeit életkoruknál fogva szüleik, gondviselőik gyakorolják.

2. A gyermekek ruházata az óvodában
A gyermek akkor ápolt, ha a teste, a haja, illetve a körme tiszta, az utóbbi megfelelő méretűre le van vágva.
A szobai, udvari váltóruhát, cipőt egészségi és kényelmi szempontok szerint célszerű kiválasztani. Praktikus, kényelmes, tiszta ruhában érzi jól magát a gyermek. Nem ajánlott a szoros, merev anyagú / farmer /, kinőtt ruházat.
Óvodánk szellemiségével összeegyeztethetetlen mintázatú pólókat, ruhákat kérjük, ne adjanak gyermekeikre. / halálfejes stb. /
A zsákokban kérjük, helyezzenek el váltóruhát (fehérneműt), hogyha szükséges, át tudjuk öltöztetni a gyermeket.
Legyen a gyermeknek váltócipője, amit csak a teremben használ, az udvari játékhoz váltóruha.
A testnevelési foglalkozások balesetmentessége érdekében kiscsoportban gumitalpú tornacipőt, középső és nagycsoportban tornacipőt, külön tornaruhát biztosítsanak számukra, ezek tisztántartásáról gondoskodjanak.


Kérjük, hogy a ruhadarabokat, lábbeliket megkülönböztető jelzéssel lássák el, és az öltözőben helyezzék el. Gondoljanak arra, hogy egy szekrényben 2-3 gyermeknek is el kell férnie.
Kérjük, figyeljenek a ruhák által okozható balesetek megelőzésére, pl.: kabátokon hosszú zsinór, cipőfűzők stb.
A gyermekek pihenéséhez az ágyneműt a szülők biztosítják, az ágyneműk mosására a szülőket kérjük meg, havi egy alkalommal

3 . A gyermekek étkeztetése az óvodában

A gyermekek napi háromszori táplálkozásának megszervezése óvodánk feladata. A felhasznált élelmiszerekből ételmintát vagyunk kötelesek 48 órán át a hűtőben megőrizni. Névnapra, születésnapra és egyes alkalmakra házi süteményt tilos behozni! Ételmintát kell elraknunk az otthonról hozott, számlával igazolt születésnapi kínálásra szánt édességből is. Számlával kell igazolni a szülők által behozott zöldség, gyümölcs eredetét.
Amennyiben a gyümölcsöt otthon termelték, úgy a szülőnek nyilatkozni kell, hogy a kötelezően előírt élelmezés- egészségügyi várakozást betartotta.
Gyűjtés céljából a nyilatkozatokat a konyhába kell beadni.
Kivétel: kirándulások alkalmával kiegészítő tízórai, az egész csoport számára vitaminpótlásra szolgáló plusz gyümölcs, zöldség.
Tej és lisztérzékenység, cukorbetegség, stb. esetén eltérő étkezést a gyermekétkeztetésen keresztül orvosi igazolással meg tudjuk oldani.
A csoportok étkezési idejét a csoportok napirendjében, a heti étrendet az előtérben kifüggesztett étlapon lehet figyelemmel kísérni.

Az étkezési idő után érkező gyermeket otthon kell megetetni, mert más tevékenységek közben már nem tudunk étkeztetni.
Nem etikus a többi gyerekkel szemben és az óvoda tisztántartását is zavarja, ha a gyermek az óvoda területén otthonról hozott élelmiszert (csokoládé, túró rudi, banán, stb.) fogyaszt, nassol.
Célszerű a nagyon korán (6-7 óra között) érkező gyerekeket otthon megreggeliztetni.
Az óvodában szeretnénk a kulturált étkezési szokásokra megtanítani a gyermekeket, lehetőségeikhez mérten kérjük, hogy otthon is gyakoroltassák azokat.

4. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok

4.1. A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (régi nevén ÁNTSZ) által előírt szabály, hogy a tanév alatt (szeptember 1-jétől június 15-ig) betegség esetén a háromnapos hiányzás után be kell mutatni az orvosi igazolást.

4.2. Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat! Beteg, megfázott, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyermek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyermek átvételének megtagadása.
A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. /EMMI- rendelet 51. § (1) bekezdés/



A fentiek értelmében amennyiben a gyermek napközben belázasodik, hány, hasmenése, hasgörcse, illetve kötőhártya-gyulladása van, az óvónő köteles a szülőt telefonon értesíteni.

Ilyen esetben a gyermeket a lehető legrövidebb időn belül el kell vinni az óvodából. Az orvos felkereséséről a szülő gondoskodik. Ezután a gyermek csak orvosi igazolással jöhet újból óvodába.

4.3 Otthonról beküldött gyógyszer beadása a nap folyamán az óvónők részéről tilos! (Kivéve az allergia, illetve a magas láz csillapítására szolgáló készítményeket.)

4.4 Az óvónő teendője baleset, vagy napközben megbetegedő gyermek esetén:
A gyermeket haladéktalanul el kell látni, miközben a csoportja felügyeletét meg kell szervezni. A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvosról kell gondoskodni (mentő, orvos kihívása, elszállítása orvoshoz).

4.5 Fertőző betegség (rubeola, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű…) esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az óvoda a bejelentést követően jelez az ÁNTSZ-nek, és fertőtlenítő takarítást végez.

VI. Egyéb szabályozások

6.1. A gyermekek érkezésének és távozásának rendje
 A gyermekek az óvodába szülővel (törvényes képviselővel) érkezzenek, illetve távozzanak.
 A gyermekeket óvodába érkezéskor kérjük, minden esetben személyesen adják át az óvónőnek, mert ha a gyerek, valamilyen okból nem megy be a csoportszobába, az óvónő nem tud a gyerek jelenlétéről, így felelősséget sem vállal érte.
 Nevelésünk, fejlesztő tevékenységünk eredményessége érdekében kérjük, iskolaköteles gyermekeket 8 óráig hozzák be. A nem iskolaköteles gyermekek legkésőbb 8:30-ig érkezzenek meg.
 A napirendben szereplő áhítatra, keresztyén óvodánkban kötelező beérkezni
 Abban az esetben, ha a gyermeket más személy viszi el az óvodából (nagyszülő, testvér, rokon, szomszéd, stb.) kérjük, előre jelezzék az óvónőnek. Kiskorú testvérnek csak írásos engedéllyel adjuk ki a gyermeket. Ennek hiányában a gyermeket az óvoda nem adja ki.
 Válófélben lévő szülők esetében a gyermek elvitelét csak bírósági végzés bemutatása után korlátozhatja valamelyik szülő a másik rovására.
 Hazamenetelkor, az óvónőtől kell átvenni a gyermeket. A szülő a gyermek átvétele után rövid időn belül hagyja el az intézmény épületét/ az óvoda nem játszótér, hanem nevelési intézmény/ átadás után a gyermekért a szülő a felelős.

A gyermekcsoportok nyugalma érdekében az ebéd utáni hazamenetel időpontját az óvónőkkel kérjük egyeztetni.
Gyermekeinket szeretnénk arra nevelni, hogy szüleiket, s az ő idejüket tiszteljék azzal is, ha megérkeznek értük az óvodába, játékukat helyére téve, elköszönjenek társaiktól, óvónőjüktől és ne várakoztassák szüleiket. Kérjük, ne engedjék vissza gyermeküket az öltözőből semmilyen indokkal. Későbbi, nem kívánatos szokást előzhetünk meg következetességünkkel.


Ha a szülő a gyermekét a hivatalos nyitva tartásig nem viszi haza, az ügyeletes óvónő kötelessége
 18.30-ig az óvodában várakozzon és a szülőt telefonon, vagy egyéb módon értesítse


 18.30 után a gyermek érdekében a rendőrség helyett az óvónő saját otthonába hazaviheti - erről a szülőt üzenet formájában tájékoztatni köteles

Abban az esetben, ha a szülő a gyermekét indokolatlanul a nyitvatartási időn túl 3 alkalommal később viszi el, a gyermek óvodai elhelyezése megszüntethető.

6.2. A hiányzásra vonatkozó szabályok

Az 5. életévet betöltött gyermek az óvodai felkészítő foglalkozáson köteles részt venni.
Ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben hét napnál többet mulaszt igazolatlanul, vagy sorozatos késés miatt rendszeresen távol marad, a vezető óvónőnek értesíteni kell a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt.

Megszűnik a gyermek óvodai elhelyezése - az iskolai életmódra felkészítő foglalkozások kivételével – ha az óvodából igazolatlanul 10-nél több napot van távol, feltéve, hogy a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztettük az igazolatlan mulasztás következményeire.

A foglalkozásokról való távolmaradás, hiányzás indoklásának és egészségügyi igazolásának szabályai
a) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

b) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,
3 napot meghaladó távollétet (üdülés, külföldön tartózkodás) az óvodavezetőnek írásban kell bejelenteni. A bejelentéshez szükséges nyomtatvány az óvodatitkártól, csoportos óvónőktől kérhető.
A kérelmet az óvodavezető hagyja jóvá.
c) a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja
Az igazolás papír alapon fogadható el.
d) a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A hiányzását a szülő igazolhatja. Az igazolás írásban, vagy az óvodába felvett feljegyzéssel történik.
e) A gyermek részére a szülő összesen legfeljebb három napot igazolhat a fentiek alapján. A szülő nem köteles indokolni a gyermek hiányzásának okát.
f) Ha a gyermek távolmaradását a szülő nem igazolta, akkor a mulasztás igazolatlan.

6.3 A késések és azok igazolása

g) Ha az iskolaköteles gyermek a kért időpontig nem érkezik meg, a késését igazolni kell.






A gyermekek otthonról behozott tárgyainak, játékainak szabályozása

A gyermekek védelmében, az óvodában érvényes védő-óvó előírásokat vegyék figyelembe. Kérjük, hogy otthonról balesetveszélyes (hegyes, éles, törékeny, egészségre ártalmas) játékokat ne hozzanak be.
Minden esetben ellenőrizzék, hogy gyermekük ne hozzon be az óvodába olyan tárgyat, amit a házirendbe meghatároztunk.
Behozható tárgyak: olyan személyes takaró, párna, szőrös kis állat, amely a gyermek elalvását és az otthontól való elszakadást segíti, megkönnyíti, olyan játék, amit másokkal is megoszt.
Nem hozható be az óvodába: cumisüveg, cumi, ékszerek, drága ruhadarabok.
Óvodánk szellemiségével ellentétes tartalmú játékszereket ne engedjék, hogy otthonról elhozzák a gyermekek. (Pl.: halálfejes póló, Pochemon kártya stb.)
Amennyiben ez mégis megtörténik, az óvónő ezeket elveszi a gyermektől, biztonságba helyezi, és hazamenetelkor átadja a szülőnek.
Az óvodába járáshoz nem szükséges dolgokban (pl. ékszerek, drágább ruhák, játékok) bekövetkezett károkért óvodánk nem felel.

A gyerekek nagyobb csoportjának meghatározása
Nagyobb csoport lehet:
· az azonos csoportba járó, ugyanahhoz a két óvónőhöz tartozó gyerekek csoportja, az életkortól függetlenül, amennyiben vegyes csoportról van szó;
· az azonos életkorú gyerekek csoportjától függetlenül, például az óvodát kezdő, illetve az iskolába menő gyerekek csoportja;
· külön, speciális foglalkozásokon részt vevő gyerekek csoportja, például a fejlesztő, felzárkóztató, logopédiai foglalkozásokon részt vevő gyerekek csoportja;
· az önköltséges tanfolyamokon részt vevő gyerekek csoportja (angol nyelv, kézműves stb.).

VII. Szülők az óvodában

Minden szülőt partnerének tekint óvodánk. Kölcsönös őszinteséggel és segítő szándékkal mindent elkövetünk óvodánk, és óvodásaink minél jobb ellátásáért.

7.1. A szülő jogai

 A szülőt megilleti a nevelési oktatási intézmény szabad megválasztásának joga.
 Joga, hogy megismerje az intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.
 Joga, hogy folyamatos és érdemi tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről. A gyermek neveléséhez segítséget, tanácsokat kapjon.
• A gyermekek fejlődéséről folyamatos tájékoztatást csak az óvodapedagógusok adhatnak, és hivatali titokként kötelesek kezelni a gyermekek egészségével és családi körülményeivel kapcsolatos információkat.
• Az aktuális programokról, óvodai eseményekről az óvodapedagógus által szervezett tevékenységek témájáról év elején írásban, a tanév folyamán, a faliújságon kaphatnak naprakész tájékoztatást.
• A szülő kezdeményezheti Óvodaszék, Szülői szervezet létrehozását, részt vehet és közreműködhet annak tevékenységében.
• Az óvodai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét.
• Megállapításairól tájékoztathatja az intézmény nevelőtestületét és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, és az adott kérdés megtárgyalásakor, mint a szülői szervezet képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten.

7.2. A szülő kötelessége

• Gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.
• Biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását; hátrányos helyzetű gyermek esetében három éves kortól, rendezett körülmények között élő gyermek esetében ötéves kortól. Amikor a gyermek betölti az ötödik életévét, a nevelési év első napjától (szeptember 1.) óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül, az óvodapedagógusok által szervezett tevékenységekben, illetve óvodai nevelésben kell részesülnie.
A fenti két esetben nem szűnhet meg a gyermek óvodai nevelése a szülő bejelentése, befizetési kötelezettség elmulasztása, vagy igazolatlan hiányzás miatt. Amennyiben a szülő másik óvodába kívánja vinni a gyermekét, az új óvoda igazolását meg kell kérni. Visszajelzés hiányában értesíteni kell az illetékes jegyzőt.
• Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítésében.
• Megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért.
• Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal és részükre, az együttnevelés érdekében, a szükséges tájékoztatást adja meg.
• Kötelessége, hogy figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, és tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.
• Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait.
• A pedagógusaink, valamint az ő munkájukat segítő alkalmazottaink a nevelő-oktató munka, illetve a gyermekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek számítanak. A szülő kötelessége, hogy sajátos nevelési igény esetén biztosítsa gyermeke részvételét az óvodában megszervezett habilitációs és rehabilitációs terápián.

7.3A szülő felelőssége
 Minden gyermek biztonsága érdekében a kapukat zárja be maga után.
 Az óvónőtől átvett gyermeket ne engedje egyedül az udvarra.
 Az óvoda által felállított szabályokat (pl.: nem ülünk és mászunk az
Öltöző szekrény tetejére, a biztonsági ajtónyitót csak felnőtt használja)
tartassa be.
 Az óvoda által felállított udvari szabályokat tartassa be gyermekével.


7.4 A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása
.
• Az óvodánkba járó gyerekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el társaik egyéniségét, másságát, legyenek figyelmesek, segítsék a sajátos nevelési igényű társaikat. Tudják kifejezni magukat, legyenek képesek alkalmazkodni is. Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben.
Például:
• Ne tegyenek a gyerek előtt indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyerekére, annak származására, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre!
• Ne bíztassák gyermeküket verekedésre, még akkor se, ha előző nap az Önök gyerekét érte esetleg sérelem!

7.5. Kapcsolattartás, együttműködés lehetőségei a nevelőkkel

A szülőknek lehetőségük van rá – és igényeljük is – hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában a megfelelő fórumokon aktívan részt vegyenek, ötleteikkel segítsék elő a közös gondolkozást. Annak érdekében, hogy

a gyerekeket a nekik legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van igazi, valós együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre. Komolyabb probléma, konfliktus, ellentét esetén először mindenképpen az óvónőt keressék fel, majd az óvoda vezetőjét, és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet.
Az együttműködésre alkalmas fórumok
• Szülői értekezletek:
- új gyermekek szülei számára szervezett

- csoportos szervezésben az óvónők által szervezett
- szülői szervezet által szervezett
- rendkívüli
• Fogadóóra: a szülő és óvodapedagógus által kezdeményezett időpontban
• Családlátogatás: óvodába járás előtt, valamint szükség szerint
• Nyílt nap: a nevelőtestület által meghatározott formában, a szülővel egyeztetett időpontban
• Közös programok: játszódélutánok, kirándulás, családi nap
• Közös ünnepek: éves munkatervben meghatározott formában és rendben
• Fórumok, előadások: alkalmanként
• SZK értekezletek: éves tervben meghatározott, illetve szükség szerinti időpontokban
• Elégedettségi vizsgálatok
• Napi találkozások:
Kérjük a szülőket, hogy se a gyerekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetésekre az óvónőt az óvodásokkal való foglalatossága közben hosszabb időre ne vonják el a csoporttól, mert az előidézheti a baleset kialakulását és zavarhatja a nevelés-oktatás folyamatát!
• A gyermekükkel kapcsolatban információt, tájékoztatást csak a gyerek saját óvónőitől, vagy az óvodavezetőtől kérjenek. A dadusok és az óvodatitkár nem illetékesek.
Az óvoda alkalmazottai nem adhatnak felvilágosítást azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titkoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény, illetve az egyének érdekeit sértené.


Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:
• a gyermekek adatai, fejlődésük, családi körülményeik,
• a dolgozók adatai, családi körülményei, munkahelyi előmenetele.

Ezen adatok csak az óvoda Adatkezelési szabályzatában meghatározott módon és szerveknek továbbíthatók.


• Beszoktatási időn túl a gyermekcsoportban - az óvodai élet zavartalansága érdekében – kérjük, ne tartózkodjanak testvérek, illetve szülők. Igyekszünk közös családi eseményeknek is teret adni, amelyeken mindenkit szeretettel látunk.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, a nagyobb odafigyelést igénylő gyermek (pl. cukorbeteg gyermek) esetében különösen fontos, hogy a szülő és a pedagógus napi kapcsolatban legyen, folyamatosan tájékoztassák egymást a gyermek fejlődéséről, a technikai eszközök használatáról, az esetlegesen szedett gyógyszerek hatásáról.



Az óvoda helyiségeinek (csoportszobák, konyha, WC, udvar) - a szülők által - használhatóságának rendje

Az óvodában a szülők az alábbi feltételek mellet tartózkodhatnak:
• Nyílt napokon, óvodai rendezvényeken, vagy szükség esetén. A csoportszobába váltócipővel léphetnek be.
• Délben a gyermekekre az előtérben várakozhatnak.
• Az itt alvó gyerekek nyugalma érdekében kérjük, hogy aulában, a folyosón és az udvarokon ne engedjék gyermeküket játszani, hangoskodni.
• Az óvoda konyhájában csak a személyzet tartózkodhat.
• Az iskolás testvérek szülővel tartózkodhatnak az óvodában, az ő felügyeletüket nem tudjuk felvállalni. (a szülő feladata gondoskodni elhelyezésükről)

Az étkezési térítési díj befizetésének és lemondásának rendje

Minden hónapban a következő hónapra előre az óvodatitkárnál történik a befizetés.

• A gyermek hiányzása esetén is gondoskodjanak a befizetésről. Az elmulasztott befizetés miatt a gyermek óvodai ellátása szüneteltethető.
• Az étkezés befizetés elmulasztását kétszeri írásbeli figyelmeztetés után sem egyenlíti ki a szülő. Úgy a gyermek kizárható az óvodai nevelésből.
• Hiányzás esetén, a következő napi étkezés lemondható 9 óráig. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, és a következő befizetéskor írható jóvá. Amennyiben a gyerek a lejelentett napok után továbbra is hiányzik, újra le kell jelenteni, mert a folytatás nem automatikus.
• Lejelenteni telefonon 28/ 475 087, illetve a gazdasági irodában lehet. Óvónő lejelentést nem tud átvenni. Amikor a szülő tájékoztatja az óvónőt, hogy a gyermeke beteg, az nem jelenti azt, hogy egyúttal a lejelentés is megtörtént, mivel a csoportszobát nem hagyhatja el, az ügyintézőt így nem tudja értesíteni.
• A lejelentés elmulasztása esetén a térítési díj visszafizetésére nincs lehetőség. Betegség, vagy hiányzás esetén az étel elvitelére nincs lehetőség.
• A fizetési kötelezettség elmulasztása miatt az ötévesnél nagyobb gyerek óvodai ellátása nem szüneteltethető!

Az étkezési térítési díjat a mindenkori hatályban lévő jogszabály alapján állapítjuk meg.





Kedvezmények:

A szociális és normatív támogatás kritériumai, a segély, egyéb juttatás lehetőségei, felosztásának elvei, a kérelmek elbírálás rendje

A többször módosított Gyvt.,törvény 48. § (5) bekezdése alapján az érintetteket normatív támogatásban kell részesíteni az alábbiak szerint:
• rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, az intézményi térítési díj 100%-t
• három vagy több gyermekes családok gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-t,
• tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek után az intézményi térítési díj 50%-t kell biztosítani
• nevelésbe vételét rendelte el a gyámhatóság
• családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130%-át.


A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek lehetősége van a gyermekvédelmi támogatás megkérésére, abban az esetben, ha a szülők nyilatkoznak az iskolai végzettségükről (8 általános, vagy annál kevesebb). Ezt a nyilatkozatot az Önkormányzat Gyámügyi Irodáján lehet megtenni, és ennek alapján részesülhet támogatásban a család.

Az óvodáztatási támogatás feltétele, hogy a gyermek beíratást követően rendszeresen járjon óvodába, a nyitvatartási napokon legalább 6 órát az óvodában tartózkodjon.

VIII. Pedagógiai munka az óvodában
Óvodánk alaptevékenysége: a 3-6 éves gyermekek, iskolába járásához szükséges fejlettségi szintig tartó sokoldalú fejlesztése, személyiségük kibontakoztatásának elősegítése az életkori sajátosságaik, eltérő fejlődési ütemük figyelembe vételével.
Feladatainkat az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a köznevelési törvény és végrehajtási utasításai, a vonatkozó jogszabályok, és a Pedagógiai programunk alapján látjuk el. A sajátos igényű gyermekek közül a hallás, látás és mozgássérült gyerekeket integráltan látjuk el.

1.Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítanunk a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen

a) az egészséges táplálkozás,
b) a mindennapos testnevelés, testmozgás,
c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek megelőzése,
d) a bántalmazás és az óvodai erőszak megelőzése,
e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
f) a személyi higiéné területére terjednek ki.

2. Az óvodai életet, a foglalkozásokat óvodánknak oly módon kell megszerveznie, hogy a szülők és a fenntartó igényeinek megfeleljen, és a szakmai követelményekben megfogalmazott színvonalon eleget tudjon tenni a gyermekek nevelésével és ellátásával, gondozásával összefüggő feladatainak. Az óvoda saját pedagógiai programja bármikor megtekinthető az óvoda honlapján, vagy elkérhető a vezetőtől.

3. Óvodánk kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.

4. Nevelési alapelveink szerint törekszünk arra, hogy az általunk nevelt gyermekek sokoldalúan, harmonikusan fejlődjenek. Személyiségük kibontakoztatásakor figyelembe vesszük életkori sajátosságaikat és egyéni képességeiket. Nevelésük során a gyermek mindenek felett álló érdekeit tartjuk szem előtt.

5. A gyermekek részére nem rendszeres elfoglaltságok is szervezünk: óvodai rendezvények, ünnepségek, múzeum, színház, bábelőadás.

Egyes, nem rendszeres elfoglaltságot jelentő programok (pl.: színház, bábelőadás, múzeum stb. látogatás) igénybe vételéért részvételi díjat kell fizetni.
A programokra való jelentkezéskor a díjakra vonatkozó tájékoztatást a gyermek szülője számára meg kell adni.
A programokra fordítható maximális összeghatárt a tanév eleji szülői értekezleteken határozza meg a szülői közösség.


VIII. Egyéb, az intézmény biztonságát garantáló szabályok

Az óvoda látogatására (a jogosultakon kívül) csak az óvodavezető adhat engedélyt.

Baleset megelőzés

Az óvoda valamennyi alkalmazottjának általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. A feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása, óvodavezetői feladat. Az újonnan megvásárolt játékok megfelelnek az EU-s szabványoknak.
A gyermekek az épületben és az udvaron felnőtt felügyelete mellett tartózkodhatnak.
Mászókákat, hintát, csúszdát egyéb kültéri mozgásfejlesztő eszközt, kizárólag óvodapedagógus jelenlétében, rendeltetésszerűen használhatják a gyermekek. Ha szükséges kérjenek segítséget.
A folyosókon, a mosdóhelyiségekben óvatosan közlekedjenek, ügyeljenek a maguk és társaik testi épségére.
Csoportos kirándulás, séta, kulturális, sport, program, iskolalátogatás stb. céljából, csak azok a gyermekek hagyhatják el az óvoda épületét, akiknek szülője ehhez írásban hozzájárult. A hozzájárulást a tanévnyitó szülői értekezleten, az év minden rendezvényére egyszerre lehet megadni az e célra szolgáló névsor aláírásával.



Séták, kirándulások alkalmával a gyermeklétszámnak megfelelő felnőtt kísérőről – szülők bevonásával – az óvodapedagógusok gondoskodnak. (10 gyermekig 2 felnőtt, a feletti létszám esetén 10 gyermekenként arányos létszámú felnőtt kísérő szükséges)
A testnevelés foglalkozásokat körültekintően szervezzük meg. Az eszközöket kizárólag felnőtt felügyelete mellett használhatják a gyermekek.
A gyermekek részére rendszeresen tartunk balesetvédelmi oktatást.
Gyermekbaleset esetén a szülőt azonnal értesítjük.
A gyermeket elsősegélyben részesítjük, szükség szerint orvost hívunk, illetve ha a gyermek szállítható állapotban van és a sérülése lehetővé teszi, a rendelő intézet baleseti osztályára a Veresegyházi Misszióba visszük.
Baleset esetén a szülőnek a legrövidebb időn belül jelentkeznie kell gyermekéért.
A baleset körülményeinek feltárását és a baleseti jegyzőkönyvet a munkavédelmi megbízott hivatalból intézi.

8.1. Az óvoda bejáratának zárása

A gyermekek biztonságának és értékeink védelme érdekében a bejárati ajtót állandóan zárva tartjuk, csengetéssel lehetséges.
A beléptető rendszerrel kapcsolatos tudnivalókat minden tanévkezdéskor ismertetjük a szülőkkel.
Hazamenetelkor az óvoda ajtaját csak a szülők kezelhetik, ezért kérjük, ne engedjék gyermekeiknek az ajtót nyitogatni.

Az óvoda területén kereskedelmi, ügynöki tevékenység nem folytatható, kivétel az óvoda által szervezett rendezvények alkalmával.
Hirdetések, reklám jellegű anyagok, plakátok csak az óvodavezető engedélyével, csakis az óvoda profiljával, tevékenységével, működésével kapcsolatos, illetve azzal összefüggő anyagok kerülhetnek ki az óvoda hirdetőtáblájára.

Az épület hasznosítása egyéb célokra:
A fenntartó engedélye alapján (amennyiben az alapító okiratunkban a hasznosítás, mint vállalkozói tevékenység szerepel) megfelelő szabályozás és a feltételek kialakításával, esetleg lehetőség van az épület egyes helyiségeinek hasznosítására (pl. tornaterem)
Az óvoda helyiségeiben elsősorban a gyermekekkel kapcsolatos tevékenység folyhat.
Az intézményünk területén párt, politikai célú mozgalom, párthoz kötődő szervezet nem működhet, ilyen jellegű tevékenység nem folytatható.

8.2. Parkoló használata

Az óvoda területéhez tartozó parkolót mindenki saját felelősségére használja.
1. Az autókban ne hagyjanak látható helyen táskát, értéket (ezekért az óvoda felelősséget nem vállal)
2. Kérjük, a KRESZ szabályait tartsák be.
3. Az óvoda nagykapuját kérjük, hagyják szabadon.
4. A gyalogosok a járdákat használják!


Az óvoda egész területén (óvodaépületben, parkolóban, az óvoda előtti utcafronton) DOHÁNYOZNI, SZESZES ITALT fogyasztani TILOS!
Megbotránkoztató viselkedés esetén, az óvoda dolgozói felszólíthatják a helytelenül viselkedő személyt az óvoda elhagyására.

8.3. Bombariadó esetén

Vészhelyzetben, az óvodában tartózkodó vezető értesíti a rendőrséget és közben utasítást ad az épület kiürítésére. A csoportokat, a bejárati ajtón menekítik ki az óvodapedagógusok a közeli templomba.


8.4. Tűzriadó esetén

A tűz keletkezésének helyétől függően a csoportszobákban található ajtókon - ha ez nem lehetséges az ablakokon át - menekítjük ki a gyerekeket. Közben az itt tartózkodó vezető, vagy az arra kijelölt személy értesíti a tűzoltókat. A folyosón lévő poroltóval meg lehet kezdeni a tűz oltását a - tűzriadó-terv szerint - kijelölt személyeknek. Egyébként minden elhárítási munka a tűzriadó-terv szerint zajlik. A felnőttek a tűzriadó terv szerint járnak el.

A tűz- és bombariadó esetén szükséges teendők bővebben az óvoda szervezeti és működési szabályzatában találhatók.


8.5. Anyagi felelősség

A szándékosan okozott kárért a szülő anyagi felelősséggel tartozik. Kiskorú gyermekéért is ő felel. Kisebb javításban kérjük a szülők segítségét.

IX. A házirend nyilvánossága, megismerése

Az SZMSZ mellett a házirendet is nyilvánosságra kell hozni, valamint egy példányát a gyermekét beíratni kívánó szülő kezébe kell adni.

A házirend nyilvánosságra hozatala a szülői értekezleteken történik, majd a megismerhetőség folyamatos biztosítása érdekében az intézmény épületében kifüggesztjük.



Nevelési program

NEVELÉSI
PROGRAM



SZŐLŐFÜRT REFORMÁTUS ÓVODA





2013.

TARTALOMJEGYZÉK



Az óvoda adatai 3
Törvényi háttér 5
1. Bevezetés 6
1.1. Helyzetkép 6
1.2. Küldetésünk 6
1.3. Keresztyén pedagógiánk súlypontja 6
1.4. A program tartalmában fő hangsúlyt kap 7
2. Óvodai nevelésünk alapelvei 7
2.1. Legfontosabb alapelveink 7
3. Az óvodai nevelés feladatai 8
3.1. Egészséges életmód alakítása 8
3.2. Érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés megvalósítása 10 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 12
3.4. Hitre nevelés 14
4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 16
4.1. Az óvodába lépés feltételei 16
4.2. Óvodánk személyi feltételei 16
4.3. Óvodánk tárgyi feltételei 18
4.4. Napirend-hetirend 18
4.5. A csoportszervezés elvei 20
4.6. Az óvoda kapcsolatai 20
5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 26
5.1. Az óvoda ünnepei 26
5.2. Játék 28
5.3. Verselés, mesélés, mondókázás 30
5.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 32 5.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 33 5.6. Mozgás 35
5.7. Külső világ tevékeny megismerése 36
A környező valóság fontos jellemzői, a formai és mennyiségi viszonyok
5.8. Munka 40
5.9. A tevékenységben megvalósuló tanulás 41
6. Gyermekvédelem 44
7. Sajátos tevékenységek 46
7.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése 46
7.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 48
8. Érvényességi nyilatkozat 49

AZ ÓVODA ADATAI



AZ ÓVODA NEVE:

Szőlőfürt Református Óvoda
Cím: 2113 Erdőkertes, Fő tér 2.
Tel:
E-mail:
Honlap:


AZ ÓVODA OM AZONOSÍTÓ SZÁMA:
202697



AZ ÓVODA ALAPÍTÁSÁNAK IDEJE:

2013.


AZ ÓVODA FENNTARTÓJA:

Váchartyáni Református Missziói Egyházközség
Cím. 2164 Váchartyán, Fő út 65.
Tel: 06-27/816-166, +36-30/40-56-173


AZ ÓVODA ALAPTEVÉKENYSÉGE:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig óvodai nevelés. Integráltan nevelkedő enyhe fokban beszédfogyatékos, sajátos nevelési igényű gyermekek különleges óvodai ellátása.

AZ ÓVODAI CSOPORTOK SZÁMA:

4 csoport


AZ ÓVODA MAX. LÉTSZÁMA:

100 fő

ALAPÍTÓ OKIRAT KELTE:
2013. április 26.


MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY SZÁMA ÉS KELTE:

A PROGRAM BENYÚJTÓJA:

Az óvoda fenntartója

TÖRVÉNYI HÁTTÉR



TÖRVÉNYEK:

• A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, ill. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai, és ennek a 2007. évi LXXXVII. törvényben foglalt módosításai.
• A nemzetiségek jogairól szóló 2011.évi CLXXIX. törvény, ill. a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról.
• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védeleméről és a gyámügyi igazgatásról és módosításai,
• 1995. évi I. tc. A Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye Módosította: 1998. évi II. tv.; 2005. évi II. tc.,
• 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról.

RENDELETEK:

• A 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról,
• A 20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,
• Melléklet az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelethez 7. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelethez,
• Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről és módosításai,
• A 32/2012.(X.8.)EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelveiről,
• továbbá a fenntartói és a helyi (önkormányzati) rendeletek.


1. BEVEZETÉS



1.1. HELYZETKÉP

Óvodánk 2013. szeptember 1-jén kezdi meg működését. Az önkormányzat ajánlata után, az Erdőkertes Község Önkormányzata fenntartása alól – a Váchartyáni Missziói Református Egyházközség fenntartása alá került. Mindannyiunkban örömet, és nagy reménységet váltott ki ez a változás.
Az óvodánk: 4 – vegyes / homogén / - csoportban működünk, maximált létszámunk 100 fő. Az integráció - a sajátos nevelési igényű – pl. megkésett beszédfejlődésű gyermekek ellátásával valósul meg, mellyel célunk – a másságot elfogadó – befogadó óvoda megteremtése. Pedagógiai Programunkat a megújult helyzetnek megfelelően a Református Óvodai nevelési Keretprogramban foglaltakkal összhangban alakítottuk ki.


1.2. KÜLDETÉSÜNK

„Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” (Jn 15,5)
Küldetésünk keresztyén segítséget nyújtani ahhoz, hogy a ránk bízott gyermekek, a fejlődés útján egészségesen haladva, Isten szeretetével és a lehetőségek széles körével úgy kerüljenek kapcsolatba, hogy az személyiségüket építse. Testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg kreatív emberré válhassanak. Képesek legyenek arra, hogy akaratukat, érzelmeiket és gondolkodásukat önálló és felelős életvitelre fordítsák, környezetüket ne visszautasítsák, hanem emberségesebbé tegyék.
Óvodánk azzal válik reformátussá, hogy az óvodai közösség minden tagja osztozik a keresztyén világszemléletben. Ezért az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. Református óvodánk a családokkal és a gyülekezettel együtt kívánja nevelni a gyermekeket a szeretet és a bizalom légkörében. Nagy gondot fordítunk a gyermek és a családja megismerésére. Valljuk: “csak a megismert gyermek nevelhető”. Elsősorban a református családok számára kívánunk segítő kezet nyújtani gyermekeik neveléséhez, emellett azoknak a családoknak, akik elfogadják értékeinket nevelési elképzeléseinket.

1.3. KERESZTYÉN PEDAGÓGIÁNK SÚLYPONTJA:

„Jézus azonban így szólt: "Hagyjátok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hisz ilyeneké a mennyek országa!" (Mt 19,14)

• hitre nevelés,
• A szeretetre való képesség kialakítása, valamint továbbfejlesztése, és azok helyes kifejezési formáinak megtanítása,
• Értelmes rendre nevelés (Isten rendet teremtett a világban.),
• Önuralomra nevelés (olyan attitűd, mely során a gyermek tiszteletben tartja a másik ember személyiségét és környezetét),
• A gyermekek személyiségének és képességeinek fejlődését a családi neveléssel együtt megalapozzuk annak érdekében, hogy kiegyensúlyozottan fejlődő, önálló, nyitott, és
az iskolát váró gyermekké váljon, aki képes egyházi vagy más fenntartású iskolában megállni a helyét.
• A dolgozók és a gyermekek egyazon keresztyén világnézetet vallanak, bár a vallás gyakorlása szempontjából ökumenikus az összetételük. Tiszteljük és elfogadjuk a másik ember vallását. Pedagógiai munkánk során figyelembe vesszük a gyermekek változó társadalmi körülményeit, élményanyagában bekövetkezett változásokat, tevékenységi lehetőségük átrendeződését, a család megváltozott szerkezetét és értékrendjét. Mindezek a változások új feladat elé állítanak bennünket. Feladatunk és küldetésünk a gyermekek óvodai környezetét és életét olyanná alakítani, ami építőleg hat lelki életükre, szellemi fejlődésükre, magatartásukra, és egészséges életmódjuk kialakítására. Ezt megvalósítani, csak az Istentől kapott határtalan, végtelen és mélységes szeretetben lehet.


1.4. A PROGRAM TARTALMÁBAN FŐ HANGSÚLYT KAP:

• a hitre való nevelés,
• a környezettudatos magatartás kialakítása,
• a magyar keresztyén népi hagyományok ápolása.

2. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI

„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” (Péld 22,6)

2.1. LEGFONTOSABB ALAPELVEINK:
• Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretetszolgálat,
• a gyermek egyszeri, egyedi lényének felismerése és képességeinek felelősségteljes fejlesztése,
• a gyermeki szabadság biztosítása,
• a gyermek tevékenységére épülő tanulás biztosítása,
• a családokkal való jó együttműködés, (Ezen alapelvek kimunkálásának érdekében igyekszünk már az első pillanatban jó kapcsolatot kialakítani az egész családdal. Lehetősége van bármelyik családtagnak arra, hogy intézményünket, nevelési elveinket megismerhessék.)
• a gyermek mindenek felett álló érdeke,- a gyermeki jogok tiszteletben tartása, szükségleteik életkoruknak megfelelő kielégítése,
• a különbözőség elfogadása,
• esélyegyenlőség biztosítása, egyenlő hozzáférés elve,
• nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör, melyben a gyermeki szabad játék elsődlegessége érvényesül,
• az óvoda sajátosságaihoz igazodóan gyermekeink hitre nevelése,
• a magyar népi kultúra, és hagyományok egyes elemeinek megismertetése,
• a környezettudatos magatartás megalapozása,
• a külvilágra nyitott nevelési légkör megteremtése,
• az óvodapedagógusok szakmai önállóságának törvényi keretek között való biztosítása,
• inkluzív szemlélet, hátránycsökkentő pedagógiai attitűd,
• Kölcsönös bizalomban élünk, minden esetben bátorítjuk a szülőket őszinte véleményük megvallására, mert e nélkül nem lehetséges összehangolt, szeretetteljes nevelés.

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI


AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
Ezen belül:
• az egészséges életmód kialakítása,
• az érzelmi nevelés és az erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása,
• az értelmi fejlesztés,- nevelés megvalósítása.

3.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

" Avagy nem tudjátok - e, hogy a ti testetek a benne lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek, és nem a magatokéi vagytok? " (Kor 6,19)

CÉLJA:
• testi-lelki szükségletek kielégítése,
• az egészség megtartása, betegségek megelőzése,
• egészségügyi szokások kialakítása és belső igénnyé válása,
• mozgásfejlesztés prevencióval, korrekcióval.

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA:
• egészséges, biztonságos környezet kialakítása,
• nyugodt légkör megteremtése,
• a gyermekek szükségleteihez igazodó szokásrendszer kialakítása.
Levegőzés:

Naponta,(-20o alatt, szakadó esőben, hóviharban nem, homokozás +20o felett) az egészségmegőrzés érdekében.
Szellőztetés:
Friss levegő biztosítása miatt, napközben, igény szerint.

Táplálkozás:
Gyümölcsnapok szervezése, folyadék biztosítása. A kulturált étkezés szokásainak, szabályainak megismertetése, kialakítása. Evőeszköz és szalvéta használata. /középsőben és kiscsoportban kanál, villa, nagycsoportban kés is/ Az allergiás és az egyéni érzékenységű gyermekek táplálkozásának figyelemmel kísérése.

Testápolás:
WC használat: nyugodt, intim, tiszta hely biztosítása, igény szerint segítségadás. Nemeknek megfelelő használatra, lehúzásra való megtanítás.
Kézmosás:
WC használat után, étkezések előtt és után, szennyező tevékenységek után. Kézmosás előtt ruha ujjának felhúzása, ellenőrzése. Kéztörlés segítséggel, vagy önállóan. Körömkefe és szappan használatának megismertetése.
Fogmosás:
Technikájának megismertetése, gyakoroltatása.
Orrtörlés és orrfújás:
Technikájának megtanítása, segítség, ellenőrzés.
Fésülködés:
Minden gyermek a saját fésűjével, keféjével fésülködjön. A gyermekek hajának rendbetétele, segítséggel, önállóan, ellenőrzéssel.
Pihenés, altatás:

Pizsama felvétele igény szerint segítséggel. Nyugodt légkör megteremtése. Elalvás előtt az óvónő énekeljen, meséljen, a csoportban kialakított rend szerint. A nyugtalanabbul pihenők mellé ülve, simogatással és a számukra biztonságot nyújtó alvó játékok ágyba vitelének biztosításával teremtsen a pihenéshez kellő nyugalmat.

Öltözködés:

Réteges öltözködés az időjáráshoz alkalmazkodva. Váltóruha, váltócipő bekérése /papucsot, mamuszt egészségük védelmében nem használunk/.




Mozgás, edzés:

Mindennapos testnevelés tartása. A mozgásanyag összeállításánál az óvónő tervezzen tartásjavító gyakorlatokat. Kiszűrni a segítségre szoruló gyermekeket, korrekcióra javaslatot adni a szülő az óvodavezető és a gyermekorvos felé.


A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:
• Szívesen jár óvodába, nyugodt,kiegyensúlyozott
• Korának megfelelően fejlett testileg, ritkán beteg, csökken a hiányzások száma.
• Öltözködés: önállóan öltözködik és vetkőzik, tud cipőfűzőt kötni.
• Testápolás: önállóan végzi az egészségügyi szokásokat: önállóan használja a WC –t, a papírt, a szappant, a körömkefét, stb. Mosakodás előtt felhúzza a ruhája ujját, szárazra törli a kezét. Önállóan fésülködik, önállóan mos fogat. Tud orrot fújni.
• Levegőzés: szívesen tartózkodik friss levegőn.
• Mozgás, edzés: örömmel vesz részt a mozgástevékenységeken és a prevenciós foglalkozásokon.
• Táplálkozás: helyesen használja az evőeszközöket /kanál, villa, kés/. Kulturáltan étkezik, a szalvétát használja. Helyes testtartással ül az asztalnál. El tudja dönteni, miből, mennyit kér, önállóan szedi az ételt és önti a folyadékot.
• Pihenés, altatás: képes nyugodtan, másokat nem zavarva pihenni.

3.2. ÉRZELMI , ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS BIZTOSÍTÁSA

„Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül.” (Zsolt 34,9)

CÉLJA:
• Érzelmi biztonság,
• Nyugodt, derűs szeretetteljes légkör kialakítása,
• Biztonságot adó, otthonos körülmények kialakítása,
• Az erkölcsi, szociális érzékenység fejlődése,
• Az éntudat alakulása,
• Teret adni az önkifejezési törekvéseknek,
• A különbözőség megértése, elfogadása

Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, tehát alapvető feladatunk, hogy az óvodában érzelmi biztonságot, derűs kiegyensúlyozottságot, szeretetteljes légkört, otthonos körülményeket teremtsünk számukra. A tárgyi feltételek megteremtésén túl, óriási felelőssége van az óvodapedagógusnak, hiszen az ő példáján keresztül tanulják meg a gyermekek a társas viselkedés formáit és normáit. A keresztyén óvodában az óvodapedagógus hite semmivel nem pótolható értéket képvisel az érzelmi nevelés folyamatában. A gyermek-gyermek kapcsolat során fejlődik az alkalmazkodás, a társas kapcsolatok, a kooperáció és a kommunikáció. Az életkori sajátosságokat tükröző társas együttélés és az énkép kialakulása folyamatos fejlődésen megy keresztül. Kialakul mások akaratának tudomásul vétele,- konfliktushelyzetek kivédése, megoldása – a csoportban kialakult helyzet reális felmérése.
AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

• Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket.
• Óvodapedagógus-gyermek; dajka-gyermek; gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Anyás- vagy apás beszoktatás történik az óvodánkban, ezt az óvodapedagógus alakítja a gyermek igényeinek megfelelően. Fontos a testközelség, a gyermek meghallgatása, ráfigyelés, a felé irányuló szeretet kimutatása, dicséret, bíztatás.
• Az óvoda segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását és engedjen teret az önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek.
• Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, arra neveljük a gyermeket, hogy a különbözőségeket elfogadja és tartsa tiszteletben. Szükség esetén egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazása. Egyenlő esélyt adunk minden gyermeknek.
• A befogadó, inkluzív szemléletet követjük.
A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása:
• együtt ünneplések: születésnapok, jeles napok,
• ünnepeink: tanévnyitó, tanévzáró istentisztelet a templomban,
• közös készülődések,
• kirándulások,
• családi kirándulás,
• séták a községünkben,
• múzeumok látogatása.

A GYERMEK ÉRZELEMVILÁGÁT 3 FŐ TERÜLETEN FEJLESZTJÜK:
1. Szociális érzelmek: együttérzés, bizalom, segítőkészség, bánat, örömszerzés, önzetlenség, figyelmesség.
2. Esztétikai érzelmek: szép iránti fogékonyság, a művészeti élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése.
3. Erkölcsi érzelmek: igazságosság, lelkiismeretesség, őszinteség, felelősség, igazmondás.

Ezek megvalósításának feltételei:
• Jól kidolgozott napirend – szokások és szabályrendszer kialakítása, közösségben megélt örömök, csoportosan szerzett élmények, párbeszédek a gyermek és felnőtt, gyermek és gyermek között.
• Az óvoda dolgozóinak beszédkultúrája minta értékű a gyermekek számára.
• A dajka bánásmódja, viselkedése legyen összhangban az óvónőével.
• A gyermek tudjon rácsodálkozni a természeti és társadalmi környezetében mutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt.
• Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötödés alapja.
• Sétákon figyelje meg az őt körülvevő értékeket, Isten teremtett világának csodáit.
• Kirándulások alkalmával ismerkedjen meg a helyi nevezetességekkel.
• A gyermeknek tudnia kell, milyen magatartást várunk tőle egy adott helyzetben.
• Ismernie kell mi a helyes és mi a helytelen. Ennek eldöntésében irányadónk a Szentírás.
• A szocializáció magatartásában az egyezkedés, a meggyőződés, megegyezésre való törekvés, a környezettudatosság, önazonosság, kiegyensúlyozottság, a szülőföld szeretete fontos.
• Egyes gyermekek: a nehezen szocializálódó, a lassabban fejlődő, az érzékszervi fogyatékos, a beszédfogyatékos, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedően jó képességű gyermek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Szükség esetén szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus stb.) közreműködésével, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködésben kell a fejlesztésüket megvalósítani.
A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:


• Szívesen jár óvodába, nyugodt, kiegyensúlyozott.
• A gyermekek szabadon, gátlásoktól mentesen, biztonságosan gyakorolják a társas
• együttélés szabályait: köszönnek egymásnak, a felnőtteknek („Áldás, békesség!”), elkérnek, megköszönnek mindent, segítenek egymásnak.
• Kapcsolataikban (gyermek-gyermek; felnőtt-gyermek) kooperációra alkalmassá válnak. A kapcsolatokat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezi.
• Tudnak jó és rossz között különbséget tenni, ebben irányítóik a megismert Bibliai történetek lesznek.
• Rá tudnak csodálkozni a természetben és az ember környezetében mutatkozó jóra és szépre, tisztelik és megbecsülik azt.
• Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.
• Meg tudják oldani a konfliktushelyzeteket.
• Érzékelik az alá- fölérendeltségi viszonyokat és elfogadják azokat.
• Bátran legyőzik az előttük álló akadályokat.
• El tudják fogadni társaik különbözőségét.
• Érzelmileg készen állnak az iskolai életre.
• Tudnak helyhez és az alkalomhoz illően viselkedni (pl.: templom, múzeum, játszótér, színház, stb.)

3.3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA

„Gyermekek szája által is építed hatalmadat.” (Zsolt 8,3)

CÉLJA:
• A gyermeki közlésvágy kibontása, fenntartása,
• Az aktív szókincs gyarapítása, gazdagítása,
• Beszélő, ingergazdag környezet megteremtése,
• A nyelvi kommunikációs készség fejlesztése,
• A beszédfegyelem kialakulása,
• Az anyanyelv ápolása,
Az anyanyelvi nevelés áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része.
A beszéd által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága. A helyes és szép beszéd elmélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét.

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:
• Beszélő, inger gazdag környezet megteremtése,
• Szókincsgyarapítás
• A javítgatás elkerülése,
• Az adó-vevő helyzet fenntartása,
• Az életkori sajátosságok figyelembevétele
• Az aktív szókincs gyarapítása
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben fontos a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire, és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS:
A gyermek kíváncsiságára alapozott, tágan értelmezett tanulás. Kitüntetett módja ebben az életkorban az utánzás, a felnőtt és a nagyobb társ mintájának követése spontán helyzetekben. Fontos alapja a felnőtt és a gyermek közötti szoros érzelmi kapcsolat. A gyermek a környezetével való minden kapcsolatteremtésben tanul.
Nem cselekvésre kényszerítünk, hanem cselekvési alkalmakat hozunk létre. Tiszteletben tartjuk, ha valaki „csak” szemlélődik. Az érési folyamatot szolgálni, és nem erőltetni kívánjuk.
Tapasztalatszerzésre, gyakori ismétlésre adunk lehetőséget a gyermekeknek, alakítjuk gondolkodási sémáikat, ismereteik rendszerét, problémamegoldó gondolkodásukat. Figyelembe vesszük, hogy az óvodáskort a nem tudatos tanulástól a tudatos tanulás felé való haladás jellemzi.
CÉLJA:
• Az értelmi, kognitív képességek széleskörű fejlesztése.
• Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermekeknek változatos tevékenységet, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet, a természeti és társadalmi környezetről.
• A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása.
• Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.




AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:
• jártasságok és készségek kialakítása, amelyek nem csupán az iskolai beilleszkedést könnyítik meg, hanem egész életük során hasznosak és fontosak,
• a tevékenységek szervezése során építünk a gyermekek természetes kíváncsiságára,
• változatos tevékenységek biztosításával az érdeklődés fenntartásával, egyéni fejlettségük figyelembe vételével a kognitív képességek fejlesztése,
• az anyanyelvi kultúra fejlesztése,
• beszéde legyen követésre méltó, kifogástalan,
• törekedjen szemléletességre,
• kérdéseivel gondolkozásra ösztönözzön,
• teremtsen gyakran meghitt helyet és alkalmat a mese önfeledt hallgatására,
• az anyag kiválasztásánál vegye figyelembe csoportja összetételét,
• tanuljon meg az évszakokhoz, ünnepekhez, természethez kapcsolódó verseket, mondókákat,
• tanítson olyan irodalmi alkotásokat, amelyek segítik a keresztyén szellemben való nevelést,
• segítse a fejlődést (anyanyelvi játékok, helyes beszédlégzés).

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:
• aktívan részt vesz a különböző feladathelyzetekben,
• felismeri a problémákat, és azt kreatívan megoldja,
• a szerzett ismereteket alkalmazza,
• szívesen ismétli a verseket, rigmusokat,
• képes végighallgatni a mesét,
• igénye van a hallott mű újrahallgatására,
• képes önállóan, összefüggően kifejezni magát,
• tud mesét, történetet kitalálni, elkezdett történetet befejezni, azt mozgással megjeleníteni, dramatizálni, bábozni, az előadáshoz kreatív módon eszközt készíteni,
• az élmények hatására kialakul a kötődése a népköltészethez,
• ismer evangéliumi verseket, történeteket,
• meg tudja különböztetni a bibliai történeteket a meséktől,
• kialakul a beszédfegyelme,
• megbecsüli a könyveket.
3.4. HITRE NEVELÉS
„A lélek gyümölcse: szeretet, türelem, hűség, jóság, öröm, békesség, szívesség, szelídség…” (Gal 5,22)

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI:

Valószínű, hogy a gyermekek többsége az óvodában hall először imádságot. Kezdetben utánozzák a kezünk összekulcsolását, később tanulnak tőlünk imádkozni. Nem erőltetjük, a példa hatására válik megszokottá a tevékenységek előtti és utáni imádság. A napi áhítatot fokozatosan vezetjük be. Megszokják, hogy ilyenkor elcsendesedünk, mindenki Isten elé viheti örömeit, bánatát, hálaadását, gondjait. Menete: ének, imádság, történet, beszélgetés, imádság, ének. Célunk, hogy a gyermekekben megalapozzuk a teremtett világ szeretetét.

A hitre nevelés áthatja az óvodai élet egészét:
• köszönési formák,
• játékidő,
• csendes percek (mindennapos lelki beszélgetés),
• bibliai történetek,
• templomlátogatás,
• tevékenységek előtti,- utáni imádság.

BIBLIAI TÖRTÉNETEK:

A jól megválasztott történet, példázat megismertetése körültekintést igényel az óvónőktől, alapja a Református Keretprogram. Az Ige pontos megértéséről az Úr gondoskodik Szentlelke által, a gyermekek őszinte szívvel fogadják az evangéliumot.

A BIBLIAI TÖRTÉNETEK, PÉLDÁZATOK KIVÁLASZTÁSÁRA:
• az óvónők imádságban kérjék Isten vezetését felkészüléskor és az áhítatok előtt,
• ne térjünk el az Ige üzenetétől,
• az elmondás igazodjon a 3-7 éves gyermekek sajátosságaihoz, hangsúlyozva, hogy az nem mese,
• az üzenet az egész napi tevékenységben előkerülhet.
Az evangélium hitünk szerint a gyermekek által eljut a családokhoz.

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:
• olyan Isten-kép kialakítása a gyermekekben, aki szeret, gondoskodik rólunk, aki megőriz minket, akinek minden döntése a javunkra válik,
• használja ki a gyermekek spontán érdeklődését,
• alakítson ki keresztyén erkölcsi értékeket: személyválogatás nélküli szeretet, megbocsátás, türelem, segítőkészség, önzetlenség,
• vegye figyelembe a történetek kiválasztásánál a csoport fejlettségét, aktuális problémáit,
• segítse a gyermekeket hozzá, hogy a történeteket dramatizálják, bábozzák, rajzolják le, fessék le, mintázzák meg.

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:
• nagycsoportos korukra belső igénnyé válik, hogy örömeiket, gondjaikat Isten elé viszik,
• ismerik a Bibliát, tudják, hogy abból Isten szava szól hozzánk,
• ismerik a bibliai történeteket,
• a gyermekekben kialakul a 3-7 éves gyermek szintjének megfelelő Istenkép,
• tudják, hogy a templom Isten háza és annak megfelelően kell ott viselkedni,
• tudják, hogy ezt a világot Isten teremtette, minket is ő alkotott,
• megjelenik az életükben a keresztyén erkölcsi magatartás egy – két jellemzője,
• tudnak tevékenységhez kötődő imádságokat, és koruknak megfelelő keresztyén énekeket.

KERESZTYÉN ÉRTÉKREND BEÉPÜLÉSÉNEK KRITÉRIUMAI:
• az érzelmi élet kiteljesítésével a pozitív személyiségjegyek kialakítása, erősítése,
• a keresztyén erkölcsi, etikai normák beépítése a gyermeki személyiségbe,
• a hitre nyitottság előkészítése,
• a gyermekek lelki szükségleteinek kielégítése,
• a gyermekek életkorának megfelelő vallási, egyházi ismeretek átadása,
• a keresztyén értékrend alapján óvodásaink személyiségfejlesztésének megvalósítása,
• a gyermekek hitéletének megalapozása.
Hisszük, hogy nevelésünkkel sikerül olyan alapokat leraknunk, mellyel gyermekeink későbbi életükben is boldog, Istent szerető, parancsait, útmutatásait betartó, kiegyensúlyozott, boldog felnőttek lesznek.

4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI


„De te maradj meg azokban, amiket tanultál, és amik rád bízattak, tudván kitől tanultad. És hogy gyermekségedtől fogva tudod a szent írásokat, amelyek téged bölccsé tehetnek az üdvösségre a Krisztus Jézusban való hit által.” (2Tim 3,14-15)


4. 1. AZ ÓVODÁBALÉPÉS FELTÉTELEI:
• Az óvodai felvételnél a Fenntartó, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 24.§-a, a 2003. évi LXI. Törvény és a 2011. évi NKT. 8.§-a szerinti követelmények szerint járunk el.
• Azokat a gyermekeket tudjuk fogadni, akiknek szülei igénylik és kérik a hitben való nevelést.
4. 2. ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELE:

Az óvoda dolgozói:
Igazgató: 1 fő
Óvodapedagógus: 8 fő
Dajka: 4 fő
Óvodatitkár 1 fő
Rendszergazda: 1 fő
Takarító 1 fő
Összesen: 16 fő
Gyermekeink fejlesztését, és logopédiai ellátását, az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálattal kötött szerződés alapján kívánjuk megoldani.
Amikor felvetődött a református óvoda indításának lehetősége, minden önkormányzati dolgozót megkérdeztünk, hol szeretne dolgozni. A keresztyén óvónők és dajkák örömmel csatlakoztak, és önként felvállalták a keresztyén szellemiséget. Az újonnan jelentkező dolgozók, különösen az óvodapedagógusaink kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy hitét gyakorló keresztyén ember legyen, aki hitelesen tudja közvetíteni cselekedeteivel, munkájával a keresztyén értékrendet.
Az indítást megelőző hónapokban lelkészeink segítségével képeztük magunkat, hogy lelkiségben ráhangolódjunk, ismeretekben gazdagodjunk. Folyamatosan figyelemmel kísérjük lelki és szakmai fejlődésünk lehetőségeit.

A keresztyén pedagógus:
• legyen hívő ember – a példa erejével tanító,
• legyen tanítva tanuló – tanulva tanító,
• ismerje a Bibliát.
A keresztyén óvónő a gyermeket mindig fókuszba állítja, tekintélyelvtől, sztereotípiáktól függetlenül, olyan atmoszférát teremt maga körül, hogy a gyermek félelem nélkül hagyatkozik rá, bízik benne.

Mire van szüksége a gyermeknek?
• rejtettségre, fészek melegre, biztonságérzetre,
• fenntartás nélküli szeretetre,
• példaadó magatartásra szülei, nevelői, környezete részéről,
• nevelői tekintélyre,
• kérdéseire megfelelő válaszokra,
• vele és érte töltött időre, ami nem csak mellette telik el,
• csöndre, hogy belül is növekedhessék,
• elismerésre és „nyesegetésre”,
• megértésre,
• önálló hitre.
Szükségesnek tartjuk, hogy a csoportokban együttmunkálkodó óvodapedagógusok szakmai téren, valamint személyiségükben is úgy tudjanak együtt dolgozni, hogy az a gyermekek javát szolgálja. Az óvónők a nyitvatartási idő alatt, a nap folyamán átfedéssel, a csoportban vannak, heti váltásban dolgozva. Hangsúlyozzuk valamennyi munkatárs folyamatos együttműködését, összehangolt munkáját az inkluzív (befogadó) nevelés kialakítása érdekében. Az óvodai nevelés eredményességét segíti az óvónő és a dajka közös együttműködése. Ennek érdekében a feladatok megbeszélése, a segítség formájának áttekintése, egyeztetése feltétlenül szükséges. A gyermekek előtt példa értékű a felnőttek egymás közötti kapcsolata, beszéde, hangneme, bármely munkaterületen is dolgoznak.
“Egymást különbnek tartván magatoknál.” ige tudatában mindenki a maga feladatát végezze el lelkiismeretesen.

4.3. ÓVODÁNK TÁRGYI FELTÉTELEI:

Óvodánk tárgyi feltételeinek előteremtésekor szem előtt tartottuk az országos alapprogramban előírtakat és a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendeletet. Rendelkezünk az ebben a Törvényben előírt eszköz és felszerelések listájával, a Törvényben előírt helyiségekkel.
Fontosnak tartjuk:
• a gyermekek számára a biztonságos, kényelmes környezet biztosítását,
• az egészségvédelem, mozgásigény, játékigény kielégítését,
• az óvodai dolgozók biztonságos, jó légkört eredményező munkakörülményeinek biztosítását.
A berendezési tárgyak a tevékenységeknek megfelelően alakíthatók. A gyerekek által használt eszközök, játékok elérhető magasságú polcokon nyernek elhelyezést, így ők is tevőlegesen vesznek részt óvásukban. A bútorok: öltözőszekrények, játéktartó polcok és szekrények MDF-alapúak. Különböző méretű fonott kosarak szolgálnak a játékok és egyéb tárgyak tárolására. A textíliák színben harmonizálnak a berendezéssel. A játékszerek, és eszközök túlnyomó része szintén természetes anyagokból készült. Az óvoda udvara a gyerekek szabadban végzett tevékenységének kiszolgálója. Egyaránt vannak napos és árnyékos udvarrészek, valamint nagyobb tér áll a gyerekek rendelkezésére a természetes mozgások gyakorlásához. A homokozás az udvari tevékenységek sorában fontos helyet foglal el. A földdel való játék, a homokozás, a gyermekek elemi, ősi szükséglete. A homokot igény szerint lazítjuk, locsoljuk, az óvoda délutáni zárásakor letakarjuk. Célunk a gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő tárgyi környezet kialakítása - ezért a lehetőségeknek megfelelően alakítunk ki ágyásokat, ahol tevékenykedhetnek, megfigyelhetik a virágok, vetemények fejlődését. A nyári időszakban biztosítjuk a gyermekek számára az egész napos kinn tartózkodás feltételeit. Az óvoda udvarán az Európai Uniós szabványnak megfelelő kerti játékok találhatók. Szükséges az eszközök folyamatos feltöltése, bővítése, pótlása, cseréje. Erre keressük a különféle pályázati lehetőségeket is.


4.4. NAPIREND-HETIREND:
Az óvoda napirendjében a teljes nyitvatartási időben biztosítjuk a játék folyamatosságát. Fontosnak tartjuk, hogy a mindennapok folyamán megjelenjenek a hitélet során tanult imádságok (reggeli ima, ima betegekért, étkezés előtti-utáni imák, pihenés előtti ima), elcsendesülés, az áhítat percei. Ugyanakkor legyen jelen a játékban a mindennapos mesélés, mozgás, énekes játék, vizuális tevékenység.
A helyes életritmus kialakítása szempontjából a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységeket az óvodapedagógus tudatosan a gyermek élettani és egyéni szükségleteit figyelembe véve tervezi a napirendben.
A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységformák megtervezésével. A rendszeres visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, és a gyermekek egyéni szükségleteihez. Figyelembe veszi a helyi szokásainkat, igényeket, a tevékenységek közötti belső arányokat.


Az óvoda napirendje:


6.00 - 7.00
folyamatos érkezés,
közös gyülekező az ügyeletes csoportban


7.00-12.00
Játék, párhuzamosan tervezett differenciált tevékenység a csoportszobában vagy a szabadban.
• testápolási teendők,
• mindennapos testnevelés,
• kötött, vagy kötetlen tevékenységek /játékba integrált tevékenységek/:
• gyermekáhítat,
• csendes percek,
• mesélés, verselés, mondókázás,
• rajzolás,festés mintázás, kézi munka,
• ének, zene, énekes játék,gyermektánc,
• a külső világ tevékeny megismerése,
• mozgás, mozgásos játékok,
• részképességek fejlesztése egyéni szükségletek alapján /fejlesztőpedagógus, logopédus közreműködésével/,
• beszélgetés,
• játék a szabadban: levegőzés, séta, szabadon választott tevékenység

közben 9.00-9.30
tízórai-gyümölcsevés


12.00-12.30
ebéd,
testápolási teendők


12.30-14.30
csendes pihenő,
testápolási teendők


14.30-15.00
uzsonna, testápolási teendők


15.00-17.30
játék a csoportszobában vagy a szabadban,
folyamatos hazamenetel



A hetirend kialakításának elvei:
• a tevékenység szervezésének formája témától függően változhat, az óvónő döntése alapján kötött vagy kötetlen,
• nagycsoportban a foglalkozás kötelező,
• a tevékenységek időtartama korcsoporttól és a fejlettségtől függően:5-35 percig terjed.
A hetirendet befolyásoló tényezők:
• a tornaszoba használatának időbeosztása,
• a logopédiai, és a fejlesztő foglalkozások időpontja.
A hetirendet, a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki, amely a csoportnaplóban szerepel.

4.5. A CSOPORTSZERVEZÉS ELVEI:

A nevelőtestület önállóan dönti el az egyéni, sajátos arculatuknak megfelelően, az óvónők belső igénye, elképzelése alapján, hogy osztott, vagy osztatlan csoportokat szervez. Jelenleg 4 vegyes – osztatlan csoportban dolgozunk. A vegyes csoport sajátosságai közé tartozik, pl. hogy lehetőséget ad a testvérek egy csoportba járására, vagy egy-egy korosztály személyre szabott fejlesztésére.
A csoportok létszáma max. 25 fő. Az óvoda maximált létszáma: 100 fő.



4.6. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI:
Óvodánk kapcsolatrendszere:
REFORMÁTUS ÓVODA

Fenntartó
Társintézmények

Szakmai szervezetek
Közművelődési
Intézmények

Egészségügyi
Intézmények

gyülekezet,
családok
Neumann János Általános Iskola, Erdőkertes,
Kálvin Téri Református Általános Iskola,
Ki Akarok Nyílni Óvoda,
református óvodák


Református Pedagógiai Intézet,
Nevelési Tanácsadó,
Önkormányzat Oktatási és Művelődési irodája,
Gyermekjóléti Szolgálat,
Családsegítő Központ,
Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat

Erdőkertesi Faluház és Könyvtár
gyermekorvos,
gyermekfogászat,
védőnői szolgálat,
ÁNTSZ

SZÜLŐK:

Az együttneveléshez szükséges, hogy eredményes legyen a kapcsolattartásunk, meghatározó az óvónők hozzáállása. A szülőknek érezniük kell, hogy a gyermeket minden körülmények között szeretjük, elfogadjuk. Nevelői és emberi magatartásunk elismerést, tiszteletet, bátor közeledést váltson ki a szülőben. Bíznia kell titoktartásunkban, segítőkészségünkben, tanácsainkban. Óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait. Ha gyermekről véleményt alkotunk, mindig elismerjük a gyermek pozitívumait, de kötelességünk a változás érdekében a negatívumokat is elmondani.
AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA:
A gyermeknek elsősorban a szüleitől kell megkapnia azt a szeretetet, megértést és nevelést, amelyre szüksége van. A Biblia mikor nevelésről szól, mindig a családot helyezi előtérbe. A keresztyén pedagógustól ez fokozott alázatot kíván, a gyermekek életében nem mi vagyunk a legfontosabb személy, hanem a szülő.
Feladatunk, a család és az óvoda együttműködésének megszervezése, a családok segítése a gyermek keresztyén lelkiségben való neveléséhez. Ezt nagy türelemmel, megértéssel és szeretettel kell tennünk. A gyermek fejlődéséért kölcsönös a felelősség, az együttműködésnek a célja mindig a gyermek optimális fejlesztése.
AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK, SZÜLŐK, GYERMEKEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI:
A jobb együttműködéshez ismernünk kell:
• a család értékrendjét, életvitelét, nyitottságát,
• a család szerkezetét, generációk, szülők kapcsolatát,
• a gyermek helyét a testvérkapcsolatban,
• a szülők gyermekismeretét, nevelési attitűdjét, nevelési problémáikat,
• a család helyzetét, (lakásmegoldás, munkanélküliség),
• az óvodai neveléssel szembeni elvárásaikat.

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI:
• felkészítjük a szülőket az óvodai életre,
• anyás, apás beszoktatás történik az óvodánkban, a gyermek igényeihez igazodva,
• meghívjuk a szülőket egyházi ünnepségeinken való részvételre, egyházi alkalmakra,
• ismeretterjesztő előadásokat szervezünk a keresztyén gyermeknevelésről (szülői értekezlet),
• a családlátogatáson kölcsönösen megismerjük egymást,
• fogadóórát tartunk, igény szerint, előre egyeztetett időpontban,
• olyan programokat szervezünk, ahol a családokkal együtt lehetünk.

Óvodánkban a szülői képviseletet a Szülői Munkaközösség látja el.


A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI:
Szóbeli:

családlátogatás, naponkénti párbeszéd, „egyéni beszélgetés”, nyílt nap, szülői értekezlet, munkadélután

Írásbeli:

faliújság, gyermekmunkák kiállítása, meghívás a rendezvényekre

Családlátogatás:

Célja: a gyermeket otthonában megismerni, szociális helyzetét felmérni, betekinteni az otthoni családi kapcsolatokba és a családi nevelésbe, ismerkedési lehetőség óvodába lépés előtt,

Eljárás rendje: a szülővel előre egyeztetett időpontban- a látogatás előtt legalább 1-2 nappal

Rögzített dokumentumok: a csoportnaplóban,

Naponkénti párbeszéd:

Célja: egymás kölcsönös, reális tájékoztatása, tanácsadás,

„Egyéni beszélgetés”:

Célja: az egyéni problémák megbeszélése,

Eljárás rendje: kezdeményezheti a szülő, vagy az óvónő, a megbeszélés előtt egy héttel /rugalmasan/,

Rögzített dokumentumok: a gyermekek fejlődését nyomon követő naplóba,

Nyílt nap:

évente egy alkalommal

Célja: az óvoda életének megismerése


Szülői értekezletek:

Célja: az óvodára, a csoportra vonatkozó közérdekű információk átadása, fontos, érdeklődésre számot adó, ismeretterjesztő előadások tartása, szervezése

Eljárás rendje: a szülőket egy héttel az értekezlet előtt írásban értesítjük

Rögzített dokumentumok: jelenléti ív, jegyzőkönyv

Rendezvények:

Célja: a szülők közötti kapcsolat, és a szülő és az óvoda közötti kapcsolat ápolása

Eljárás rendje: egy héttel a rendezvény előtt meghívók átadása személyesen

Rögzített dokumentumok: a csoportnaplóban a szervezési feladatoknál

Munkadélután:

Célja: a szülők,az óvoda dolgozói közötti jó kapcsolat ápolása, a tárgyi eszközök javítása, az udvar szépítése

Eljárás rendje: a munkadélután előtt az óvónők személyesen kérik fel a szülőket, a szervezett idő előtt legalább egy héttel

Rögzített dokumentumok: a csoportnaplóban a szervezési feladatoknál

Faliújság:

Célja: a szülők tájékoztatása az óvoda és a csoportok életéről, közérdekű információk szerepeltetése /házirend, telefonszámok, étlap, stb./
Eljárás rendje: folyamatosan aktualizálni
Gyermekmunkák kiállítása:

Célja: a szülők ismerjék meg és gyönyörködjenek a gyermekeik alkotásaiban, ízlésformálás,
Eljárás rendje: folyamatos, tükrözi az óvodai tevékenységeket

Családi istentisztelet tartása:

Célja: Karácsonykor és Húsvétkor az ünnepre való lelki ráhangolódás

Előadások és Beszélgetések szervezése:

a szülők által fontosnak tartott témákban /pl. gyereknevelés, hitéletre nevelés családban, stb./

Szülői áhítatok:

Célja: a közös imádság, beszélgetés a szülőtársakkal

Eljárás rendje: havonta 1 alkalommal, fix időpontban

FENNTARTÓ:

Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. A kapcsolatot a fenntartóval az óvodavezető tartja. Részt vesz értekezleteken, megbeszéléseken, előadásokon, igazgatótanácsi üléseken, amennyiben azon az óvodát érintő kérdések szerepelnek. Írásos beszámolók, tervek készülnek.
AZ ÓVODA ÉS A GYÜLEKEZET KAPCSOLATA:

A gyülekezet, mint fenntartó, egyben lelki háttér is kíván lenni a szülők, illetve a gyermekek, valamint a gyülekezethez tartozó munkatársak számára. Fontosnak tartjuk, hogy a kapcsolat élő legyen az intézmény és a gyülekezet között, és a családok, amennyiben igényük van rá, bekapcsolódhassanak a gyülekezet életébe, hiszen ez hosszú távú kapcsolatot jelent Isten népével, míg az óvoda 3-4 évig ad hátteret a gyermekeknek.

A gyermekek az óvodában szerzett tapasztalataikat, illetve az ott megtanult énekeket, ismereteket a gyülekezet közösségében is hasznosíthatják.

A gyülekezeti tagok számára pedig a gyermeknevelés terén egy fontos példa és bázis lehet az óvoda.

Kapcsolattartási formák:

• meghívjuk a gyülekezet lelkipásztorát, presbitériumát és az érdeklődő egyháztagokat az ünnepségeinkre,
• a lelkipásztor minden héten egy alkalommal Felnőtt Áhítatot tart az óvodában,
• előre egyeztetett programokon az óvoda is részt vesz.
REFORMÁTUS ÓVODÁK:

Kapcsolattartás formái:

• a Református Óvodák Országos Találkozója minden évben, áprilisban
• az óvodavezető tagja az Óvodavezetők munkaközösségének

KI AKAROK NYÍLNI ÓVODA:
Kapcsolattartásunk célja a partneri viszony kialakítása, esetenként kölcsönös segítségnyújtás.

ISKOLA:
Az óvoda-iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesszük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek és képesek legyenek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő és megtartó kapcsolatra törekszünk. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt.


Kapcsolattartás formái:

A kapcsolatot az óvodavezető, és az óvónők tartják.
• a pedagógusokkal az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt,
• kölcsönös látogatások,
• szakmai tanácskozások, megbeszélések,
• a szülői értekezletre a leendő elsős tanító nénik meghívása,
• a gyermekek ellátogatása az iskolába,
• közös részvétel rendezvényeken, ünnepeken,
• iskolai nyílt napokon való részvétel a leendő elsősökkel.

NEVELÉSI TANÁCSADÓ:
A gyermekek problémáinak megoldása.
Kapcsolattartás formái:
• kerek-asztal beszélgetés,
• személyes beszélgetés a problémás esetről, gyermekről,
• vizsgálatok kérése írásban, indoklással,
• visszajelzés a vizsgálatról, írásban,
• a különleges bánásmódot igénylő gyerekek fejlesztésére fejlesztési tervek elkészítése, megbeszélése.
GYÁMÜGYI SZOLGÁLAT:
A szociálisan hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, illetve szüleiket odairányítjuk.

Kapcsolattartás formái:

A kapcsolatot a gyermekvédelmi felelős látja el:
• adatlapok kitöltésével,
• telefonon,
• személyes megbeszéléseken.

GYERMEKORVOS ÉS ÁNTSZ:
Kapcsolattartás formái:

A kapcsolatot az óvodavezető tartja.
• alkalmanként esetmegbeszélések,
• hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felkutatása, annak érdekében, hogy az óvodai ellátással segíteni tudjuk a családokat.
GYERMEKJÓLÉTI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT:
Életvezetési, és krízishelyzetekben nyújt segítséget a családoknak.
Kapcsolattartás formái:

A kapcsolatot a Gyermekvédelmi Felelős, vagy a problémát észlelő óvónő tartja. Probléma esetén azonnali intézkedés, segítségkérés telefonon, személyesen. Fokozottan figyelemmel kísérjük a családok életét, a gyermekkel való bánásmódot.

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

5.1. AZ ÓVODA ÜNNEPEI:


„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi: csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy-e világban otthonosan mozgó, eleven eszű, és tevékeny ember váljon belőle.” (Wolf Katalin, óvónő)


A keresztyén óvodákban az ünnepek, az öröm, a hálaadás alkalmai gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Az ünnepek szépséget, ritmust adnak a hétköznapoknak. Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai, és az ezekkel összefüggő emberi munkák.

Gyermekeinket segítenünk kell az ünneplés átélésében, hogy ne csak a külső formák adta szabályokat ismerjék meg, hanem az ünneplés bensőségességét, a készülődés örömét, az átélés élményét is. Vigyáznunk kell arra, hogy ne a családok helyett akarjuk megadni az ünneplés élményét, folyton „előünnepelve”, hanem a készülődés és a bensőségesség csendjét és örömét segítsük átélni. Az ünnepeket hosszas készülődés, örömteli várakozás előzi meg. Minden esetben lényeges momentum az érzelmi ráhangolódás. Vannak életünkben visszatérő elemei az ünneplésnek, ezzel a hagyományteremtés a célunk, hiszen az ünnepek, akár az évezredes hagyományok keltette élmény együttes, a közösséghez tartozás érzésének első megtapasztalása, később a nemzethez tartozás belsővé válásának első lépcsőfoka is. Minden ünnepet úgy kell megélnünk, megülnünk, hogy az elmélyítse az ünnep jelentőségét, mondanivalóját. Aki nem tud ünnepelni, annak életéből kimarad valami, nincs mit átadnia a következő nemzedéknek. Az ünnepi készülődés izgalma, a várakozás öröme meghatározza az ünnep hangulatát. Egy-egy ünnepen a napi események tudatosan kiválasztva követik egymást. A csoportszoba tükrözze az adott évszak hangulatát és az évkörön belüli ünnep jellegzetességeit.


Ünnepeink:
• Aratás- betakarítás- szüret: Az asztalra helyezett kenyér az Úr jelenlétére utal népe között. A gabonaszálakat különböző díszítésekhez használjuk fel, kifejtjük a szemeket és alkalmunk adódik megbeszélni, hogyan készül a kenyér. (Lehetőség szerint, kenyérsütés, pékséglátogatás.) Remek alkalom, hogy megismertessünk olyan fogalmakat, mint: az étel megbecsülése, az éhség, a pocsékolás, az egészséges életmód.
• A szőlő hasonlóan fontos bibliai jelkép. A szüreti mulatság, felvonulás alkalmat ad a szülők megvendégelésére is.
• Megemlékezés a Reformációról, templomi áhítat a református templomban.
• Advent időszaka- Jézus visszajövetelének várása. Az egész időszak alkalmat ad a mindennap meggyújtott adventi gyertya körülülésére, közös énekléssel várva a Megváltó születésének ünnepét.
• december 6. Mikulás – az önzetlen ajándékozás vidám ünnepe.
• december 13. Luca napja /jeles nap / – Luca-búza ültetése, ami az új élet kisarjadását jelképezi.
• december 24. Karácsony – közös ünneplés a templomban, előre egyeztetett időpontban.
• Farsang: előre megbeszélt tematika alapján történik a beöltözés, elkerülve a destruktív jelmezeket.
• Március 15-e - megünneplése a csoportokban.
• Böjti időszak: újabb várakozás, e napokban reggelente Jézus halálára és feltámadására figyelünk.
• Virágvasárnap - „Áldott a király, aki jő az úr nevében.”/Luk.19.38./
• Húsvét - közös ünneplés a templomban. Húsvétunk középpontja nem a tojást hozó nyuszika! A gyermekeknek egyszerűen, gyermekszerűen, igeszerűen mondjuk el a feltámadás történetét. Hangsúlyozzuk a tanítványok örömét, hiszen találkozhattak a feltámadott Jézussal. Mondjuk el, hogy Húsvét óta ünnepeljük a vasárnapot, mert ez az Úr napja. A néphagyományokról sem feledkezünk el, tojást díszítünk. (A tojás, mint a megújuló élet jelképe.)
• Anyák napja- rövid műsor keretében megemlékezünk az édesanyákról
• Áldozócsütörtök- Jézus mennybemenetelének ünnepe, melyet a csoportokban ünnepelünk meg.
• Pünkösd-„Ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad”/Ján.14,16/
A Szentlélek kitöltetésének ünnepe, az egyház születésnapja, melyet csoportokban ünneplünk meg.
• Gyermeknap- játékos hálaadó ünnep a gyermekekért.

Feladat:
• az ünneplés megtanítása,
• az ünnep érzelmi tartalommal való megtöltése,
• az ünnep, jeles nap kiemelése a mindennapi élet eseményeiből,
• az ünnep előkészítése.
Minden tanévben kétszer – a karácsonyi és húsvéti ünnepkörben – ovis istentiszteletet tartunk, amin a szülők is részt vehetnek.

A tanév folyamán többször átmegyünk a templomba, ilyenkor megtanítjuk a gyerekeknek, hogy hogyan lépünk be a templomba (fiúk leveszik a sapkájukat). Megismertetjük velük az Úr asztalát, a szószéket stb.
5.2. JÁTÉK:

CÉLJA:
• Szabad játékon keresztül képességfejlesztés, tapasztalatszerzés, élményhez juttatás, s ez által a személyiség sokoldalú fejlesztése, valamint a keresztyén erkölcs jellemzőinek gyakorlása.
• A gyermek örömteli tevékenységként élje meg a játékot.
• Társas-kapcsolatok kialakítása, fejlesztése.
• A játék során jelenjenek meg a keresztyén erények: (öröm, barátság, szeretet, segítőkészség, jóság, türelem, békesség, megbocsátás, bátorság, becsületesség).

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA:

• A játékhoz szükséges hely, csoportlégkör, folyamatos játékidő és eszköz, valamint játékélmény biztosítása.
• A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.
• Bibliai történetekhez, hagyományőrzéshez kapcsolódó játékok biztosítása.
• Játékszerek megismertetése, játékok használatának bemutatása, óvónői modell kiemelkedő szerepe. Szabályok betartása.
• Az indirekt játékirányítás. Az óvónő a játékban elsősorban partner szerepet tölt be, együttműködik és segít, de csak olyan szinten és mértékben, amennyiben az adott gyermeknek, adott szituációban szüksége van. A segítség módját mindig a konkrét játékhelyzet a gyermekek igénye és fejlettsége határozza meg. Közvetlen beavatkozásra csak a társait rendszeresen zavaró gyermek esetében van szükség. Alkalom nyílik a játék alatt, - ami egyben az óvónő feladata is – egy-egy gyermek, egy-egy csoport megfigyelésére. Erre alapozhatja a továbbiakban az óvónő a tervszerű kezdeményezéseit.
• Egyéni képességeknek megfelelő játékjavaslat.
• Egyéni bánásmód, differenciált nevelés.
• Játéktevékenységek továbbfejlesztése.
• Megtanítani a gyermekeket arra, hogy a játékokat óvják, rakják el kezdetben segítséggel, majd önállóan, segítsenek a játék elrendezésében.
• A szabad játék legyen túlsúlyban.
Gyakorló játék:
• 3-4 éves korban a hangok, szótagok, szavak, esetleg rövid mondatok és dallamok, a halandzsa játékos szabály szerinti ismétlés útján válnak játékká. A játék szempontjából nem a szöveg, hanem annak ritmusa és a sokszor hozzákapcsolódó mozgás a lényeges. Ez szerez örömet, ez készteti őket ismétlésre.
• 4-6-7 éves korban a gyakorló játék tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyermek a fejlődésében lemaradt, képességei fejletlenek, tapasztalatai, élményei szegényesek, vagy amikor egy új játékszer, eszköz használatát még nem ismeri, és a sikeres játékhoz a játékszerrel való előzetes manipulálásra van szüksége. Gyakorló játék jelentkezik a konstrukciós és szerepjáték elemeiként is.
Szerepjáték:

A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, amely a gyakorló játék keretei között bontakozik ki és kifejlett formáját az óvodás kor végére éri el. A gyermekek szerepjátéka, tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi.
Konstrukciós játék:

Rész-egész megláttatása, finommotorika, kreativitás, fantázia fejlesztése.
Szimbolikus játék:

Élmény biztosítása, a játék intimitását ne sértsük meg, fontos az óvónő empátiás készsége. Az óvónő tanítsa meg a gyermekeket arra, hogy a szerepeket tudják elosztani saját maguk, s olyan szerepeket is tudjanak felvállalni, ami nem igazán nekik tetsző.

Szabály-játék:

A szabályok megértetése, egymáshoz való alkalmazkodás, kudarctűrés, egészséges versenyszellem kialakítása. Társasjáték.

Bábjáték, dramatizálás:

Örömök, bánatok kiélésére, kijátszására ad lehetőséget. Pozitív, negatív szerepkör megismertetése és felvállaltatása. Erkölcsi ítéletek alkotására készteti a gyerekeket.

Barkácsolás:

Lehetőségek, eszközök, hely biztosítása.

Mozgásos játék:

A gyermek mozgásigényeinek kielégítése, a gyermekek életkorának figyelembe vételével. Célszerű a játékokat cserélgetni.

Udvari játék:

Biztonságos udvari játékszerek használatának megtanítása, figyelemmel kísérése. A csúszdáknál, mászókáknál mindig fokozottabban felügyeljenek a felnőttek.

Sport-, és versenyjátékok:

Szabályok betartatása, szervezése, irányítása. Versenyszellem kialakítása, akaraterő fejlesztése.


A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:

• a gyermek örömmel játszik,
• tud és képes kitartóan játszani,
• nincsen magányosan tevékenykedő gyermek,
• a játékszabályokat betartja, vigyáz társai és saját testi épségére,
• a játékeszközöket rendeltetésszerűen használja és óvja, a helyére teszi és elrendezi,
• önállóan kezdeményez játékot, szerepet vállal. /Pozitív és negatív szerepeket is./,
• a konfliktusokat megpróbálja önmaga lerendezni, sikertelenség esetén segítséget kér az óvónőtől,
• egyszerűbb játék-kiegészítőket önállóan elkészít,
• képes megoldani a problémahelyzeteket,
• másokhoz alkalmazkodva tud játszani, a többiek játékát tiszteletben tartja,
• betartja az udvariassági formákat /elkéri a játékot társaitól, és megköszöni azt/,
• ítéleteiben megjelenik a pozitív és a negatív értékrend,
• igyekszik örülni más sikerének, győzelmének.

5.3. VERSELÉS, MESÉLÉS:

„Minden nemzetnek fő kincse a nyelve.” (Gárdonyi Géza)


CÉLJA:

A gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek, mondókák, dúdolók zeneiségével, rímei csengésével. Nyelvünk szépségének és kifejezőerejének megéreztetése a mesélés és verselés élményével.
Az érzelmek fejlesztésének átélhetőségének, az erkölcsi-, szociális-, személyiségfejlődésnek egyik alapvető eszköze a gyermekirodalom. Az óvodáskorú gyermekek fogékonyak az irodalmi alkotásokra, ezt a vershez és a meséhez való viszonyuk is mutatja. A szeretet, a jóság, a gyűlölet, a nagyravágyás, szerénység, összefogás, részvét elvont fogalmait, az emberi érzések tükrében, konkrét belső képi formában ismerik meg. A megalapozó nevelés, a mesélés és a mondókázás minden tevékenységhez spontán kapcsolódik, így a mindennapok részét képezik.

A gyermekek fejlődése szempontjából több funkciót is betölt.

A gyermek átéli:
• a mesehallgatás intimitását,
• a belső képalkotás feszültségét és feszültségoldó hatását,
• a mesealkotás és mesemondás örömszerző élményét,
• a nyelv játékából, sokszínűségéből fakadó ritmus és hangzás élményét.
A népmesék, népköltészeti alkotások, magyar költők versei, elbeszélései által megismertetjük a népi kultúra kincseit. A ritmikus és humoros versek, népi mondókák, szólások, közmondások, nyelvtörők, az anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb eszközei. Fontos, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve, beszédértésük, kifejezőkészségük (szókincs), kommunikációs készségük gazdagodjon. Célunk, hogy a gyermek értse a beszédet és szeressen beszélni.
Mivel keresztyén hitvallásunk a szeretet talajára épít, ezért olyan értékes irodalmi anyagokat kell összegyűjtenünk, melyek a pozitív emberi értékeket kiemelik, és annak megerősítését előmozdítják (pl. jóság, igazságosság, türelem, segítőkészség, együttérzés stb.). Ezért gondolunk elsősorban magyar népmesékre, vagy más népek hasonló erkölcsi értékeket sugárzó meséire, - hiszen az óvodás gyermek képes azonosulni a mese szereplőivel, átélve annak tulajdonságait.
A bibliai történetek etikai mondanivalóját a mesék megerősíthetik a gyermekben, de nagyon kell vigyáznunk arra, hogy minden esetben kihangsúlyozzuk a Biblia üzenetének valódiságát.
A gyermekek bármikor kezdeményezhetnek bábokkal való játékot.
Az irodalmi nevelés szerves része a bábozás és a dramatikus játék.
Ezekkel a játékokkal segítjük elő a helyes légzést, a beszédszervek fejlesztését, a verbális emlékezet, az összefüggő szövegmondás, pl. mesefolytatás, saját mese kitalálását. Célunk, hogy újabb tapasztalatokra tegyen szert mesék, történetek eljátszásával, színházi élmények nyújtásával, dramatikus népszokások megismertetésével.





AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA:
• minden nap lehetőséget biztosítani az irodalmi alkotásokkal való találkozásokra,
• mesélésre, könyvnézegetésre és bábozásra alkalmas nyugalmas hely, eszköz és hangulat biztosítása,
• a felhasznált népi, kortárs és klasszikus irodalmi anyagok életkornak megfelelő, igényes összeállítása,
• a meséket nyelvileg tisztán ejtve, könyv nélkül, megfelelő gesztusokkal tegye képszerűvé,
• késztesse a gyermekeket az önálló szöveg és mesemondásra,
• egy mesét, verset többször, többféle módon adjon elő a gyerekeknek,
• „Istenes” versek ismertetése különböző alkalmakra (Karácsony, Húsvét, Pünkösd, egyéb egyházi ünnepek, Anyák napja, Évzáró),
• olyan mesék választása, amelyeknek tanulsága, hangulata nem zavarja meg a keresztyén szellemű nevelésünket, hanem inkább erősíti azt,
• keresztyén mesekönyvek használata, pl. Az Aranyág meséi (Szt. István Társulat).

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:
• a gyermekek szívesen vesznek részt a népi és irodalmi alkotásokkal való találkozásokban, könyveket nézegetnek, és vigyáznak azokra,
• kedvvel báboznak, és részt vesznek a dramatikus játékokban,
• önállóan mesélnek, s az elkezdett történetet folytatják,
• megjegyezik a tanult verseket,
• szókészletük gyarapszik.


5.4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

„Az éneklés a hit után az Isten legcsodálatosabb ajándéka.” (Luther Márton)

CÉLJA:

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek. Ezek felkeltik a zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös éneklés, ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése a néptánc elemek, a népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások, valamint a korosztályi sajátosságok figyelembevételével válogatott klasszikus zenei szemelvények fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.

„ A zene, lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal meg. Teljes lelki élet zene nélkül nincs.” (Kodály Zoltán)
A zene hasznos eszköze az Istenre való odafigyelésnek és az Istennel való kapcsolattartásunknak.

„Hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak.” (Kol 3,16)
A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének.

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA:
• sokat és tisztán énekeljen, törekedjen a zenei élmény nyújtására,
• az életkornak megfelelő hangterjedelmű énekeket válasszon,
• az alapvető feltételeket teremtse meg az énekes játékokhoz
• segítse elő és formálja a gyermek zenei ízlésének és mozgáskultúrájának alakulását,
• gyűjtsön népi énekes játékokat, ezeket gyakran játssza a gyermekekkel,
• gondoskodjon arról, hogy a zene mindig örömforrás legyen,
• ösztönözze a gyerekek zenei alkotókedvének kialakulását,
• használja ki a zene elcsendesítő, feszültségoldó hatását,
• legyen igényes az énekek, mondókák, zenei feladatok kiválasztásánál, évszakokhoz, néphagyományokhoz és az ünnepekhez kapcsolódó anyagot válasszon,
• migráns gyerekek számára biztosítsa az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését szolgálja dalainak közös éneklésével,
• az interkulturális és multikulturális nevelési módszerek beépítésének figyelembe vétele érdekében válasszon más népek dalaiból, zenéiből,
• zenehallgatás anyaga tartalmazza nemzetiségi, etnikai, kisebbségi csoportok dalait, zenéit, multikulturális műveket,
• fejlessze a gyermek ritmusérzékét, hallását, zenei mozgását,
• az óvodapedagógus feladata a keresztyén énekek kiválasztásánál:
o szöveg szerint olyan éneket válasszon, aminek a szövege érthető, rövid,
o dallam szerint: szép legyen és értékes, formálja a zenei ízlést, feleljen meg a gyermekek hangterjedelmének,
• énekelni mindig lehet, de a zenei foglalkozáson leggyakrabban ne ezeket válasszuk.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:

• szeretnek énekelni, mondókázni, körjátékot játszani a nap bármelyik szakaszában,
• vannak kedvenc énekeik, mondókáik, játékaik, táncaik,
• egyes néptáncainkat ismerik, népi hangszer kíséretére tudnak néhány lépést, - mozdulatot eltáncolni egyénileg és párokban, s ezt örömmel végzik,
• tisztán, helyes tempóban énekelnek csoportban, egyénileg,
• felismerik a dallamot, ritmusmotívumot tudnak létrehozni, visszatapsolni, tudnak dallamot bújtatni, visszaénekelni,
• érzékelik a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú közötti különbségeket,
• a tárgyak és környezet zörejhangját meg tudják különböztetni,
• érzékelik, és érzékeltetik az egyenletes lüktetést, ritmust,
• bátran felismerik több hangszer hangját,
• zenehallgatásnál figyelmesek, érdeklődőek, nyitottak,
• képesek megadott kezdőhangot átvenni,
• emlékezetből tudnak több mondókát, éneket,
• koruknak megfelelő egyházi énekeket ismernek, ezeket ünnepeken éneklik (Karácsony, Pünkösd, Húsvét)



Magyar gyermekvédelmi rendszer működése

A MAGYAR GYERMEKVE DELMI
RENDSZER MŰ KÖ DE SE AZ ÖNLINE
KÖ RNYEZETBEN TÖ RTE NÖ
GYERMEKVESZE LYEZTETE S
TŰ KRE BEN
A magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, gyámügyi szabályozás törvényi alapja a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.), mely végrehajtási rendeleteivel – elsősorban a gyámhatóságokról,
valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm.
rendelettel (a továbbiakban: Gyer.) – kiegészülve szabályozza a gyermek veszélyeztetettségét
megelőzni, megakadályozni, illetve kezelni hivatott intézményi rendszer működését és az
ennek során felmerülő feladatait.
A Gyvt. 6. § (5)-(6) bekezdése kimondja:
„A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai,
szexuális vagy lelki erőszakkal - , az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni
védelemhez.”
„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését
segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy
védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a
pornográfia.”
A Gyvt. 5. § n) pontja szerint pedig veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy
által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot,
amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.
A fentiek szerint deklarált gyermeki jogok sérelme esetén e meghatározás egyértelműen
alkalmazható azokra a helyzetekre is, amikor a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi
fejlődését gátló vagy akadályozó körülmények online környezetben merülnek fel. Így a
gyermek veszélyeztetettsége esetén, ha az az információs ártalommal összefüggésben áll
fenn, a gyermekjóléti szolgáltató és a gyámhatóság az általános szabályok szerint járhat
el a gyermek védelme érdekében.
Gyermekvédelmi jelzőrendszer
A magyar gyermekvédelmi rendszer „első lépcsője” a – települési szinten működő –
gyermekjóléti szolgáltató által koordinált működésű ún. jelzőrendszer, melynek a Gyvt. 17. §
(1) bekezdése értelmében részei
􀀐 az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos,
a házi gyermekorvos,
􀀐 a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,
􀀐 a köznevelési intézmények,
􀀐 a rendőrség,
􀀐 az ügyészség,
􀀐 a bíróság,
􀀐 a pártfogó felügyelői szolgálat,
􀀐 az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
􀀐 a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
􀀐 az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
􀀐 a munkaügyi hatóság,
􀀐 a javítóintézet,
􀀐 a gyermekjogi képviselő,
􀀐 a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal,
􀀐 az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv.
Ezen intézmények és személyek – melyek körében a gyermekek legszélesebb körével való,
legkiterjedtebb kapcsolatunk miatt különösen a köznevelési intézmények, a gyermekek
napközbeni ellátását végző szolgáltatók (pl. bölcsőde, családi napközi) és az egészségügyi
szolgáltatást nyújtók felelősségét tartjuk kiemelendőnek – kötelesek jelzéssel élni a
gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál,
illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása
vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által
előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel egyébként bármely állampolgár és a gyermekek
érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.
Megjegyzendő, hogy a jelzőrendszer 2016-2017 folyamán négyszintűvé alakult, melyből két
szint 2016. január 1-jétől kialakításra került:
􀀐 Helyi szinten – a család- és gyermekjóléti szolgálat feladata a helyi gyermekvédelmi
jelzőrendszer szervezése, az együttműködési formák kialakítása, működtetése,
dokumentálása. A feladatra nevesítve lett jelzőrendszeri felelős, aki a területről érkező
jelzéseket heti rendszerességgel lejelenti a járási család- és gyermekjóléti központ
jelzőrendszeri tanácsadója felé. Helyi szinten történik az esetkonferenciák szervezése,
összehívása a járási szint jelzőrendszeri tanácsadója részvételével.
􀀐 Járási szinten – a család- és gyermekjóléti központ folyamatos szakmai hátteret
biztosít a települési szinten dolgozó családgondozóknak, jelzőrendszeri felelősöknek,
fogadja jelzéseiket, problémáikat. A járási jelzőrendszeri tanácsadó feladata a
települési szintű jelzőrendszerek működésének segítése, szakmai támogatása. A
település családgondozóinak, jelzőrendszeri felelőseinek jelzőrendszeri munkáját
koordinálja, feladata a településekre szervezett esetkonferenciák, szakmaközi
megbeszélések, éves szakmai tanácskozás szervezésében való részvétel, az azokon
való részvétel.
2017. január 1-jétől továbbá:
􀀐 Megyei szinten - a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer keretében a helyi és
járási szint mellett a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és
megyei kormányhivatalok számára is feladat került meghatározásra a jelzőrendszer
jogszabályban meghatározott működésének elősegítése érdekében. A fővárosi és
megyei kormányhivatal támogatást nyújt a gyermekvédelmi jelzőrendszer működése
kapcsán létrejött problémák, nehézségek, kezeléséhez, a Gyvt. 17. §-ában
meghatározott gyermekvédelmi észlelő- és jelző rendszer tagjainak, továbbá a
gyermekjóléti szolgáltatást nyújtóknak.
􀀐 Országos szinten – Országos módszertani feladatellátás és országos gyermekvédelmi
jelzőrendszeri hívószám működtetése. Az állam fenntartói feladatainak ellátása
körében gondoskodik a jelzőrendszer hatékony működésének fejlesztéséről, mely
tevékenység ellátására a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelöli ki.
Feladat a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működésének országos szakmai
támogatása, fejlesztése, képzések kidolgozása és megszervezése, szabályozási és
módosítási javaslatok megfogalmazása az ágazati irányítás felé. A jelzőrendszeri
működés támogatása és a gyermek veszélyeztetettségét jelző bejelentések fogadása
érdekében 2017. január 1-től országosan egységes gyermekvédelmi jelzőrendszeri
hívószám működtetése került nevesítésre a Gyvt.-ben.
Gyermekjóléti szolgáltatás
A fenti struktúra megléte mellett a veszélyeztetettséget észlelő személyek és szervek
számára elsősorban a települési család- és gyermekjóléti szolgáltató, illetve a járási
család- és gyermekjóléti központ felé történő jelzés megtétele javasolt a közvetlen
elérhetőség okán.
A gyermekjóléti szolgáltatás a Gyvt. 39. § (1)-(2) bekezdéseiből következően olyan, a
gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka
módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének,
családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének
megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt
gyermek visszahelyezését.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata – többek között – a gyermek testi, lelki egészségének,
családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermeki jogokról és a gyermek
fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás
segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és
a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás
megszervezése.
Védelembe vétel
Amennyiben a fentiek szerinti feladatokat biztosító, önkéntesen igénybe vehető alapellátás a
gyermek veszélyeztetettségét (a gyermek, ill. szülője együttműködésének hiányában) nem
tudja megszüntetni – de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a
családi környezetben mégis biztosítható –, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi.
A védelembe vétel keretében a gyámhatóság a következő szabályokat írhatja elő a
gyermek, ill. szülője számára, melyek több esetben az online környezetben előforduló
veszélyeztetettség kezelésében is relevánsak lehetnek:
􀀐 kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását,
a gyermekek átmeneti gondozását, az Nktv. hatálya alá tartozó iskolaotthonos
nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,
􀀐 kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel
foglalkozó személyt vagy szervezetet,
􀀐 kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat,
􀀐 kezdeményezi a háziorvosnál – súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál – a
betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan
kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi
vizsgálatát,
􀀐 intézkedik – az illetékes szervek bevonásával – a gyermek egészségét veszélyeztető
körülmények megszüntetéséről,
􀀐 magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás
megszüntetése érdekében,
􀀐 figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és
felszólítja annak megváltoztatására,
􀀐 kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más
személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt
kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg
iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő
szolgáltatást.
A gyámhatóság a védelembe vétel mellett feljelentést tesz a gyermek sérelmére elkövetett,
tudomására jutott bűncselekmény gyanúja esetén.
Nevelésbe vétel
A gyermek gyermekvédelmi szakellátásba helyezésére – ideiglenes hatályú elhelyezésére,
nevelésbe vételére, vagyis családjából való kiemelésével otthont nyújtó ellátásának és
törvényes képviseletének biztosítására – a fentiek tükrében abban az esetben kerül sor,
ha veszélyeztetettségét sem a gyermekjóléti alapellátás keretében, sem a védelembe
vétellel előírt szabályokkal nem sikerült megszüntetni.
A családjából kiemelt gyermeket elsősorban, a 12 év alatti gyermeket főszabály szerint
nevelőszülőnél kell elhelyezni. A nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban elhelyezett
gyermekek valamennyien gyermekvédelmi gyám gyámsága alatt állnak, aki előmozdítja e
kiskorúak megfelelő ellátását, nevelését, gondoskodik az iskolába történő beíratásáról, a
szükséges egészségügyi ellátás igénybe vételéről.
A gyámhatóság rendszeres időközönként felülvizsgálja a nevelésbe vétel fenntartásának
szükségességét, a gyermek hazagondozásának lehetőségét, ennek hiányában – kisebb életkorú
gyermekek esetén – az örökbefogadás előmozdításának lehetőségét.
Összegzés
Összegezve: A gyermekek védelmét szolgáló fentebb bemutatott rendszerben dolgozó
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek, a gyermekvédelmi észlelő- és
jelzőrendszer tagjai és a szülők/gyámok valamennyien találkozhatnak a gyermekek
online térben való veszélyeztetettségével, melynek észlelése esetén jelzési kötelezettségük
áll fenn.
Készítette: Emberi Erőforrások Minisztériuma
Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság
Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály